Pünkösdi népszokások

Magyarországon csakúgy mint Európa számos országában a Pünkösd ünneplésében keverednek a keresztény illetve az ősi pogány, ókori (római) elemek. A népszokásokban elsősorban a termékenység, a nász ünnepe, és ezek szimbolikus megjelenítése dominál. A Római birodalomban május hónap folyamán tartották az ún. Florália ünnepeket. Flóra istennő a római mitológiában a növények, virágok istennője. Pünkösd ünneplésében ma is fontos szerepet játszanak a virágok, elsősorban természetesen a pünkösdi rózsa, a rózsa, a jázmin és a bodza.

Ezért egészségesebbek a japán nők és ezért élnek sokkal tovább – Ezeket a szokásokat követik szigorúan

 

Világviszonylatban Japánban legmagasabb az átlagéletkor és itt van a legkevesebb (a lakosság alig 3,5 %) túlsúlyos ember. Nézzük, mi a japán emberek titka.

 

1. A desszert teljes hiányaA japánok ugyanis az étkezést általában egy zöld teával, vagy gyümölccsel fejezik be, a nálunk megszokott sütemények helyett. Édességet esetleg csak délután fogyasztanak, egy kávé mellé, de ezek az adagok jóval kisebbek az általunk fogyasztottaknál. 2.

Méz, dió és fahéj kombinációja, ami csodákra képes

A leghatékonyabb immunerősítő! Egy teáskanálnyit fogyassz belőle minden nap.

 

Mit jelképeznek a növények?
Melyik virág a kedvenced? Melyik gyümölcsöt szereted, kívánod a legjobban? Milyen zöldséget ennél a legszívesebben? Melyik virágot, gyümölcsöt, zöldséget nem szereted? Milyen növény, fa szerepel a rajzodon? Milyen növény szerepelt az álmodban?

növény: növekedés, fejlődés, helyhez kötöttség
virág: remény, vágy
termés, gyümölcs: eredmény
kert: Édenkert, boldogság, élet
kertész: Isten, Gondviselés
rét: nyílt, áttekinthető tudat
erdő: rejtett dolgok, tudattalan

Virágok
árvácska: szelíd báj
bogáncs: szúrós, rossz természet
búzavirág: egyszerűség, naivitás
gyöngyvirág: vidám csilingelés, szeretet
ibolya: remény, szerénység, megújulás
liliom: tisztaság, de bódulat is
lótusz: lélek, felülemelkedés
margaréta: sugárzó erő
napraforgó: sugárzás, nagyság, bőkezűség, táplálás, de arra fordul, amerről a legtöbb fényt kapja
pipacs: heves, de mulandó fellobbanás, bódulat
mimóza: érzékenység
nárcisz: önimádat
nefelejcs: hűség
orchidea: luxus vágy
orgona: tavaszi áhítat
rózsa, piros: szerelem, szenvedély
rózsa, fehér: tiszta szeretet, távolságtartás
szegfű: szerény, cirmos, bársonyos szeretet
tulipán: természetesség, játékosság, vidámság

Gyümölcsök
alma: szerelem, termékenység, női mell, tudás, kísértés
banán: passzív férfiasság, élvezet
barack: érett szépség, vagy hamvas arc, ártatlanság
citrom: könnyű csalódás gyógyhatással
cseresznye: csók, száj, üdeség, vidámság
dinnye: butaság, hedonizmus, terhesség, termékenység
eper, málna: lágy élvezet, könnyedség
körte: szerelmi kapcsolat, nő alak
meggy: érett kapcsolat
mogyoró, dió, makk: férfi szimbólum, nehezen hozzáférhető bölcsesség, nehéz probléma
narancs: egészség, harmónia
szilva: egyszerűség, szerénység, női nemi szerv
szőlő: élet, gondoskodás, eredményes munka, közösség

Zöldségek
borsó: védettség, kicsiség
hagyma: szomorú, büdös, de hasznos, nélkülözhetetlen eredmény
káposzta: egyszerű, naiv, buta
karalábé: kemény, nehezen feldolgozható
paradicsom: boldogság, elégedettség
paprika: üresnek tűnik, de gyógyító erővel bír
saláta: friss, üde, de rendetlen, rakoncátlan
sárgarépa: jókedv, mélyen gyökerező optimizmus
tök: butaság, idétlenség
(F:Titkos Tudás Tárháza)

A Nemzetközi Természetfilm Fesztivál Gödöllő 2015-ben került először megrendezésre, és mára a régió, sőt az ország egyik legnagyobb filmes, természet- és környezetvédelmi tematikus rendezvénye lett.
A Fesztivál és annak kísérő rendezvényei egy sikeres, komplex programmá nőtték ki magukat, amiben a hangsúlyok eltolódtak 2019-re. Már nemcsak egy Nemzetközi Filmszemle kerül megrendezésre Gödöllőn május 24-26. között, hanem egy Nemzetközi Természet- és Környezetvédelmi Fesztivál, amelynek mottója:  Természet- és környezetvédelem a művészetek és a játék erejével.

A húsvét története.
A Húsvét a keresztény világ egyik legnagyobb ünnepe. Jézus feltámadását ünneplik mindenhol a templomokban. A történet szerint két nappal előtte, pénteken, feszítették keresztre őt a római katonák, azzal gyanúsították, hogy forradalmat indíthatott volna a tanításaival és hogy ő akart lenni a király. Ezért csúfságból tövis koronát tettek a fejére, kezét, lábát odaszegezték a kereszthez és a feje fölé odatűztek egy papirt, amin ez állt: I.N.R.I.

Virágvasárnaphoz számtalan népszokás kapcsolódik, többek között a barkaszentelés, amely elhárítja a rontásokat, megvédi tulajdonosa házát a vihartól és tűztől, veteményesébe tűzve pedig a terményt is növeli a magyar népszokások szerint.
A romai katolikus szokások szerint a barkát a virágvasárnapi szentmise előtt a pap megáldja, a hívek pedig a mise végén hazaviszik, majd a következő év hamvazószerdáján elégetik, ezzel készülve az új böjti időszakra.

Nagyításhoz kattintson a képre

A magyar sonka régi tradíciókra épül. Ezek a gondos sózás, pácolás és persze a füstölés. A sertés combjának ilyen módon történő tartósítása a magyar parasztság évszázados gyökerekre épülő tradíciója. Legelterjedtebb felhasználása természetesen a húsvéti főtt sonka, mely nagy odafigyelés és gondos elkészítés esetében finom, szaftos sonkát nyújt a tojás mellé, de nyersen is fogyasztják és egyéb ételek ízesítésére (pl.:sonkás tészta, káposzta, bab stb.) is felhasználják.