Nyugdíjas: Washingtoni meghallgatás: Kim Lane Scheppele hozzászólása – III. rész

Szeretettel köszöntelek a Nyugdíjas Klub közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb. Megismerhetsz több közösséget. Ajánlom figyelmedbe még http://www.eletetazeveknek.lapunk.hu/ honlapot.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 5639 fő
  • Képek - 7652 db
  • Videók - 4906 db
  • Blogbejegyzések - 9091 db
  • Fórumtémák - 58 db
  • Linkek - 385 db

Üdvözlettel,

Nyugdíjas Klub vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Nyugdíjas Klub közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb. Megismerhetsz több közösséget. Ajánlom figyelmedbe még http://www.eletetazeveknek.lapunk.hu/ honlapot.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 5639 fő
  • Képek - 7652 db
  • Videók - 4906 db
  • Blogbejegyzések - 9091 db
  • Fórumtémák - 58 db
  • Linkek - 385 db

Üdvözlettel,

Nyugdíjas Klub vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Nyugdíjas Klub közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb. Megismerhetsz több közösséget. Ajánlom figyelmedbe még http://www.eletetazeveknek.lapunk.hu/ honlapot.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 5639 fő
  • Képek - 7652 db
  • Videók - 4906 db
  • Blogbejegyzések - 9091 db
  • Fórumtémák - 58 db
  • Linkek - 385 db

Üdvözlettel,

Nyugdíjas Klub vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Nyugdíjas Klub közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb. Megismerhetsz több közösséget. Ajánlom figyelmedbe még http://www.eletetazeveknek.lapunk.hu/ honlapot.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 5639 fő
  • Képek - 7652 db
  • Videók - 4906 db
  • Blogbejegyzések - 9091 db
  • Fórumtémák - 58 db
  • Linkek - 385 db

Üdvözlettel,

Nyugdíjas Klub vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Kis türelmet...

Bejelentkezés

 

Add meg az e-mail címed, amellyel regisztráltál. Erre a címre megírjuk, hogy hogyan tudsz új jelszót megadni. Ha nem tudod, hogy melyik címedről regisztráltál, írj nekünk: ugyfelszolgalat@network.hu

 

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

2013. március 23, 16:22
galamus.hu
2013. március 23. szombat, 06:16 |




Kedden, március 19-én meghallgatást tartott az amerikai Helsinki Bizottság „A demokrácia röppályája – amiért Magyarország számít” címmel. Az amerikai kongresszus épületében tartott meghallgatáson felszólalt Kim Lane Scheppele is, a Princetoni Egyetem jogászprofesszora. Tanúvallomásának első részét itt olvashatják, a második részét itt. Ma a felszólalás befejező részének fordítását közöljük.

Egy szintén általánosan bírálatot kiváltó intézkedéssel a Fidesz-kormány az OBH elnökének felhatalmazást adott arra, hogy az egész bírósági rendszerben bármely ügyet áthelyezzen egy másik bíróságra onnan, ahová a normális eljárás során került volna. Így például, ha a legnagyobb ellenzéki párt tagjai elleni politikai korrupciós ügyet normális körülmények között a pesti első fokú bíróságra szignálnának ki, az OBH elnöke az ügyet átteheti Kecskemétre. És ez nem hipotetikus eset, pontosan ez a példa valóban megtörtént. Az ügyek áthelyezésére vonatkozó rendkívüli felhatalmazás indoklása az, hogy a bíróságok túlterheltek voltak, és az ügy megoldását fel lehet gyorsítani azzal, ha kevésbé túlterhelt bíróságokra helyezik át.

Erre az indoklásra azonban rácáfolnak a tények. Az első évben, amelyben az OBH elnöke ezzel a felhatalmazással rendelkezett, nyilvános forrásokból nyomon követtem ezeknek az ügyeknek a mozgását. Az elnök csupán néhány tucat esetet vett el olyan bíróságról, ahol sok ezer ügyből álló lemaradás halmozódott fel. És ezeket az ügyeket nem a legkevésbé leterhelt vidéki bíróságokra helyezte át, hanem olyan bíróságokra, ahol szintén nagy a restancia. Többet is áthelyezett a legnagyobb figyelmet keltő politikai ügyek közül, amelyekben az ellenzék érdekelt, így aztán ez oda vezetett, hogy az ellenzék megvádolta a kormányt: különösen az erős politikai felhangokkal rendelkező ügyekben válogatja meg a bírókat. Noha az én statisztikáim nem tudják feltárni a kormány motivációját, azt meg tudják mutatni, hogy a kormány nem mozgat elegendő esetet ahhoz, hogy változást hozzon a várakozási időkben, és nem a leginkább megterhelt bíróságoktól a legkevésbé megterheltek felé mozgatja az ügyeket. Kérésre örömmel bocsátom rendelkezésre az adatokat.

