Kedden, mintegy hetvenfős hallgatóság előtt, meghallgatást tartott az amerikai Helsinki Bizottság A demokrácia röppályája – amiért Magyarország számít címmel. Az amerikai kongresszus épületében tartott meghallgatást Benjamin Cardin demokrata párti szenátor vezette. Tanúként megszólalt Brent Hartley, az amerikai külügyminisztérium európai és eurázsiai ügyekben illetékes helyettes államtitkára, Kim Lane Scheppele, a Princetoni Egyetem jogászprofesszora, Sylvanna Habdank-Kolaczkowska, a Freedom House és Paul A. Shapiro, az Egyesült Államok Holokauszt Emlékmúzeumának képviseletében. Magyarország a meghallgatásra Szájer Józsefet, a Fidesz európai parlamenti képviselőjét küldte. Összeállításunkat az MTI hírei alapján készítettük, ennélfogva Szájer József mondandóját részletesen, a többi tanúét kivonatosan közöljük.

Szájer József, fideszes EP-képviselő, a magyar alaptörvény szövegező bizottságának elnöke

– Magyarország betartja az európai intézmények szabályait, és ugyanezt várja el másoktól is, ebben nem lehet kettős mérce.

– Magyarország nyitott a tényeken és érveken alapuló bírálatra. Martonyi János külügyminiszter felkérte az Európa Tanács Velencei Bizottságát, nyilvánítson véleményt az alaptörvény negyedik módosításával kapcsolatban. „Mély meggyőződésem, hogy a konstruktív párbeszéddel gazdagíthatjuk egymás alkotmányos tapasztalatát, és ezáltal elkerülhetjük az alaptalan vádaskodásokat és a félreértésekből adódó nézeteltéréseket.”

– Ismertette az ezeréves magyar alkotmányozási hagyományokat az alaptörvény elfogadásának indokait.

– A múlt héten elfogadott negyedik alkotmánymódosítás „az Alkotmánybíróság kérésére, nem pedig annak ellenében született meg, ahogy azt egyes bírálói félrevezetően állítják”.

– A módosítás rendelkezéseinek 95 százalékát az alkotmány a hatályba lépése óta tartalmazta, az átmeneti rendelkezésekben, de ezek egy részét az Alkotmánybíróság megsemmisítette. „A bíróságnak a német ’belefoglalási kötelezettség’ alkotmányos doktrínán alapuló álláspontja az, hogy egyetlen egységes jogszabálynak kell lennie, ezért az, amit tennünk kellett, alapvetően egy tisztán technikai copy-paste gyakorlat volt, hogy az átmeneti rendelkezéseket belefoglaljuk a törzsszövegbe.”

– A negyedik alkotmánymódosítás nemhogy nem szűkíti az Alkotmánybíróság hatáskörét, hanem ennek épp az ellenkezője igaz. Az alkotmánymódosítás nem foszthatja meg a testületet egy olyan jogkörtől, amellyel fennállásának két évtizede során sohasem rendelkezett.

– „Az én meghatározásom szerint a hatalmi ágak szétválasztására az, hogy a bíróság értelmezi, de nem alkotja az alkotmány szövegét.”

– Az alkotmánymódosítás kibővítette a bíróság jogait, kimondottan feljogosítva a testületet az alkotmánymódosítás folyamatának ellenőrzésére.

– Az alkotmánymódosítás egyúttal átláthatóbbá teszi az Alkotmánybíróság működését, és lehetővé teszi az érintett felek számára az eljáráshoz való jobb hozzáférést.

– Az alaptörvény nem korlátozza, hanem szavatolja a vallásszabadságot és a vallásgyakorlás jogát, és az egyetlen jogkör, amellyel az Országgyűlés ezzel kapcsolatban rendelkezik, az az, hogy törvényben meghatározott ismérvek alapján mely vallási közösséget részesítse abban a pótlólagos jogban, hogy támogatásban részesüljön az adófizetők pénzéből.

– Az antiszemitizmus és a rasszizmus megnyilvánulásainak aggodalmat kell kelteniük minden demokratában. Noha a jelenség nem újkeletű és egész Európában elterjedt, ami alól Magyarország sem kivétel, „ezen incidensek mindegyike kivétel nélkül sajnálatos és nagyobb eltökéltségre hív fel a kiküszöbölésük érdekében”. „Orbán Viktor miniszterelnök a parlamentnek megerősítette, hogy a kormánynak minden állampolgárt egyformán meg kell védenie, beleértve a kisebbségekhez tartozókat is.” Egyébként az Európai Parlament egyetlen roma képviselője a Fidesz listáján megválasztott Járóka Lívia, és az EU éppen a magyar elnökség idején fogadta el első romastratégiáját.

– Az Orbán-kormány volt az, amely megalapította a Holokauszt Emlékközpontot, az iskolákban bevezette a Holokauszt Emléknapot, megemlékezett Raoul Wallenberg születésének 100. évfordulójáról. Áder János köztársasági elnök a knesszetben ismerte el a vészkorszakban való magyar felelősséget.

