Véletlenül úgy alakult, hogy elvégeztették velem a ismertebb nevén a Vegyvédelmi tiszti iskola "szigorúan csak " szakmai szakát. Ahol Vegyi-Sugár-Biológia harcanyagokról, és a mentesítési lehetőségekről, módszerekről tanítottak meg mindenkinek annyit, amennyit hajlandó volt megtanulni.A Katasztrófavédelem elődjében (Polgári védelem) volt rá szükség .
Különös tekintettel Paksra, és az ebből adódható veszélyforrásokra. (Baja a szekunder zónában tengelyen van )
Szerintem a kérdés nem az, hogy mit kell tenni, hanem az hogy mikor kell valamit tenni.
A II. Vh.-ban ledobott két bomba következtében rengeteg tapasztalatot szereztek a szak emberek. ÉS ! Nem a csernobili volt a földön az egyetlen nukleáris katasztrófa: Addigra az Egyesült Államokban olyan 12 estben fordult elő, hogy nagyobb mennyiségű sugárzó anyag került ki az erőmű(vek) rektorából. Csak Csernobil esetében emberi baromság, odaát műszaki okai voltak . Fukusimában is rendkívül nagy ""bátorság" (vakság) szükségeltetett ahhoz, hogy annyira rengés és cunami veszélyes helyen pont oda építsék fel az erőművet !
Hogy mikor kell, és kell e EGYÁLTALÁN valamit is tennünk itt MAGYARORSZÁGON, az attól függ, hogy mi történik a következőkben. Ha le tudják fojtani a nukleáris fáklyát, és az egyébként is ÁLLANDÓAN ELLENŐRZÖTT sugárzás mértéke nem éri el tartósan (!) az egészségre ártalmas szint negyedét, a magaslégkörben, addig csak figyelni kell arra, hogy mikor mit jelentenek be. Elég bonyolult számításokkal lehet előrejelzést készíteni, (és nagy a bizonytalansági hányados), de egyenlőre NEM is érdemes .Tehát egyenlőre NYUGI ! A hídon meg akkor kell átmenni, majd ha odaérünk, és át is akarunk rajta menni .....
Utolsó hozzászólás