A múlt héten elfogadott Negyedik Módosítással beemelték magába az alkotmányba az OBH elnökének azt a felhatalmazását, hogy bármely ügyet az ország bármely bíróságára helyezzen át. És az alkotmány nem tartalmazza azokat a jogi korlátozásokat, amelyekbe Magyarország nyomás hatására beleegyezett. Sokak számára – magamat is beleértve – az OBH elnökének ez a felhatalmazása, hogy a szokásos jogi eljárás szabályain kívül kiválassza, melyik bíróság tárgyaljon konkrét ügyeket, azt jelenti, hogy Magyarországon vége a jog uralmának.

Az Alkotmánybíróság és a rendes bíráskodás súlyos csapásokat szenvedett el a Fidesz-alkotmány alatt. De más független intézmények sem jártak jobban.

Az ombudsman rendszert, amelyben valaha négy független ombudsman dolgozott független hatáskörökkel, mára egyetlen, jóval kisebb létszámú hivatalba gyűrték be. Az egykori adatvédelmi biztost elbocsátották, a hivatalát beolvasztották közvetlenül a kormányba, ami az Európai Unió Bizottsága által kezdeményezett eljáráshoz vezetett az Európai Bíróságon, mert az uniós jog megköveteli a független adatvédelmi tisztségviselőt.

Alig két hete a központi banknak új kormányzója van, aki a gazdasági miniszter tisztségéből került ebbe a pozícióba. Miniszteri felhatalmazásait arra használta fel, hogy egyoldalúan megváltoztassa a központi bankra vonatkozó szabályokat. Anélkül, hogy ehhez parlamenti jóváhagyás vagy bírósági vizsgálat kellett volna, Matolcsy György gazdasági miniszter drámaian megnövelt felhatalmazásokat adott Matolcsy Györgynek, a központi bank új elnökének, közvetlenül az előtt, hogy az egyik munkahelyről átment volna a másikra. A központi bank szabályzatát, mint kiderült, még csak nem is a parlament fogadja el; ez csupán egy olyan dokumentum, amelyet maga a bank vagy a gazdasági minisztérium saját belátása szerint megváltoztathat.

Az új Médiatanácsnak van egy elnöke, akit közvetlenül a miniszterelnök nevez ki, a tagság pedig kizárólag a Fidesz kétharmados parlamenti többsége által megválasztott tagokból áll, és mind az elnököt, mind a tanács tagjait kilenc éves időszakra választották meg. Az új Médiatanács drákói felhatalmazásokkal rendelkezik, hogy csődbe juttató bírságokat szabjon ki a közszolgálati és a magánmédia tartalmainak vizsgálata alapján, beleértve a sugárzott, a nyomtatott és az internetes médiát. Az alkotmányíróság egyik döntése a nyomtatott sajtót megszabadította a korlátozások némelyikétől, de a Fidesz-kormány most könnyen meg tudná változtatni az alkotmányt, hogy a nyomatott médiát visszahelyezze az ellenőrzés alá, és az Alkotmánybíróság megint csak semmit nem mondhatna erről.

A választási bizottságot átalakították, és most kizárólag olyan tagokból áll, akiket a Fidesz kétharmados parlamenti többsége választott meg, mindet kilenc évre. Noha minden olyan párt, amely országos listát állít a következő, 2014 áprilisában esedékes választásokon, a kampány idején rendelkezik majd egy ideiglenes taggal a bizottságban, az ellenzéki tagokat könnyűszerrel leszavazza majd a fideszes többség.

A 2014-es választások jogi keretei még cseppfolyós állapotban vannak. A Fidesz kétharmados parlamenti többsége már elfogadott két választójogi törvényt az ellenzéki pártok dühödt tiltakozása mellett, és még aránytalanabb rendszert hozott létre, mint amilyet lecserélt. Az egyik törvény olyan aránytalanul alakítja át a választókörzeteket a következő választásokra, hogy az nagyon megnehezíti az ellenzék számára a győzelmet. A törvény még a választási körzetek pontos határait is rögzíti, mégpedig egy sarkalatos törvényben, amelynek megváltoztatásához kétharmados parlamenti többség szükséges. Ugyanaz a törvény eltörli a választások második fordulóját az egyéni jelöltes körzetekben, tehát bárki az adott körzet többségének támogatása nélkül juthat be a parlamentbe, ami korábban nem így volt.

