[origo]|2011. 12. 20., 11:04|Utolsó módosítás:2011. 12. 20., 13:51|

Példátlanul erős nyomás alá került az utóbbi napokban az Orbán-kormány, amelyet egyszerre bírál az Európai Unió, a Nemzetközi Valutaalap és az amerikai kormány, miközben még a magyar Alkotmánybíróság is elmeszelt több fontos törvényt. A kormány már korábban is kapott kemény nemzetközi kritikákat, de most minden eddiginél kényesebb a helyzete, mert épp külföldről vár pénzügyi segítséget.

Nem először szembesül bő másfél éves kormányzása alatt nemzetközi és belföldi akadályokkal az Orbán-kormány, az elmúlt néhány napban azonban eddig példátlan nyomás alá került. Erős kritikák érik több befolyásos európai uniós szervtől, a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF), de érezhetően megnőtt a nyomás az Egyesült Államok részéről is. Eközben épp hétfőn hozott meg az Alkotmánybíróság három olyan határozatot, amelyekkel részben vagy egészben megsemmisített három jelentős törvényt.

Orbán Viktor személyesen többször kijelentette, hogy nem fogja engedni a külföldi beleszólást kormánya politikájába, a mostani helyzet azonban kényes, mert a kormány hetekkel ezelőtt bejelentette, hogy segítségért fordul az IMF-hez és az EU-hoz.

Így már nemcsak egyszerűen kritikákkal, hanem akadályokkal szembesül a kormány, miután a szervezetek jelezték, hogy a segítségnyújtás feltételének tartják az általuk kifogásolt problémák rendezését. Az alábbiakban összefoglaljuk, milyen irányokból és milyen tartalmú nyomások érik a magyar kormányt.

Barroso "erőteljes tanácsa"

Személyes hangvételű levélben szólította fel José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke a magyar miniszterelnököt a jegybankról és a pénzügyi stabilitásról szóló törvénytervezetek visszavonására a héten. "Erőteljesen azt tanácsolnám önnek, vonjon vissza két, a parlament előtt lévő sarkalatos törvényt" - írta az [origo] által megismert levélben Barroso, aki arra kérte Orbán Viktort: ahelyett, hogy "ilyen bizonytalan légkört" idézne elő a magyar kormány, "dolgozzunk együtt azon, hogy a jogszabályok kompatibilisek legyenek az európai joggal".

Szijjártó Péter az [origo] értesülésére csak annyit reagált, hogy Orbán Viktor valóban kapott levelet José Manuel Barrosótól, de "nincs felhatalmazásunk tőle arra, hogy ezt ismertessük a nyilvánossággal". Szijjártó Péter hozzátette, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a szokásos rendben válaszlevelet fog küldeni az Európai Bizottság elnökének.

Az IMF és az Európai Bizottság felállt az asztaltól

A levél nem lehetett váratlan azok után, hogy a múlt pénteken a tervezett időpontnál korábban elhagyta az országot a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Bizottság tárgyalódelegációja, mert több ponton éles nézeteltérése támadt a kormánnyal. A kiszivárgott információk szerint a jegybanktörvény tervezete, valamint a magán-nyugdíjpénztári rendszer végleges felszámolását előrevetítő lépések miatt alakult ki konfliktus.

Ollie Rehn uniós pénzügyi biztos szóvivője a küldöttségek elutazása után azt mondta, hogy a tárgyalás megszakítása összefüggésben van a magyar jegybankot érintő törvénymódosítási javaslattal, és az egyeztetés megszakítása Rehn személyes döntése volt. Az IMF szóvivője azt mondta: az előkészületi tárgyalásokat azért szakították meg, mert az új jegybanktörvénnyel kapcsolatosan megfogalmazott aggályai ellenére a magyar kormány nem mutatott szándékot a törvény elfogadásának elhalasztására.

Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője úgy reagált: "hogy valaki karácsonyra hazautazik, és a Jézuskát máshol várja, nem Budapesten, azt meg tudom érteni". A frakcióvezető hozzátette, hogy nincs kétsége, hogy az IMF visszatér Magyarországra, a jegybanktörvényt pedig szerinte minél előbb el kell fogadni.

Ollie Rehn uniós pénzügyi biztos

Az Európai Központi Bank Matolcsyra panaszkodott

A jegybanktörvény tervezetét a múlt héten az Európai Központi Bank (EKB) is kifogásolta. "Az EKB nagyra értékelné, ha a Nemzetgazdasági Minisztérium a jövőben megfelelően tiszteletben tartaná az EKB-vel szembeni konzultációs kötelezettségét" - írta a bank a csütörtökön nyilvánosságra hozott véleményében. Az EKB szerint a jegybanki törvény gyakori módosítása nem egyeztethető össze a jogbiztonság elvével.

A bank hozzátette azt is, hogy a monetáris tanács tagjainak jelölési eljárása, illetve az MNB döntéshozó testületeinek fizetési rendszere a közelmúltban többször módosult, anélkül, hogy ezekkel a testületekkel konzultáltak volna, vagy figyelmet fordítottak volna az MNB működési szükségleteire vagy az éppen uralkodó gazdasági környezetre.

A Fidesz a nyilvános kritika után két ponton is korrigálni javasolta a kormány jegybanktörvény-tervezetét. Rogán Antal, a parlament gazdasági bizottságának fideszes elnöke két módosító indítványt is benyújtott, amelyek szerinte figyelembe veszik az EKB kifogásait. Egyik módosító indítványa például kivenné a kormány törvénytervezetéből azt a pontot, amely a jegybank alelnökének fizetésében korlátozná az MNB-ben dolgozók bérét.

