 Az unióval folytatott vitában nem a kormányfő áll nyerésre Fotó: Kurucz Árpád
Orbán Viktor – a lapunkhoz eljutott hírek szerint – a kormányülésen is
többször visszatért rá, „elege van abból”, hogy két hónapja nem
kezdődnek el a tárgyalások a Nemzetközi Valutaalappal, „mert az EU az
IMF-re, az IMF pedig az EU-ra mutogat”.
Az egyik fideszes politikus szerint „kezd abszurd lenni”, hogy ha
Magyarország igyekszik is eleget tenni egy uniós elvárásnak, az Európai
Bizottság részéről „előhúznak valamilyen másik aggályt”. Ráadásul a nagy
európai lapok (Financial Times, Frankfurter Allgemeine Zeitung, Die
Welt, Handelsblatt, Wall Street Journal, Le Figaro) is arról cikkeznek,
hogy „mérgesedik Budapest és Brüsszel vitája”, „Brüsszel ultimátumot
adott Magyarországnak”, és az Európai Bizottság egyelőre jegeli a
tárgyalásokat, holott a tét egy húszmilliárd eurós uniós/IMF-hitel.
Egy kormányközeli forrás szerint Orbán Viktor a diplomáciában
szokatlanul erős, az EU-ra vonatkozó „vidéki kócerájos” megnyilatkozása
nem egy felépített – a Jobbik-vádakat semlegesítő-ellensúlyozó –
retorika része volt, hanem az EU kötelezettségszegési eljárására adott
„érzelmi” válasz. Mindez azt jelzi, a miniszterelnöknek nincs hosszú
távra érvényes konzekvensen követett kommunikációs stratégiája, Orbán
Viktor arra kényszerül, hogy az aktuálisan következő lépésre/válaszra
koncentráljon. Egy vezető fideszes a másik oldalról úgy magyarázta
mindezt: a miniszterelnök nem az unióban megszokott módon tárgyal,
általában kivár, és az utolsó pillanatban játssza ki a kártyáit. Így a
bizottság nem is képes kezelni.
Az viszont látszik, hogy nem a miniszterelnök áll nyerésre.
Lapunknak tegnap is határozottan cáfolták, hogy Orbán Viktor
időhúzásra játszana az IMF-tárgyalásokat illetően. Emlékeztettek, hogy
nyilvánosságra került egy, a Dow Jones-interjúból a megjelenés előtt
kihúzott miniszterelnöki megfogalmazás, miszerint szükség van az
IMF-megállapodásra, mert enélkül hosszú távon (egy-másfél év múlva)
Magyarország fizetőképessége veszélybe kerülhet.
Fellegi Tamás tárca nélküli miniszter a Forint, válság, államadósság
című budapesti makrogazdasági konferencián mondta azt az
IMF-megállapodásról, hogy nincs B terv. Martonyi János külügyminiszter
pedig a The Wall Street Journalnak szintén azt nyilatkozta: nem létezik B
terv vagy C terv.
– Ez az igazság. Valóban az a szándékunk és célunk, hogy a lehető
legrövidebb időn belül megkezdjük ezeket a tárgyalásokat – erősítette
meg lapunknak egy kormánytag.
Egy kormányközeli forrásunk eltúlzottnak nevezte azt a vélekedést,
hogy Orbán Viktor kínai, illetve indiai útja a költségvetési hiány
„megfinanszírozását” szolgálná. Felhívta a figyelmet, hogy az utazások a
reálgazdasági kapcsolatok „felfuttatását” készítik elő, a pénzügyi
együttműködés, közös fejlesztési alapok létrehozása csak ez után
következhet. Emlékeztetett, hogy az Indiába irányuló magyar
exportvolumen a térségben kiemelkedő, a lengyelekével vetekszik, míg
Kína/Honkong viszonylatában másfél milliárd dolláros nagyságrendről van
szó. – Az állampapír-vásárlás a sokadik lépés lehet – tette hozzá.
Schmitt garanciája
Schmitt Pál csütörtökön a Bruxinfónak adott interjúban arról beszélt:
az Európai Bizottság „nagyon rossz néven vett egy nyilatkozatot azzal
kapcsolatban, hogy mennyire legitimek”. Mint ismeretes, Orbán Viktor
miniszterelnök vasárnap a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitungnak azt
mondta: „Engem megválasztottak, a magyar kormányt is megválasztották. De
ki választotta meg az Európai Bizottságot? Hol van a demokratikus
legitimációja?” – Én garantáltam nekik, hogy Magyarország a bizottságra,
a parlamentre és a tanácsra is nagyon is legitim és fontos döntéshozó
szervként tekint, már csak a szerződéses kötelezettségei alapján is. Én
is hat évig dolgoztam és éltem itt, tudom pontosan, hogy kinek milyen
feladata van, és milyen felelősséget visel – nyilatkozta a köztársasági
elnök. (Munkatársunktól)
|
Kapcsolódó hírek:
Egyszer szembekerülünk azokkal, akiket ma nem akarunk látni sem
Róna: így lehet megbuktatni a kormányt
Az EU akar lenni az IMF
Orbán: Nem szeretjük a kettős mércét, de meg kell egyeznünk