Orbán és pártja felismerte, hogy nincs elégséges társadalmi támogatás az általuk elfogadni javasolt új alkotmány mögött. Az új alkotmányt nem támogatja a parlamenti ellenzék. A kormánypártok ugyanakkor nem mernek közvetlen megerősítést kérni a választóktól sem, azaz nem lesz népszavazás az alkotmányról. Bajban vannak. A bajban, ahogy szokták, ellentámadásba lendülnek.

Most az a cél, hogy bebizonyítsák: 2005-2006-ban titokban mi is alkotmányozni akartunk. Hazudnak. Az elmúlt két napban sok hazugságot hordtak össze fideszes kollégáink, ezeket aztán lelkesülten tupírozta ölebsajtójuk, miközben a demokraták bénultnak látszanak. Ideje tiszta vizet önteni a pohárba.

Menjünk sorjában:

1. Tartalmazta-e 2005-2006-ban a jogalkotási program új alkotmány megalkotását? Nem.

2. Kívánt-e a Kormány akkor új alkotmányt alkotni? Nem.

3. Dolgoztak-e szakértők 2005-2006-ban az akkor hatályos alkotmány átfogó megújításán? Igen, dolgoztak.

4. Tudtam-e erről a munkáról? Igen, tudtam.

5. Helyes-e, ha szakértők folyamatosan dolgoznak a hatályos szabályozás szükséges megújításán? Szerintem ez nemcsak helyes, hanem akkor működik jól egy kormány, ha ezt igényli is.

6. Volt -e indokoltsága az alkotmány felülvizsgálatának. Igen, volt. Hiszen az 1989-es alkotmány elfogadása után tagja lettünk a NATO-nak és az EU-nak, valamint eltelt közel tíz év a '90-es évek közepén kezdeményezett és akkor kudarcba fulladt alkotmányozási kísérlet óta.

7. Volt-e akkortájt alkotmányozási kényszer? Nem, nem volt.

8. Volt-e lehetőség az alkotmányozásra? Közjogilag igen, hiszen a Parlament bármikor új alkotmányt alkothat, politikailag kevés esély volt arra, hogy megteremthető az ehhez szükséges legalább kétharmados többség.

9. A szakértők anyaga a Kormány javaslata lett-e? Nem, a Kormány soha nem találkozott a szakértői anyaggal.

10. Tett-e kísérletet az Igazságügyi Minisztérium arra, hogy a szakértői javaslatból hivatalos kormányzati anyag legyen? Nem.

11. Mivel bizonyítható ez? Azzal, hogy az Igazságügyi Minisztérium nem alakított ki hivatalos álláspontot a javaslatról (a minisztérium vezetői értekezlete soha nem döntött a javaslatról), és soha nem is bocsátotta azt közigazgatási egyeztetésre (tehát nem kezdeményeztek egyeztetést a társminisztériumokkal és az országos hatáskörű szervekkel)

12. Ismerte-e az anyagot a Miniszterelnöki Kabinet, a Miniszterelnök vagy bármelyik kormánypárt vezetése ? Nem.

13. Miért nem hozták nyilvánosságra a szakértői anyagot? Azért, mert a javaslat megmaradt a döntéselőkészítő anyag szintjén, tehát nem vált hivatalos kormányzati anyaggá. Ezt ismerte el a Legfelsőbb Bíróság is jogerős döntésében, amikor elutasította az TASZ indítványát, melyben az igényelte, hogy a Kormány hozza nyilvánosságra az anyagot.

14. Helyesen döntött-e a Bíróság? Szerintem igen. Hiszen ha minden vázlatot, előkészítő anyagot, nem hivatalos előterjesztést nyilvánosságra kell hozni, akkor megbénul a gondolkodás, a tervezés, a teljes kormányzati munka.

15. Titkos volt-e a javaslat? Szőrszálhasogatásnak tűnik, de akkor is ki kell mondani: ami nem nyilvános, az nem feltétlenül titkos. Titkos az, amit államtitokká vagy szolgálati titokká minősítenek. Nem nyilvánosak például a személyes adatok vagy a döntés-előkészítő iratok. Ez a javaslat nem volt nyilvános, de nem volt titkos sem.