Az unió a bírók nyugdíjazása miatt is aggódik

Míg Barroso és az uniós pénzügyi biztos a készülő jegybanktörvényt kifogásolta, az Európai Bizottság igazságügyi biztosa az új alaptörvény jogi következményeiről írt levelet Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettesnek a múlt héten. Viviane Reding szerint az igazságügyi reform "súlyos aggályokat vet fel az uniós jog szempontjából". A biztos kifogásolta a bírók nyugdíjkorhatárának csökkentését, valamint az adatvédelmi biztos függetlenségének csorbítását.

Navracsics Tibor válaszlevelében azt írta, hogy az adatvédelmi biztosi intézmény átalakításánál több uniós ország példáját vették át, és a magyar kormány álláspontja szerint épp a kevésbé hatékonyan működő ombudsmani modell megtartása lenne összeegyeztethetetlen az uniós joggal. A bírók nyugdíjazásáról pedig azt írta: a kormány szerint a felső korhatár leszállítása összesen 274 bírót érint, ami "a nyugdíjrendszer szempontjából tízezrelékes nagyságrendű csoportot jelent" (erről itt olvashat).

Viviane Reding igazságügyi biztos és José Manuel Barroso

Az alaptörvényt kritizálta a Velencei Bizottság

Az új alaptörvény egyes részeit és az elfogadásának gyorsaságát korábban a Velencei Bizottság is kifogásolta. Az Európa Tanács által létrehozott jogi szakértői testület júniusi jelentésében azt írta, hogy "nem volt átlátható" az új magyar alaptörvény megalkotásának folyamata. A Velencei Bizottság például kifogásolta a sarkalatos törvények túl széles körű használatát.

A szervezet szerint a bíróságokról és az igazságszolgáltatásról például az alkotmánynak pontosabban kellene fogalmaznia, más kérdéseket pedig - mint a családjogi, adózási témák - az általános törvénykezésre kellene bízni a Velencei Bizottság szerint. "Minél több politikai kérdéskör kerül az egyszerű parlamenti többség hatáskörén kívülre, annál kisebb lesz a jelentőségük a választásoknak, és a kétharmados többségnek annál több lesz a lehetősége, hogy bebetonozza az ország jogrendszerébe a saját politikai nézeteit" - figyelmeztetett a testület.

Szájer József, az Európai Parlament néppárti frakciójának alelnöke - aki egyike volt azoknak, akik a kormány megbízásából Magyarországot képviselték a testület Velencében tartott ülésén - már a vélemény hivatalos közzététele előtt közölte, hogy Magyarország nem tudja elfogadni a bírálatot. A nemzetközi tanácsadó testület szerinte félreérti az alaptörvény szövegét.

Az Egyesült Államok is aggódik

"Továbbra is aggódunk" - jelentette ki az amerikai nagykövet a Heti Válaszban december elején megjelent írásában. Eleni Tsakopoulos Kounalakis, aki korábban szóban tiltakozott Orbán Viktornál a sarkalatos törvények elfogadása miatt, az írásban kérdésként fogalmazza meg kifogásait. A nagykövet például ezt kérdezi: "Megfelelő fékek és ellensúlyok vannak-e az új rendszerbe beépítve ahhoz, hogy megőrizzék a demokratikus intézmények függetlenségét a magyarok eljövendő generációi számára?"

A nagykövet által említett aggodalmakról részletesebben is beszélt az [origo]-nak adott interjújában Thomas Melia, az amerikai külügyminisztérium emberi jogokért felelős helyettes államtitkára. "Az általános aggodalmunk az, hogy kevés kézben koncentrálódik a hatalom. Javaslatok bukkannak elő néha az utolsó pillanatban, és a parlament gyorsan törvénnyé emeli őket" - mondta a Melia, aki szerint "több dolog is felhalmozódott", amelyek megerősítik az amerikai aggodalmakat. Példaként az új alaptörvény elfogadását, a médiatörvényt, illetve az Alkotmánybíróság által hétfőn megsemmisített egyházügyi törvényt említette.

A belső nyomás: kritikus Ab-döntések

Az utóbbi hetek külföldi kritikái mellett a legrosszabbkor jött a kormánynak, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) hétfőn két sokat támadott törvényben is talált alkotmányellenes részeket, és megsemmisítette a teljes egyházügyi törvényt (erről bővebben itt olvashat). Az Ab alkotmányellenesnek minősítette a büntetőeljárásról szóló törvény egyes részeit, illetve részben alkotmányellenesnek nyilvánította a tavaly év végén elfogadott médiatörvényt. Az új médiaszabályozás miatt külföldről - többek között az Európai Bizottság, az Egyesült Államok kormánya és nemzetközi civil szervezetek részéről - is rengeteg támadás érte a kormányt.

Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője az Alkotmánybíróság döntése után azt mondta, alkotmányos megoldásokra törekszik a Fidesz mind az új médiaszabályozás, mind az új büntetőeljárási rendelkezések azon részleteiben, amelyeket hétfőn alkotmányellenesnek minősített az Ab. Az új egyházügyi törvényt pedig már szerdán benyújtják, és a tervek szerint a két ünnep között el is fogadhatja a parlament.