Nyugdíjas Klub

Régebbi hírek

Címkék

alkotmány betegség egészség fidesz gazdaságpolitika imf jobbik kormány közélet magyarország matolcsy györgy nyugdíj orbán orbán viktor orbán-kormány politika természet utazás versek vinpet942

Nyugdíjas Klub hírei, költemény

Aranyosi Ervin: Tegyük a Karácsonyt igazi ünneppé! (saját festménnyel)

13 éve | [Törölt felhasználó] | 1 hozzászólás

Hgw7gN , [url=http://hdpivtsyhtnb.com/]hdpivtsyhtnb[/url], [link=http://hskyaucaimdc.com/]hskyaucaimdc[/link], http://vwagqnepijry.com/

Utolsó hozzászólás

Gyenge András üzente 13 éve

Kicsit túl mázas, túl nyálas, de a mienk....
Az igazi vers úgy tud átadni gondolatokat, hogy egy bizonyos szint megtartását kötelezőnek tartja..

Aranyosi Ervin: Újra gyerek...(saját illusztrációval)

14 éve | [Törölt felhasználó] | 2 hozzászólás

Egy reggel arra ébredek,
hogy gyerek vagyok, kis gyerek.
Éjszaka minden nagyra nőtt,
s ha megállok a tükör előtt,
úgy nézek ki, mint azelőtt.

Vidám kis arcom maszatos.
Hajam süni, hasam lapos.
A földhöz közelebb vagyok,
s kik körül vesznek mind nagyok.,
s ha nem futok, lemaradok.

Ezer kis játék vesz körül.
Szívem mindennek úgy örül.
Álmomban égen repülök,
a felhők szélén fenn ülök.
S hiszed vagy sem – nem szédülök.

http://versek.opencreative.hu/

Utolsó hozzászólás

Kántor Aranka üzente 14 éve

Tüneményes!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

Tovább

Aranyosi Ervin: Téli ebéd

15 éve | [Törölt felhasználó] | 1 hozzászólás

Levéltelen, magányos ágak,
csontváza alvó, néma fának,
ha hull a hó, csak hófogók,
ha fúj a szél sivalkodók.
Tavaszra váró hosszú percek,
ilyenkor lassan, lomhán telnek,
teendő itt csak egy marad,
etetni pár kis madarat.
Etető lóg az egyik ágról,
apró kis emlék még a nyárból,
amikor volt még élelem,
és nem volt fagy, se félelem.
Terülj kis asztal fenn az ágon,
repülj csak erre kis barátom,
tömd meg begyed, van itt mit enni,
tudom nehéz most madárnak lenni.

Utolsó hozzászólás

Bernathné julianna üzente 13 éve

Gratulálok nagyon aranyos kis vers Üdv

Tovább

Aranyosi Ervin: Fiatal, vagy öreg?

15 éve | [Törölt felhasználó] | 0 hozzászólás

Az ifjúság mércéje sosem az életkor.
A szellem és a lélek, mely benned össze forr.
Akarat, elszántság, és képzelőerő,
érzelmek tisztasága szívedből tör elő.
Vágysz-e újabb kalandra, s ha kell, legyőzöd-e
a lustaság igáját, s erővel győzöd-e?
Hogy megvívd újabb harcod, kiállj eszméidért,
mely nem hajlott igába, mi szebb jövőt ígért?
Bár évek múlásával arcodra ránc került,
lángoló ifjúságod lobog még legbelül?
Vagy lelked simaságát borítja korod ránca,
szellemed csuklójára került bilincse-lánca?

Tovább

Tóth Árpád: Szeretnék átölelni...

16 éve | Farkas Györgyi | 1 hozzászólás

Új tagként engedjétek meg, hogy ezzel kedveskedjek nektek..

Szeretnék átölelni ma egy embert,

Ki olyan árva s vágyak özvegye,

Mint jómagam, s kit a tavasz sziven vert,

S kondor haján kopog az õsz jege,

Kinek ha volt is pirosbetûs napja,

Tintát hozzá vérébõl szûrt a Sors,

Vén bánatok fia és újak apja,

Csöndes tûnõdés lankadt léptü papja,

Örülni lassú, és csüggedni gyors;

Kit nemessé emelt a föld porából

Sok ritka szenvedés, de nem kevély

Kitûnni a törpék sekély sorából,

És címere egy hervadt falevél,

Ha kõvel dobták, szívét dobta vissza,

Ha szívvel dobták, halkan énekelt...