16. Közbevetőleg: nyilvános-e a miniszterelnök valamennyi megbeszélése? Nem, nem nyilvános. És vajon titkosak? Nem, nem titkosak. Joga van-e Orbán miniszterelnök úrnak nem nyilvános konzultációkat folytatni? Igen, joga van. Ezek akkor titkos megbeszélések? Nem, nem feltétlenül azok.

17. Vállalható-e az öt évvel ezelőtti javaslat? Lényegét illetően igen.

18. Tartalmazza-e a javaslat a Szentkoronára való utalást? Igen, tartalmazza, de kizárólag, mint a történelmi hagyomány része.

19. Eltér-e ez a megfogalmazás Orbán alkotmányától? Igen, eltér. Az orbáni alkotmány nem hagyományként, hanem élő jogforrásként tekint a Szentkoronára.

20. Jegyezzük meg: a szakértői anyag a Szentkoronára történő utalást a köztársasági hagyományokkal együtt szerepelteti. Ez pedig éppen azt bizonyítja, hogy szerzői nemzeti alkotmányt kívántak írni, melyben a nemzet jobb- és baloldali politikai közössége egyaránt megtalálja saját történelmi viszonyítási pontjait.

21. A szakértők kormánypárti alkotmányban gondolkodtak? Nyilvánvalóan nem. Az előző pontban hivatkozott eszmei kompromisszumon túl, ennek bizonyítására éppen az a legdöntőbb érv, hogy azt javasolták, hogy az alkotmányt a valaha volt legnagyobb kormánytöbbségnél, azaz kétharmadnál is nagyobb, legalább négyötödös többséggel lehessen csak elfogadni.

22. Orbán alkotmányozása is így gondolkodik? Nem, egyáltalán nem. Ők azt mondják, hogy elég, ha az ő kormánypárti kétharmaduk támogatása megvan, az ellenzékre semmi szükség nincsen.

23. Az akkori szakértői javaslat még ennél is továbbmegy. Azt mondja, hogy fél éven belül újra meg kell erősíteni az alkotmányról szóló parlamenti döntést ugyancsak négyötödös többséggel. Ez a javaslat azt zárja ki, hogy egy különleges politikai pillanat mámorában szülessen az új alkotmány.

24. Felróható-e a javaslatnak, hogy kétszer négyötödös parlamenti döntés után nem kívánta meg a népszavazási megerősítést? Szerintem nem. Hiszen két lehetőség van az alkotmány legitimálására. Vagy a Parlament ellenzéket is magába foglaló túlnyomó többsége, vagy a választók egyszerű többsége lehet a legitimitás forrása. Orbán alkotmánya egyikkel sem fog rendelkezni.

25. Megadta volna-e a jogot a választóknak a szakértők javaslata, hogy népszavazással módosítsák az alkotmányt, vagy így fogadjanak el új alkotmányt? Igen.

26. Biztosítja-e ugyanezt a jogot Orbán alkotmánya? Nem, megtagadja a választók ilyen jogát.

27. A szakértői javaslat csökkentette volna-e az Alkotmánybíróság jogkörét? Nem.

28. Orbán mai javaslata ezzel szemben megnyirbálja ezeket a jogköröket? Igen, drasztikusan.

29. Lehetővé teszi-e a szakértői javaslat a Legfelsőbb Bíróság elnöke vagy az ombudsmanok leváltását? Nem, nem teszi lehetővé.

30. Orbán tervezete megengedi ezt? Igen, átnevezi a Legfelsőbb Bíróságot, átszervezi az ombudsmani rendszert, így új embereket választhat a két kormánypárt.

31. A szakértők el kívánták-e venni a későbbi kormányok jogát, hogy jelöljék a Nemzeti Bank elnökét? Nem, nem kívánták.

32. Orbán viszont ezt fogja tenni. 2013-ban nem hat évre, hanem kilenc évre neveznek ki új jegybankelnököt, így 2022-ig nem lesz olyan Kormány, amely jegybank elnököt jelölhetne.

