Tisztelt Mr.Stephen Kennedy!

Az természetesen szép és jó dolog, hogy a valamikor a világ "jobbikabb", ha úgy tetszik, jó létibb államaiba emigrált magyar testvéreink hazalátogatásai során szerzett itthoni tapasztalataik - némi óhaza utáni nosztalgiával megfűszerezve, euforikus hangulatukból adódóan - kizárólagosan csak szépet és jót mondanak az itthoni viszonyokról. Ezzel nem is lenne baj, hanem leginkább azzal van némi dioptriás gond, hogy amit látnak és tapasztalnak valahol a Gellért-szálló, vagy valamely luxus hotel bárjából kitekintve, élvezve a jó magyar vendéglátás szolgáltatásait, nem képesek felismerni az utcán, a volt proli negyedekben létező, szomorú társadalmi valóságot. Hiszen nem is ezért látogattak haza, hanem valamely üzleti szándéktól vezérelve, vagy megtekinteni puszta nosztalgiából a valamikori gyermekkor színhelyeit. Ez lehet véletlen is, de lehet direkt módon történő szemléletelkerülés is - vagy, önkímélő, lelkiismeretet megnyugtató strucc politika is -, mondván amit nem látni, az nem is létezik. Azt gondolom, hogy merőben eltér a fenti véleményétől a mai magyar valóság! Egy számunkra egyáltalán nem lényegtelen kérdésre irányítanám szíves figyelmét: Mi, akik itthon éltünk és élünk, megszenvedtük és napjainkra kifejezetten megszenvedjük minden ilyen-vagy olyan izmusoknak, ideológiáknak kevés előnyét, de a mostaninak kifejezett hátrányát,is. Az Ön szóhasználatával élve "hazámban" a mai Magyarországon ismét felütötte fejét az új-horthysta, neonáci ideológia fertőző vírusa. Nem mi, egyszerű csak élni és boldogulni akaró emberek osszuk meg az országot, vagy a Kárpát-medencében élő magyarságot, hanem a jelenlegi - amint azt érzékelni vélem -, az Ön általi elismerésre méltatott orbáni kormány és annak politikája. Nekünk, már réges-régen nincs semmi, de semmi közünk Trianonhoz, mert egy utólagos sebnyalogatásnak már nincs, és nem is lehet semmi realitása. Azt azért ki kell nyilatkoztatnom, hogy könnyű dolog és semmi hátrányt nem jelenthet Önnek, ha úgy tetszik, a partvonalról "be kiabálni" nosztalgiázva, - degradáló véleményt alkotva -, az itthoni dolgainkba. Vagy ne tán annyira elkápráztatta a kettős magyar állampolgárság a jelenlegi kormány által történő biztosítása? Nem csodálkozom rajta, mert ezzel, nem is lenne semmi, de semmi bajom!!! Aki magyar , az legyen magyar akár hol is él, csak könyörgöm, ne alkosson véleményt - és főleg ne kapjon szavazati jogot -, mert mi itthon éltünk a Rákosi érában is és az un. puha diktatúra idején is, amíg Ön élvezhette a fejlett nyugat vendégszeretetét. Nem tisztem, Révész István urat védenem, de azt gondolom, hogy az Ön általi vádakat, mi szerint mi, a magyar nép az elégedetlen társadalmi rétegek sokasága, tömegei osztanánk meg az országot, az Ő nevében és sokunk nevében egyaránt vissza kell utasítanom! Trianon elvégezte az alapkérdést, a jelenlegi kormány, pedig folytatja mind azt, ami megoszt mindent és mindenkit itthon és Európában egyaránt. Kérésem, hogy ebben a kérdésben történő tanácsot, ne tán megállapítást, avagy instrukciót, uram bocs' véleményt, feléjük szíveskedjen nyilvánítani, ne a megszorítások alatt sínylődő valóban Magyarországon élő, nem emigráns magyarság felé! Tiszteletteljes üdvözlettel Ajtai János

Előzmény