Az írás védett!!!- a szerző
A rendszerváltáskor a magyar társadalomnak új jelenséggel kellett szembenéznie, a tömeges munkanélküliséggel. Ennek következményeit előre nem lehetett látni. A piacgazdaságnak ezzel a ténnyel állandóan számolnia kell. A teljes foglalkoztatottság nem cél a vezető politika, gazdasági erők számára. A különféle társadalmi csoportoknál fellépő munkanélküliségnél beszélhetünk, női, ifjúsági munkanélküliségről is. A dologtalanság az individuum számára nem csupán a jövedelmének csökkenését eredményezte, hanem megismerhette a nyomor legmélyebb poklát, annak sötét bugyrait, az éhezést, a kiszolgáltatottságát, a lakás nélküliséget, a kultúra hiányát, és a rabszolgaságát. A probléma gyökerét az alávetettség érzése személyesíti meg, ami kifacsarja az érzelmi csatornáit, ezáltal az életvitele, tempója megváltozik, és depresszióssá válik. Véleményem szerint az ember legfontosabb kapcsolata, a munkához való jog! Ennek hiánya biológiai – fizikai romláshoz vezet, tehát egyenes út az alkoholizmus, a bűnözés, az öngyilkosság felé. A munkáját elvesztő egyént a deviáns magatartás befolyásolja, utat nyit a szívéhez, az eszéhez, és berágja magát a lelkébe, és ez által kialakul nála a bűnözés, a kábítószerfüggés, mentális betegségek. Nem utolsósorban a kapcsolatok gyengülése, majd elszigetelődése, és a kialakuló önbecsülés hiánya rátelepszik a gondolataira is.
A regisztrált munkanélküliek 1991 – ben 80. 000 fő (2%), de ettől kezdődően lassú 20% – ós emelkedés vált érezhetővé. Továbbá 91 – ben 400 – 500 ezer fő, míg 1998 – ban 300 -400 ezer fő (8-9%) regisztráltak a munkájukat elvesztők és bejelentők között. A munkanélküliek táborában, nagymértékben találunk pályakezdőket.
A szegénység, és a nyomor öröklődik!
1993 – ban 71. 000 fő a pályakezdő munkanélküliek száma, ebből a 15 – 19 év közötti korcsoport az 1998 – as adatok szerint, 8% – a regisztráltatta magát. Ez az egy évnél hosszabb idejű munkanélküliek (regisztráltak) 25 – 30 % – a! Területileg elég szórt a munkanélküliek létszáma Pl. Budapesten 5 – 6 %, Győr – Sopron 8 – 9 %, a többi megyékben 20 – 25 %. A nyomort jól mutatja az ország területi %- os elosztása.

-A szegénység összegezhető:

- Magas a fiatalok száma.
- Tartós a munkanélküliek száma.
- Nagy a földrajzi, területi, régiói különbségek.
- Az etnikai jelenség számottevő.

A cigányság köreiben kiugróan magas ez a ráta.
A szegénységben élőket 91 – ben a költségvetésből finanszírozták. A munkanélküliek száma folyamatosan emelkedik A költségek kiadási növekedése, a politikai elitet meggondolásra késztette.

A szegénység, a nyomor enyhítésére létrehozták

- Rendszeres szociális segélyt.
- Lakásfenntartási támogatást.
- Ápolási díjat.
- Átmeneti segélyt.
- Időszakos járadékot.
- Munkanélküli jövedelempótló támogatást.
- Korkedvezményes nyugdíjat.
- Természetbeni ellátásokat.
- Köztemetést.
- Közgyógyellátást.
- Egészségügyi szolgáltatásokra való jogosultságot, és még számos ellátás csökkenti a szegénységben élők megélhetési gondjait.
A szegénység kiemelt területe a család támogatása. Itt az a kérdés – kiket és milyen családokat kellene támogatni. Továbbá milyen létszámú, és hány gyermekes családok kapjanak támogatást. A családpolitika mindig is csábító volt a jobb és a bal radikalizmusnak, valamint a demagógia számára is egyaránt. De akár, hogy is döntenek a vezetőink, a szegénység, a nyomor marad ugyanúgy, mint az ígéretek. Minél nagyobb egy család annál alacsonyabb az egy főre jutó átlagjövedelem. A gyermekek számának növekedésével arányosan nő a szegénység, az éhezés, az iskolázatlanságról már nem is beszélve. Az 1 – 3 gyermekes családok 30 – 35 % él nyomorban, addig a négy gyermekesek 43 % – k jövedelme a létminimumnak számított szintje alatt van. / FERGE ZS. 1993. 271 old / a lakáskörülményeik tekintetében még rosszabb a helyzet. A tény az, hogy a szegénység, a munkanélküliség, a rendszerváltás veszteseinek számító családokban több a gyermek, mint azon családokban, ahol az életszínvonal emelkedett. ( Úgy látom több gyermek él szegénységben, mint felnőtt. ) A 14 évesen aluliak aránya 18,5 %, a szegények között 41 % – a / SALAMIN PÁLNÉ 1991/