33. Az adó, a nyugdíj és a családtámogatás kérdéseit kétharmadossá teszi-e a szakértői tervezet? Nem, ezeket a választók felhatalmazása alapján működő mindenkori kormánytöbbségre bízza.

34. Orbán tervezete kétharmadba betonozza-e a jelenlegi kormány adó- és társadalompolitikáját? Igen, lehetővé teszi azt, hogy a Fidesz adótörvényeit, nyugdíjelképzeléseit vagy családtámogatási rendszerét a következő parlament csak minősített többséggel módosíthassa.

35. Kívántak-e annak idején választójogot adni a határon túli magyaroknak? Nem, csak Orbán és pártja gondolkodik így.

De beszéljünk a legfontosabbról: egykori Kormányunk mögött álló szakértők meg akarták őrizni 1989 alkotmányának szellemiségét. Sokszínű Magyarországban gondolkodtak, amelyben egyenrangú nemzetalkotók a különböző meggyőződésű, identitású emberek. Orbán ezzel szemben keresztény konzervatív Magyarországot akar. Aki nincs vele, az politikailag nincs. Mi tudjuk: a Kormány hatalmát kell korlátozni. Orbán saját Kormányának hatalmát növelni, az utána következőkét és az állampolgárokét csökkenteni kívánja.

Mi demokraták vagyunk, Orbán begőzölt önkényúr. Ez a különbség.

De van itt még pár apróság. Hónapok óta azt mondta a Fidesz, hogy nem találta a szakértői anyagot. Ehhez képest saját felkért szakértőjük (Jakab András docens) januárban publikált koncepciója helyenként szövegszerűen veszi át az állítólag sehol nem talált szakértői anyagot. A szakértő nem hajlandó válaszolni arra, hogy honnan ismerte a korábbi anyagot. Nem gyanús?

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) tehát azzal traktálta a közvéleményt, hogy nem találják „Gyurcsány-Petrétei titkos alkotmányát". Az elmúlt napokban a Hírszerző.hu munkatársai már iktatószám szerint kezdték keresni dokumentumot a KIM-ben, és láss csodát, a Hírszerzőnek ugyan nem adták ki a szakértői anyagot, de pár órán belül az mégis csak nyilvánosságra került. Hogyan? „Természetesen" úgy, hogy a jobboldalhoz köthető sajtó valahonnan(?) hirtelen hozzájutott. Milyen érdekes egybeesések vannak! Szóval ezek vagy még az irattárat sem tudják kezelni, ezért nem találnak meg anyagokat (Ó Istenem mi lesz, ha nagyobb horderejű ügyben kell szétnézni az irattárakban?!), vagy ugyan ismerték az anyagot, de balhét akartak gyártani, ezért úgy tettek, mintha nem találnák. Lássuk be: egyik variáció sem túlságosan hízelgő rájuk nézve.

Összefoglalásul: a Fidesz elfogadni készül egy egypárti (van olyan, hogy KDNP?) alkotmányt. Ez igazi botrány. Ezen már nem nagyon tudnak változtatni. Lebuktak, lebőgtek stb. Végtelen megvertségükben most a „botrányra botrányt" sokszor alkalmazott kampánytechnikát alkalmazzák. Annak érdekében, hogy elfedjék saját disznóságukat, most ellenbalhét kreálnak. „Gyurcsány is alkotmányozni akart, ráadásul titokban" - harsogják. Jaj de kisstílűek vagytok drága barátaim! Meg fantáziaszegények. Összességben szerencsétlenek. Azt hiszitek, hogy ezzel megússzátok?

Az a baj veletek, hogy magatokról sokat gondoltok, Magyarországról meg csak ócskaságokat vagy még azt se. Ez így nem lesz elég.

Egyébként meg hadd kívánjak kellemes hétvégét!

Tessék sokat ásni vagy kapálni! Az jót tesz a szívnek meg a léleknek.