Joó Hajnalka|2012. 01. 05., 7:00|Utolsó módosítás:2012. 01. 05., 8:35|

Az [origo] információi szerint kötelezettségszegési eljárást készít elő Magyarország ellen az adatvédelmi biztosi poszt megszüntetése miatt az Európai Bizottság. José Manuel Barroso bizottsági elnök több forrás szerint azt kérte munkatársaitól, hogy tartsák erős nyomás alatt a magyar kormányt. A korábban kifogásolt jegybank- és stabilitási törvény mellett az új alaptörvényt és a sarkalatos jogszabályokat is vizsgálhatja a bizottság.

Vivane Reding és Jose Manuel Barroso

• Barroso kérése ellenére megszavazták a stabilitási törvényt
• Elszánt uniós ellenféllel vívja az adatháborút a kormány

Kötelezettségszegési eljárást indít Magyarországgal szemben az Európai Bizottság az adatvédelmi ombudsman hivatalának megszüntetése miatt - az [origo] információi szerint ezt Viviane Reding, a bizottság alapjogi biztosa informálisan már tudatta a magyar kormány tisztségviselőivel.

Az alapjogi biztos még december közepén írt levelet Navracsics Tibor igazságügyi és közigazgatási miniszternek, ebben az igazságszolgáltatás év végén levezényelt átalakítása, illetve a bírók 62 éves korukban történő kötelező nyugdíjazása mellett az adatvédelmi biztosi poszt megszüntetéséről is feltett kérdéseket. Az adatvédelmi ombudsman intézménye január 1-jével szűnt meg, Jóri András feladatait az újonnan felálló Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság vette át, ennek vezetője a korábbi adatvédelmi biztos, Péterfalvi Attila lett.

Viviane Reding december 12-i levelében kérdések formájában fogalmazta meg aggályait az átalakítás miatt, a levél elküldését követő napokban pedig személyesen találkozott a magyar igazságügyi miniszterrel, amikor szóban is hangot adott kétségeinek. A biztos többször aggályosnak nevezte, hogy Jóri András adatvédelmi ombudsman az átszervezés miatt nem tudta kitölteni 2014-ig tartó hatéves mandátumát, miközben az unió hatályos adatvédelmi irányelve előírja, hogy a független adatvédelmi intézmények vezetői nem mozdíthatók el a hivatalukból megbízatásuk lejárta előtt.

Ugyanezzel az irányelvvel ütközik Reding szerint az is, hogy az új hivatal elnökét már nem a parlament választja, hanem a miniszterelnök javaslatára az államfő nevezi ki. Ez azért aggályos Reding szerint, mert az adatvédelmi felügyelet működésének teljes függetlenségét garantálni kell.

A bizottság alelnöke a változtatás okai mellett december közepén arra is választ várt Navracsics Tibortól, hogy miért nem hozott a kormány átmeneti döntéseket, amelyek alapján az ombudsman kitölthette volna 2014-ig szóló mandátumát, illetve, hogy milyen garanciák biztosítják majd az új hatóság függetlenségét. (Az adatvédelmi hivatalok függetlensége Reding egyik kedvenc témaköre: a biztos szeretné elérni, hogy 2014-ig új, egységes európai adatvédelmi jogszabályt fogadjanak el a tagállamok. Az erről szóló korábbi cikkünket elolvashatja itt.)

Saját nyilatkozatát fordította Jóri ellen a miniszter

Navracsics Tibor a személyes találkozó után december 16-án írásban is válaszolt Viviane Redingnek, arra hivatkozott, hogy Jóri András két nappal a törvény zárószavazása előtt (épp az [origo]-nak adott  interjúban), maga jelezte, hogy nem kíván az új hivatal vezetője lenni. Emellett hivatkozott arra is, hogy az adatvédelemmel kapcsolatos feladatokat az EU legtöbb országában is az új magyar hatósághoz hasonló intézmény látja el, amely véleménye szerint ráadásul erősebb hatáskörökkel bír, mint a korábbi ombudsman - joga lesz például pert indítani, bírságot kiszabni, illetve saját költségvetési fejezete lesz.

Viviane Reding információink szerint szóban már jelezte Navracsics Tibornak, hogy Brüsszel "nem tud engedni" az adatvédelmi hivatal függetlenségének ügyében. A korrekt eljárás az alapjogi biztos szerint az lett volna, ha Péterfalvi Attila jelölése előtt a miniszterelnök hivatalosan is felajánlja az új pozíciót Jóri Andrásnak, és csak azután jelöli saját emberét, ha az ombudsman a felkínált lehetőséget nem fogadja el. Mivel azonban ez nem történt meg, Reding minimális elvárása az lett volna, hogy Navracsics egy lemondó nyilatkozatot csatol Jóri András aláírásával, nem pedig egy interjúra hivatkozik.