Támogatásokon kívül:

- Pénzbeli és természetbeni gyermekvédelmi ellátások.
- Személyes gondoskodást nyújtó gyermekvédelmi ellátások.
- Hatósági gyermekvédelem.
- Egészségügyi gyermekvédelem.
- Védőnői hálózat.
- Társadalmi gyermekvédelem.

A felnőttek védelmén belül beszélhetünk:

- Munkaviszonyban állók.
- Munkaviszonyon kívül. / idős gondozás /

Nemek szerinti megoszlás alapján:

- Fokozott szociálpolitikai támogatást élveznek a nők. Különösen nagy figyelmet kell fordítani rájuk, hiszen az utóbbi időben a szegénység feminizálodásának lehettünk tanúi. Pl. A gyesen, gyeden lévők 40% – a létminimum alatt él. A betanított és a segédmunkások több mint fele nő! A nyugdíjasok között szintén a nőké a vezető szerep. / KONCZ, K. 1995 /
A szegénységet okozó tényezők / alacsony iskolázatlanság, lakóhelyi, kulturális hátrányok, családi körülmények / A társadalomban halmozottan emelkednek ezek a tényezők a szegényeknél és a különleges csoportjainál. Pl. – a munkanélkülieknél, a
cigányoknál, a testi – szellemi fogyatékosoknál, az állami gondozottaknál, a hajléktalanoknál, és a bűnelkövetők között.

- Roma lakosság.
A rendszerváltás nagy súllyal nehezedett az egyébként is tömegesen szegénysorban élő cigányokra. A szegénység tényezői nagyobb gyakorisággal fordul elő a köreikben. A háztartásokban élők közel háromnegyede szegény / Társadalmi Riport 1994 / A cigányság vizsgálódásában felmerülő kérdés – Ki a cigány ?
A cigányok képviselői magukat romának nevezik. A szociológiai felmérésekben azt nevezik, hívják cigánynak, akit a környezete is annak tart. / Kemény I. 1992 és 1996
A cigány lakosság többsége szegény, 74 % – a él az átlagjövedelem alatt. / Társadalmi riport 1994 / Az adatok arra figyelmeztetnek, hogy a cigánykérdés és a szegénység nem azonos. A szegények többsége nem cigány!
A cigányéletmód fennmaradásához vezettek a lakáskörülményeik megoldatlanságai. 1961 – ben, a cigány lakosság még 70 % – a putrikban, cigánytelepeken lakott. 1980 – ban már 25 % – a, míg 1993- ban 14 % – a csökkent ez az arány. A kiemelkedés számukra nem a szociális támogatás, hanem a MUNKA és a MUNKAHELY teremtés lenne. Az előző rendszer munkakényszere ezen a területen jelentősen mozgásba hozta a cigányokat. 1990 – ben a cigányszármazásúak többsége munkanélküli lett. 1993 – ban a férfiak 30 %-át foglalkoztatták a munkaerő piacon. A fiataloknak esélyük sem lesz a munkához az iskolázatlanságuk miatt. A gazdasági fellendülés nem fogja őket érinteni. Sajnos!

Az életkörülményeik stagnálása végett, a cigányéletmód újra termelődik, pl. :

- Alacsony jövedelem, alacsony életszínvonal.
- Rossz lakáskörülmények.
- Alacsony hiegéniás viszonyok.
- Megbetegedések, dohányzás, alkohol miatt.