A kormány elfogadott egy másik sarkalatos törvényt is, amely bevezette a választók regisztrálását, noha az ország több mint húsz éve rendezett választásokat egy remek „civil listával”, amely soha nem váltott ki panaszokat vagy rendellenességeket. Az Alkotmánybíróság alkotmánysértőnek találta és megsemmisítette a választók kötelező regisztrálását, és úgy tűnik, a kormány egyelőre feladta ezt az ötletet. De kétharmados parlamenti többségével megvan a hatalma ahhoz, hogy felülírja az Alkotmánybíróság döntését, amennyiben egyszerűen beemeli az alkotmányba a választók regisztrálását. A kormány megváltoztathatja a választási rendszer más fontos vonásait is, egészen a választások időpontjáig. Ami azt illeti, a választási keretrendszer jelenleg még nem teljes. Egyebek között nem dolgoztak még ki szabályokat a szomszédos országokban élő, az alkotmány megváltoztatása nyomán magyar állampolgárságra jogosult etnikai magyarokról szóló választói listák elkészítéséről és ellenőrzéséről.

A Negyedik Módosítás éppen a múlt héten új választási szabályokat írt elő. A Negyedik Módosítás az alkotmányban megtiltotta a politikai hirdetéseket a választási kampányok idején mindenütt, kivéve a közszolgálati médiát, amelyet a tisztán fideszes médiatanács ellenőriz. Mi több, csak az országos listát állító pártok hirdethetnek az országos médiában, ami kizárhatja a kisebb és újabb pártokat. Ezeket a korlátozásokat az Alkotmánybíróság korábban alkotmánysértőnek minősítette, így a kormány módosította az alkotmányt, hogy felülírja ezt a döntést. Minthogy ezek a rendelkezések most már magában az alkotmányban szerepelnek, az Alkotmánybíróság nem vizsgálhatja őket újra.

De tételezzük fel, hogy egy ellenzéki koalíciónak sikerül megnyernie a következő választásokat mindezen akadályok ellenére, amelyeket a jelenlegi kormánypárt a politikai ellenzék útjába állított. A Fidesz-alkotmány csapdát hozott létre, amely éppen egy ilyen esetben zárható be. Az Alkotmány létrehoz egy Költségvetési Tanácsot, amelynek hatalmában áll megvétózni bármely majdani költségvetést, amely növeli az államadósságot, amit minden előrelátható költségvetés meg fog tenni. A Költségvetési Tanács tagjait a Fidesz kétharmados parlamenti többsége választotta meg 6–12 éves időszakra, és a tagok csak akkor cserélhetők le, ha mandátuma lejártakor a parlament kétharmada meg tud állapodni az utódáról. Ez nem csupán azt jelenti, hogy a következő három választási periódusra bármely kormánynak olyan költségvetési kurzust kell követnie, amelyet jóváhagy egy olyan tanács, amelynek minden tagját a Fidesz-kormány választotta, de ennek a költségvetési tanácsnak még nagyobb hatalma van, mint neki.
Az alkotmány megköveteli, hogy a parlament minden év március 31-éig fogadja el a költségvetést. Amennyiben a parlament ezt elmulasztja, az államfő feloszlathatja a parlamentet, és új választásokat írhat ki. Ha ezt a rendelkezést hozzávesszük a Költségvetési Tanács felhatalmazásaihoz, láthatóvá válnak a bármely majdani kormányt sújtó korlátozások. Amennyiben egy új, nem fideszes kormány olyan költségvetést fogad el, amely növeli az államadósságot, azt a költségvetést a csupa Fidesz-választottból álló Költségvetési Tanács bármikor megvétózhatja, akár az alkotmányban a költségvetés elfogadására előírt határidő előestéjén is. Eben az esetben a parlament elmulasztaná a határidőt, és az államfő – akit szintén a Fidesz nevezett ki, és aki 2017-ig van hivatalban – új választásokat írhatna ki. És ezt a folyamatot lehet ismételni mindaddig, amíg nem egy megfelelő kormányt hoznak vissza a hatalomba.

