Kannibalizmus: miért szokott le róla szinte teljesen az emberiség?
Hosszú sorban haladnak az azték piramis teteje felé a hőségtől és a félelemtől félig alélt foglyok. A piramis tetején a papok vágóhídi precizitással metszik ki az áldozatok szívét, és lökik le a majdan eleségként szolgáló testeket. A világ másik felén a győztes harcból hazatérő pápua törzs tagjai az elfogott ellenségből készítenek pompás lakomát. És ez csak két példa az egykor a világ minden táján elterjedt emberevésre, amely még napjainkban sem szűnt meg teljesen, és egy nagy éhínség miatt bármikor újra előfordulhat.

Az Oscar-díj (hivatalos angol nevén Academy Award) az Egyesült Államok legrangosabb filmművészeti díja, amelyet a Filmművészeti és Filmtudományi Akadémia (AMPAS) ad ki több kategóriában 1929 óta. A díjakat látványos gála keretében minden év februárjában (általában a hónap utolsó vasárnapján) adják át Hollywoodban – 2002 előtt Los Angelesben (korábban néhányszor New Yorkban is rendeztek gálát). A számos kategória jelöltjei az előző évben bemutatott filmek alkotói közül kerülnek ki, az Akadémia állítja fel a jelöltek listáját, a technikai kategóriákban három, a többi kategóriában öt jelöltet választanak ki, kivétel a Legjobb film kategória, melyben 2010-től 10 jelöltet választanak ki. A jelöltekre az akadémia tagjai szavazhatnak.

Napjainkra Magyarország földünk egyik leginkább felszántott országává vált. Az ország területének közel 70%-át feltörték, lecsapolták, beépítették, lebetonozták. A fennmaradó területek jelentős részét is erőteljesen átalakították. Emberi tevékenységtől érintetlen területek a Kárpát-medencében sajnos nem is maradtak. Az élőhelyek gyökeres átalakulása miatt az itt egykor őshonos fajok egy része kipusztult vagy elvándorolt, az élőlények közösségei teljesen átalakultak, fajokban elszegényedtek.

A hatodik alkalommal megrendezett Barlangoljunk! elnevezésű kampány keretében országszerte meghosszabbított nyitva tartással, kedvezményekkel, máskor be nem járható túrákkal várja az érdeklődőket Magyarország öt, a nagyközönség előtt is nyitva álló barlanggal rendelkező nemzeti parkja. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén a Szentgáli-kőlik, valamint a Lóczy- és Csodabogyós-barlangok, a Bükki Nemzeti Park területén a Szent István és az Anna-barlang, a Duna-Dráva Nemzeti Parkban az Abaligeti-barlang, a Duna-Ipoly Nemzeti Park területén pedig a Pál-völgyi, Szemlőhegyi és a Mátyás-hegyi barlang látogatható kedvezményesen a meghirdetett időpontokban.

Az általános emberi pusztítással együtt a fecskék is kivesznek a környezetünkből: nem kizárt például, hogy jövőre akár teljesen eltűnhet a fecske Magyarországról. A fecske az egyik leghasznosabb madár, miután kizárólag repülő rovarokkal táplálkozik. Naponta akár 800 darab, szezononként több tonnányi rovart képes levadászni. A fecskék száma az utóbbi bő évtizedben a felére csökkent, már az évi 150-200 ezret sem éri el.

Ismerje meg az Agrárium Klub tevékenységét.

Nagyításhoz kattintson a képre

Látható, hogy mikkel próbálkoznak a világ országai a termékenységi ráta javításában. A pénz sokat számít, de önmagában nem elég. A példák azt mutatják, hogy a rugalmas munkaidő, a jó szociális háló és a mindenki számára hozzáférhető óvodai és bölcsődei helyek érnek a legtöbbet. Ott, ahol az embereknek félteniük kell a munkahelyüket, vagy hetente sok órában kötötten kell dolgozniuk, a támogatások sem érnek olyan sokat.

A busójárás látványosabb programjai - például a busóavatás, a máglyagyújtás, a dunai átkelés - az idén is megrendezésre kerülnek Mohácson, a részvevők köszöntik a közelgő tavaszt. Minden eddiginél több, 1600 maskarás űzi el a telet az idei busójáráson, amely február 28-án veszi kezdetét. A sokácok messze földön híres farsangi fesztiválját egy 1783-as feljegyzés említi először. A legenda szerint a mohácsi sokácok furfangos ősei a török megszállás elől a Duna túlsó partján lévő Mohács-szigetre menekültek.

A tél komoly megpróbáltatást jelent minden állat számára. A téli táplálékhiányt sok állat - például pelék, sünök, denevérek - próbálja átvészelni úgy, hogy téli álmot alszik. A téli álom egyes állatfajoknak - mint például a rovaroknak, a kétéltűeknek, a hüllőknek és egyes emlősöknek - a mérsékelt és a hideg égövön a téli hónapokban kialakuló nyugalmi állapota, amely azonban eltér a normális alvástól. A téli álomba szenderedett állatok mintegy letargikus állapotba kerülnek, hónapokig nem táplálkoznak, és az őszi időszak alatt szervezetük által felhalmozott tartalék energia (zsír) lebontásából biztosítják fennmaradásukat.

Ismerje meg és támogassa az Agrárium Klub tevékenységét. http://agrarpraktikum.network.hu/
Környezet- és természetvédelem

Ökolábnyom