A kilátástalan lehetőségek táplálják bennük a kialakult szubkultúrát, és ezért veszik ki belőlük a felemelkedési vágy. Kialakul számukra a segélyből élés technikája. A cigányéletmód távolról sem egyedül csak a cigány etnikum sajátja!

- Fogyatékosok, krónikus betegek.

A fizikai és a szellemi fogyatékosság rendszerint vonzza a szegénységet, és a nyomort. A fogyatékos ember iskolai végzettsége gyakran alacsony szintű, ami párosul az alacsony jövedelemmel, ezért fokozottabban fenyegeti a munkanélküliség. A lakás körülményeik általában rosszabbak, mint az átlag. A KSH felmérése szerint 1986 – ban 150. 000 fő mozgássérültet és 50. 000 fő egyéb testi fogyatékosokat tartottak nyilván, továbbá 4000 fő testi – lelki betegségben szenvedőt ápoltak szociális intézményekben. (Véleményem szerint sokkal több lehet a rászorultak száma a kimutatásban szereplő adatoknál) Pl.- a mozgáskorlátozottak létszámát 400. 000 főre becsülik. 1991 – ben több mint 480. 000 fő rokkant nyugdíjas volt az országban. A gazdasági válság hullámzása éppen a csökkent értékű munkaerőt foglalkoztató cégeket sodorta végveszélybe, ezért döntő többségük nem talált munkát a munkaerő piacon. / vakok, hallássérültek, értelmi fogyatékosok / a tárgyi feltételek megteremtése, illetve javítása
Nélkülözhetetlenné válna számukra. pl., lakások, építési kölcsönök, közlekedési támogatás, karitatív segítség. Az egyházak segítségére égető szükségük lenne!

- Állami nevelésből kikerülő fiatalok.

Ezek a fiatalok, a családi háttér, az életre való felkészülés hiánya nélkül kerülnek ki a társadalom állandó mozgásban lévő munkaerő piacára. Érzékenyebbekké,
Sérülékenyebbekké válnak minden fajta megjegyzésre. Lakásproblémájuk, anyagi helyzetük kilátástalan ebben a közegben.

- Hajléktalanok.

1990 – s évek elején kerültek az érdeklődés homlokterébe. Ki a hajléktalan? Akinek nincs viszonylag stabil, legális lakhatási lehetősége. Közöttük természetesen találunk lakásukat, elhagyókat, fiatalokat, állami intézetből szökötteket, fogyatékosokat, idős csavargókat, koldusokat, börtönlakókat, akiknek nincs hová menniük.
A hajléktalanok között több a férfi, mint a nő. Iskolai végzettség tekintetében a 8 általánosoké a vezető szerep, majd szakmunkások következnek, de nem hiányzik köreikből az érettségizettek és a diplomások köre sem. Ezek az emberek kukázásból, alkalmi munkából tartják fent magukat, ami tovább fokozza a kiszolgáltatásukat.

- Menekültek.

A mai menekültek többnyire / 1998 / Romániából érkeztek, akiket a Jugoszláviából érkező menekültek követtek. Ők az igazi szegények, mivel sem hazájuk, sem életük.

- Bűnelkövetők.

A mostani bűnözési hullám okai között bizonyos szerepet játszik a lesüllyedéstől való félelem, és rettegés a munkanélküliségtől. Nagyobb arányú lett a létminimum alatt élés, veszélyeztetetté vált az anyagi és a létbiztonság. Vidéken a legmagasabb
a bűnözők száma. A periférián élők köreiben megerősödött a deviáns viselkedés reprodukciója. A városban újra termelődik, a bűnözök létszáma. Az utánpótlásukat elősegíti, hogy a gyermekek relatíve nagyobb arányban élnek szegény családokban, mint a felnőttek. 1994 – ben 8893 fő élt büntetés – végrehajtási intézményekben. / GÖNCZŐL. K. 1991/
Kiszabadulásuk után a munkaalkalom és a szállás hiánya növeli a visszakerülés valószínűségét, mivel a munkához jutásuk nem kedvező. A bűnelkövetők, a büntetésüket töltők családjai anyagi krízishelyzetbe kerülnek. A családtagok így potenciális bűnözőkké válnak!

-oil-