Lehetséges, hogy a Fidesz-kormány az alkotmányos rendelkezéseknek ezt a szerencsétlen kölcsönhatását nem szándékosan hozta létre, amikor a költségvetési fegyelem elérését biztosító mechanizmus létrehozására tett komoly kísérlet. De a Fidesz-kormány könnyen elérhetné a fiskális fegyelmet anélkül is, hogy ilyen antidemokratikus csapdát hoz létre. Módosíthatná az alkotmányt úgy, hogy az előírja, a Költségvetési Tanács olyan határidőig gyakorolhatja a vétójogát, amely a parlamentnek még módot ad egy új költségvetés elfogadására, még mielőtt az államfő jogot nyer a képviselőtestület feloszlatására. Ezt én magam is javasoltam a Fidesz magas rangú tagjainak, de ilyen értelmű módosítás eddig nem látott napvilágot.

Van még sok minden, ami el lehetne mondani az új Fidesz-alkotmányról. Én itt csupán azokat a pontokat említettem, amelyekkel ez az új alkotmányos keret szerintem a legnagyobb akadályokat gördíti az alkotmányosság és a demokrácia útjába.

Mit tehet a Fidesz hatalmának konszolidációja ellen az Egyesült Államok, az amerikai Helsinki Bizottság, valamint az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ)?

A magyar demokráciát természetesen mindenekelőtt maguknak a magyaroknak kell megteremteni és fenntartani. De a demokratikus közvéleménynek képzett közvéleménynek kell lennie, és maguknak a magyaroknak is meg kell tudniuk, mi történt az alkotmányukkal az utóbbi három évben. Legtöbbjüknek erről fogalma sincs, és nem azért, mert nem értenék meg, vagy nem tudnák megérteni.

A kormány nagy harsonaszóval ünnepelte új alkotmányát. Az alkotmány asztalait állította fel minden önkormányzatban, ahol az emberek jelentkezhettek, hogy megkapják a saját példányukat az alkotmányból. Tavaly júniusban a kormány minden érettségizőt megajándékozott egy dohányzóasztal-könyvvel, amelyben az új alkotmány szövege szerepelt, külön erre a célra rendelt historikus festményekkel. Ám abból, amit fentebb említettem, sok minden nem szerepel a kormány által kiosztott szövegben. Az általam kiemelt legaggasztóbb rendelkezések közül sok az azóta elfogadott alkotmánymódosításokban van, így kizárólag a Magyar Közlöny rendkívül nehéz jogi nyelvezetét olvasva hozzáférhető. Ezeket a törvényeket online csak PDF formátumban teszik közzé, és nem kereshetők, csak ha valaki külön végigmegy minden egyes napi kiadáson.

Magyarország barátai, az Egyesült Államokat is beleértve, pénzügyileg támogathatnának egy olyan programot, amely elősegítené az állampolgárok, a jogászok és a bírók képzését az új magyarországi alkotmányos keretekről. Az új alkotmányos struktúráról szóló képzési kampány, amelyet a kormány, az ellenzék és a tudomány emberei vezetnének, elősegítheti, hogy a magyarok jobb tájékoztatást kapjanak az új alkotmányos rendszerükről. Egy ilyen kampány különösen hatékony lenne, ha a magyar sugárzott média útján folyna. Ám mivel a kormány, a Médiatanács révén, gyakorlatilag ellenőrzése alatt tartja a sugárzott médiát, valamilyen monitoringrendszert kellene szervezni, hogy biztosítva legyen, hogy a kormány és az ellenzék hangja egyaránt hallható legyen. Miután a magyar állampolgárok Alkotmánybírósághoz intézett panazsainak ezreit olvastam a kilencvenes években, bizakodó vagyok, hogy maguk a magyarok kelnek mind a demokrácia, mind az alkotmányosság védelmére, ha egyszer felismerik a hibás alkotmányos konstrukció veszélyeit.

Másodszor: a magyar kormány nagy hangon állítja, hogy még mindig demokrácia van, mert a politikai pártok szabadon szerveződhetnek a jövő évi parlamenti választásokra. A kormány bírálóit viszont aggasztja, hogy a kormány jelenleg ellenőrzése alatt tartja az egész médiát, elfogadott egy sor jogi rendelkezést, amely hátrányos helyzetbe hozza az ellenzéki pártokat, és folytatja a választási szabályok megváltoztatását. Valójában semmi sem akadályozza meg, hogy a kormány az utolsó pillanatban is változtasson a választójogi keretek fontos elemein. Mivel a választásokig már csupán egy év van hátra, fontos, hogy a lehető leghamarább – és tisztességesen – rögzítsék a játékszabályokat.