– A médiatörvényekről: Szájer József a Helsinki Bizottsághoz írásban benyújtott tanúságtételében a magyar médiaszabályozást a kormányt a magyar szabad sajtóban naponta érő bírálatok száma alapján „igazi sikertörténetnek” minősítette. Neki egyetlen olyan esetről sincs tudomása, hogy a jelenlegi kormány három éve alatt cenzúráztak vagy újságírókat zaklattak volna. A médiatörvény valódi célja „az internet korához való alkalmazkodás, valamint a közmédiának az adófizetők általi finanszírozásának áramvonalasítása volt”.

A többi tanú

Benjamin Cardin demokrata párti szenátor, az amerikai Helsinki Bizottság elnöke

– Magyarország nagyra becsült tagja a NATO-nak, de a magyar demokrácia által befutott pálya és a szélsőségesek megerősödése aggodalmat kelt benne.

– Számára aggasztó jelenség az új magyar alkotmány és számos törvény elfogadásának gyorsasága, az átláthatóság és a széleskörű demokratikus részvétel hiánya, valamint az, hogy Magyarország etnikai alapon ad állampolgárságot a szomszédos országokban élő magyaroknak.

– A demokrácia próbája nem az első választás, hanem az, hogyan bánik a kormányzat az ellenzékkel a második, harmadik és negyedik választás után.

Brent Hartley, az amerikai külügyminisztérium helyettes államtitkára

– Aggasztó, hogy Magyarország joggyakorlatával a NATO-tagjaként milyen „példát mutat” a szövetség többi új vagy leendő tagjának.

– A magyar kormány a negyedik alkotmánymódosítás elfogadásával megkérdőjelezte tulajdon elkötelezettségét a fékek és ellensúlyok, valamint az intézményi függetlenség iránt. – – Noha Magyarország az Európa Tanács Velencei Bizottsága elé terjesztette az alkotmánymódosítást, ennek módja ellentétes a normális eljárással, mert a testületnek elfogadásuk előtt kell tanulmányoznia a jogszabályokat.

– „A kormányzó Fidesz párt nem a Jobbik”, de a pozitív példák ellenére a magyar kormány nem mindig elég gyors és határozott az antiszemitizmus és a rasszizmus elítélésében.

– Az amerikai kormány nevében szemére vetette a magyar kormánynak, hogy nem tiltakozott elég határozottan, amikor szobrokat emeltek a magyar múlt vitatott megítélésű szereplőinek.

– Budapest tegyen többet a romák védelmében.

Kim Lane Scheppele, a Princetoni Egyetem jogászprofesszora

– Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek (EBESZ) átfogóan ellenőriznie kell a 2014-es magyar választásokat. Az EBESZ-nek ragaszkodnia kell ahhoz, hogy a választás szabályait már jóval a megméretés előtt véglegesítsék, hogy mindenkinek, aki részt akar venni a voksoláson, elegendő ideje maradjon megfelelően megszervezni magát.

– Indítványozta, hogy Magyarország barátai, beleértve az Egyesült Államokat, anyagilag támogassák azokat a programokat, amelyek felkészítik az állampolgárokat, jogászokat és bírókat az ország megváltozott alkotmányos kereteire.

Paul Shapiro, az Egyesült Államok Holokauszt Emlékmúzeuma kutatóközpontjának igazgatója

– Hosszan sorolta az antiszemitizmus, a rasszizmus és a holokauszt trivializálásának és relativizálásának magyarországi példáit. Közölte, hogy a bizottsági meghallgatáson ő a holokauszt idején elpusztított 600 ezer magyar zsidót és több ezer magyar romát is képviseli.

– Elmondta, hogy Magyarország néhány héttel ezelőtt ajánlkozott a Nemzetközi Holokauszt Emlékszövetség (IHRA) 2015. évi elnökségi tisztségére. „Az adott helyzetben, amelyet az imént igyekeztem leírni, ez nem lenne helyes, sértés volna az élők számára és a halottak emlékének megszentségtelenítése lenne”, közölte Shapiro írásbeli nyilatkozatában. Reméli, hogy mielőtt az IHRA meghozza döntését, a magyar kormány megváltoztatja szemléletmódját az antiszemitizmussal és a holokauszttal kapcsolatban, és elfogadja a washingtoni holokauszt-múzeum ajánlásait.

Szájer az MTI-nek: végre elmondhattuk véleményünket

Végre Magyarország is elmondhatta véleményét alaptörvényével és alkotmányosságával kapcsolatban az amerikai kongresszusban, közölte Szájer József az MTI-vel az Egyesült Államok Helsinki Bizottságában keddi meghallgatása után.

„Furcsa vitának voltunk tanú az elmúlt három esztendőben a magyar alaptörvénnyel és a magyar alkotmányossággal kapcsolatban. Ebben mindig a különböző külföldi újságoknak a szerzői és külföldi politikusok szólaltak meg, nekünk nagyon ritkán adtak lehetőséget.” „Egy ilyen meghallgatás – még ha 5:1 arányban és hét percben is –, lehetővé tette, hogy mi is elmondhassuk a véleményünket itt, Washingtonban, hivatalos formában.” „Ez óriási előrelépés ahhoz képest, hogy nem osztottak nekünk lapot, nem kelhettünk még saját védelmünkre sem. Előre kihirdették az ítéleteket, és csak utána következett a tárgyalás.”

(mzs)