Ha a kötelezettségszegési eljárás valóban elmarasztalja Magyarországot az adatvédelmi biztos miatt, valószínűleg módosítani kell majd a vonatkozó jogszabályon, illetve az annak nyomán megvalósult gyakorlaton. Az Európai  Bíróság egy tavalyi ítéletében a magyarhoz hasonló eset miatt marasztalta el Németországot, amiért állami felügyelet alá vonták a tartományi adatvédelmi hatóságokat. A németek szerint eljárásuk megfelelt az uniós irányelvnek, de az ítélet azt mondta ki, hogy a "teljes függetlenség" fogalma "bármilyen, közvetlen vagy közvetett befolyástól mentes döntéshozatali jogkört jelent".

Erős nyomás alatt akarják tartani Magyarországot

Az [origo]-nak már december elején arról beszélt több kormányzati forrás is, hogy brüsszeli tárgyalásaikon több alkalommal is jelezték uniós tisztségviselők, hogy "tele van a hócipőjük Magyarországgal". Az [origo] kormányzati forrásból is megerősített információi szerint olyan is akadt, akit arról tájékoztattak, hogy az Európai Bizottság elnöke, José Manuel Barroso személyesen adott ukázt a felügyelete alatt dolgozó biztosoknak, hogy tartsák "erős nyomás alatt" a magyar kormányt.

Az első sorban Reding, Navracsics, Barroso és Orbán

Az alapjogi biztost uniós források szerint arra kérte a bizottsági elnök, hogy vizsgálja meg az új magyar alaptörvény és a hozzá kapcsolódó sarkalatos törvények minden kényes pontját, és amiben csak lehet, indítson kötelezettségszegési eljárást. A pénzügyekért felelős Olli Rehnt pedig Barroso arra biztatta, hogy továbbra is tartsa túlzottdeficit-eljárás alatt Magyarországot. Ahogy arról az [origo] korábban elsőként beszámolt, José Manuel Barroso karácsony előtt személyes hangvételű levélben szólította fel a magyar miniszterelnököt a jegybankról és a pénzügyi stabilitásról szóló törvénytervezetek visszavonására, érzékeltetve, hogy ez lehet a feltétele a Nemzetközi Valutaalappal és az Európai Unióval tervezett kölcsönmegállapodásnak.

Maradtak a fenntartások

A jegybanktörvény, illetve az új alaptörvényhez kapcsolódó sarkalatos törvények ügye kedden és szerdán is első számú téma volt az Európai Bizottság brüsszeli tájékoztatóján. Olivier Bailly szóvivő szerdán például kérdés nélkül jelezte, hogy a bizottság figyelemmel kíséri a magyarországi fejleményeket, illetve az unió alapértékeinek betartását.

A szóvivő emlékeztetett, hogy a bizottságból Barroso elnök mellett mások is levélben fordultak magyar partnereikhez bizonyos jogszabályok módosítását kérve. "Azóta a törvényeket elfogadták, fenntartásaink megmaradtak" - mondta a szóvivő, emlékeztetve arra, hogy szakértőik már vizsgálják a leginkább vitatott magyar jogszabályok, a stabilitási és a jegybanktörvény jogi hatását, és ha ezekben az uniós joggal, illetve alapelvekkel ütköző kitételeket találnak, az ügy a bizottság elé kerül.

A szóvivő kedden arról is beszélt, hogy az Európai Bizottság ragaszkodik ahhoz, hogy őrizzék meg a Magyar Nemzeti Bank függetlenségét. Egy EU-tisztségviselő mindehhez az MTI szerint azt is hozzátette: már a hét vége előtt elkészülnek azok jogi elemzések, amelyek választ adnak arra, hogy több magyar jogszabály, köztük a már említett, december 30-án elfogadott jegybanktörvény minden elemében, teljes mértékben összeegyeztethető-e az uniós joggal.

Az uniós tisztségviselő azt is mondta: a magyarok által kért pénzügyi támogatás ügyében addig nem tárgyalnak Magyarországgal, amíg a központi bank függetlenségének kérdése nem rendeződik Brüsszel megítélése szerint megnyugtatóan. José Manuel Barroso bizottsági elnök az Orbán Viktorhoz írt decemberi levelében a Magyarország ellen szükség esetén emiatt indítható kötelezettségszegési eljárásra is utalást tett.