Az EBESZ megfelelő szakértelemmel rendelkezik a választások megfigyelésében ahhoz, hogy biztosítsa: tisztességesek és szabadok legyenek. Az EBESZ-nek ragaszkodnia kellene ahhoz, hogy a választási szabályokat a választások előtt megfelelő időben rögzítsék, tehát elegendő idő álljon rendelkezésre a szükséges szervezéshez mindenkinek, aki versengeni akar a választásokon.

A jelenlegi magyar kormánynak az ellenzék elismerésére vonatkozó készsége kapcsán elég kérdés merült fel ahhoz, hogy indokolt legyen, hogy az EBESZ/ODIHR [Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Irodája] szintén átfogóan megfigyelje a 2014-es parlamenti választásokat. És helyes lenne, ha ez nemcsak a választás napjára és a hosszú távú megfigyelő missziókra vonatkozna. A minden részletre kiterjedően megváltoztatott új alkotmányos keret megköveteli, hogy az EBESZ/ODIHR az igényeket felbecsülő korai missziót szervezzen, amely teljes egészében át tudja tekinteni a sok új rendelkezés hatását. Ennek a missziónak arra kellene koncentrálnia, hogy a politikai pártok mennyire képesek szerveződni és eljuttatni üzenetüket a közönséghez, mennyire férnek hozzá a médiához, illetve hogy mennyire fair az alapvető választójogi keret, beleértve a szavazókörzetek kialakítását, továbbá hogy az új választójogi szabályok tartalma és időzítése mennyire összeegyeztethető a szabad és tisztességes választások elvével.

Harmadszor: az amerikai kormánynak nyomást kellene gyakorolni a magyar kormányra, hogy tegyen eleget a demokrácia, az alkotmányosság, a jogállam és a jogok erőteljes védelme iránti nemzetközi kötelezettségeinek. Az Egyesült Államoknak éberen figyelemmel kell kísérnie a visszaesést az alkotmányos, demokratikus védelemnek arról a szintjéről, amelyet Magyarország 1989 után elért. Az Egyesült Államoknak együtt kell működnie a Velencei Bizottsággal, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése Monitoring Bizottságával, és az Európai Unióval (például az Európai Parlament LIBE bizottságával), amelyek mindegyike folyamatos megfigyelő eljárásokat folytat.

Ám az Egyesült Államok kormánya annak is tudatában kell hogy legyen, hogy a Fidesz-kormány nyomás hatására a múltban is ígért kisebb változtatásokat a saját átfogó kereteiben, és aztán, amint enyhült a nyomás, elvetette ezeket a változtatásokat. Mi több, azok a változtatások, amelyeket a Fidesz-kormány korábban felajánlott, valójában nem érintik a rendszer kulcsproblémáját. A Fidesz alkotmányos szerkezete nagy mértékben redundáns rendszer, amelyet a maga teljességében kell értelmezni. Nem lehet minden egyes jogi szabályozást önmagában értékelni, mert meg kell érteni az adott szabály szerepét a nagyobb rendszerben. Az alkotmányos rendszer néhány kisebb tulajdonságának a megváltoztatása lehet, hogy valójában nem a legsúlyosabb problémát célozza meg, azaz a politikai hatalom koncentrálását egyetlen párt kezében. Annak a kérdésnek az eldöntéséhez, hogy a magyar kormány fogékony volt-e a nemzetközi és hazai bírálatra, Magyarország szövetségeseinek azt kell megvizsgálni, hogy a javasolt változtatások valóban változtatnak-e azon, ahogyan ez a komplex és integrált rendszer a maga teljességében működik. [Kiemelés: a szerk.]

Az Egyesült Államoknak el kell utasítania, hogy beszálljon az alkotmányos témákról folyó versengésbe. A magyar kormány gyakran állítja, hogy valamely más európai országban megvan ugyanaz a konkrét jogszabály, amelyet barátai bírálnak. Talán emlékeznünk kellene Frankenstein szörnyére, akit más, valaha élő dolgok teljesen normális darabjaiból férceltek össze, de aki ennek ellenére szörny volt. A világon, különösen pedig Európában ma egyetlen alkotmányos demokrácia sem rendelkezik az alkotmányos vonások olyan kombinációjával, mint most Magyarország. Magyarország nemzetközi barátainak, amikor azt értékelik, hogy Magyarország mennyire felel meg a nemzetközi normáknak, és hogy Magyarország még az alkotmányos demokráciák családjába tartozik-e, az egész alkotmányos rendszerre kell tekinteni, és nem csupán egyes darabkákra.

Végül: Magyarország kicsi ország Európában. Talán nehéz felismerni, miért kellene az Egyesült Államoknak bármennyit is költenie politikai tőkéjéből arra, amit Hillary Clinton volt külügyminiszter úgy nevezett, hogy Magyarország visszaesett alkotmányos demokráciából. Azon kívül, hogy fájdalmas látni, ha bármelyikország kihátrál a demokráciából, és hogy mindig tekintettel kell lenni a negatívan érintett emberekre, két fő oka van annak, amiért az Egyesült Államoknak törődnie kellene ezzel.

Magyarország az Egyesült Államok partnere nem csupán az EBESZ-ben, hanem a NATO-ban is. Az EBESZ a tagállamait kötelezi az 1975. évi Helsinki Záróokmányban megtatározott emberi jogok védelmére, és hosszú tapasztalat mutatja, hogy az emberi jogok a legjobb védelemben egy alkotmányos és demokratikus kormány révén részesülnek, és jelenleg Magyarországon mindkét vonás kétséges. A NATO-charta olyan államok szövetségét hozza létre, „amelyek eltökéltek népeik békéje, közös öröksége és civilizációja védelmére a demokrácia, az egyéni szabadság és a joguralom elvei alapján”. Ám ezeket az elkötelezettségeket megtámadja a magyarországi hatalomkoncentráció is, amelyet az új alkotmányos szerkezet révén hajtanak végre. Mind az EBESZ, mind a NATO kötelezi tagállamait a jó magatartásra és a jó kormányzásra is, és ezeknek a szervezeteknek ezt is tudniuk kell monitorozni.

Ráadásul más országok Magyarország szomszédságában nagy érdeklődéssel szemlélik, amit Magyarország csinál. Látják, hogy az Európai Uniónak, az Európa Tanácsnak, az EBESZ-nek, a NATO-nak és az Egyesült Államoknak korlátozott befolyása és lehetősége van, hogy rábírjon egy kormányt nemzeti törvényei megváltoztatására. Magyarország szomszédai megértik, ha Magyarország megússza, hogy az összes politikai hatalmat egyetlen párt kezében összpontosítja, és ezt sokan csábítónak tartják. A legutóbbi idők aggasztó romániai, bulgáriai és szlovéniai fejlemények mutatják, hogy a túlzott hatalomkoncentráció magyar problémája elterjedhet, ha az Egyesült Államok és európai szövetségesei nem állnak ki a saját értékeikért a magyar ügyben. Ezért az Egyesült Államoknak a sürgősséggel kezelnie kellene a magyarországi alkotmányos problémákat, méghozzá a gyorsaság miatt, amellyel ez a rendszer bezárul, és annak a valószínűsége miatt, hogy a magyar alkotmányos betegség elterjedhet a szomszédos országokban.

Mondandómat tehát azzal zárom: erőteljesen sürgetem az Egyesült Államokat, az Amerikai Helsinki Bizottságot és az EBESZ-t, hogy vegye komolyan Magyarországot, tárgyaljon a magyar kormánnyal az alkotmányos reformról, és dolgozzon azon, hogy biztosítsa: a demokratikus részvétel magyarországi csatornái nyitva maradnak, így a magyar nép újra megszerezheti a képességet annak meghatározására, hogy milyen kormány alatt akar élni. Azok a jogi változások, amelyeket ma leírtam, valós veszélyt jelentenek az alapvető demokratikus és alkotmányos értékekre, és Magyarország barátainak meg kell kongatniuk a vészharangot.

(hj)

Címkék: alkotmány

 

Kommentáld!

Ez egy válasz üzenetére.

mégsem

Hozzászólások

Ez történt a közösségben:

Káposzta János 1 napja új videót töltött fel:

Káposzta János 1 napja új videót töltött fel:

Káposzta János 3 napja új videót töltött fel:

Káposzta János 3 napja új videót töltött fel:

Káposzta János 5 napja új videót töltött fel:

Káposzta János 5 napja új videót töltött fel:

Káposzta János 1 hete új videót töltött fel:

Káposzta János 1 hete új videót töltött fel:

Gulybán Barnabásné 1 hete új blogbejegyzést írt: Váltsd valóra az álmaidat!

Káposzta János 1 hete új videót töltött fel:

Szólj hozzá te is!

Impresszum
Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu