A lakosság kétharmada a tavalyi év során nem engedhetett meg magának egy
egyhetes üdülést, ráadásul az országban csaknem hárommillióan nem
esznek elég húst. A KSH életszínvonalat mérő számai azt mutatják, hogy
2010 óta romlott a helyzet Magyarországon.
A KSH Statisztikai tükör című kiadványából kiderült: az
életszínvonalat mérő számok szerint, 2010 óta romlott a helyzet
Magyarországon, ez pedig a 17 éven alattiakat átlagon felül érinti -
írja a NOL.
A magyarok közel háromnegyede nem tudott egy 50 ezer forintos,
váratlanul felmerülő kiadást fedezni. Az ország lakosságának kétharmada a
tavalyi év során nem engedhetett meg magának egy egyhetes üdülést,
ráadásul az országban csaknem hárommillióan nem esznek húst. Az anyagi
deprivációt (megfosztottságot) kilenc szempont alapján mérik: a
hiteltörlesztéssel vagy lakással kapcsolatos hátralék, a telefon, a
színes tévé, a mosógép, az autó, a kétnaponta fogyasztott húsétel, a
fűtés és a már említett váratlan kiadás fedezetének és az évi egyhetes
üdülés hiánya. Anyagilag depriváltnak számít az, aki ezek közül legalább
hármat pénzügyi okok miatt nélkülöz. A KSH tavaly tavasszal készült
vizsgálata szerint a magyar lakosság 42,2 százaléka nélkülöz legalább
három tételt: ez az eredmény pedig 2,3 százalékponttal magasabb, mint a
2010-es.
Megvizsgálták a súlyos anyagi deprivációt is (ekkor a
kilencből legalább négy tétel hiányzik), ez a lakosság 23,1 százalékáról
mondható el. Tavaly előtt itt is jobb volt a helyzet, a lakosságnak még
csak 20,6 százaléka élt így. Az EU-ban rajtunk kívül csak Bulgáriában,
Romániában és Lettországban lett rosszabb ez a mutató. A színes tévé és a
mosógép kivételével Magyarországon az összes tétel romlást mutat: az
autót nélkülözők aránya például 3,2 százalékponttal, a gyakori
húsfogyasztást hiányolóké pedig 1,4 százalékponttal emelkedett egy év
alatt.
Anyagi megfosztottság 4 millió 160 ezer embert érintett.
Megfelelő mennyiségű húsételt 2 millió 860 ezren, a megfelelő fűtést
pedig 1 millió 154 ezren voltak kénytelenek nélkülözni. A szegénységi
arány, illetve az elszegényedés kockázata a kor előrehaladtával csökken:
hazánkban a 17 évesnél fiatalabbak a legveszélyeztetettebbek, 2010-ben
még csak 20,3 százalékuk, tavaly már 23 százalékuk volt szegény. Átlag
feletti szegénységi kockázattal még a fiatal felnőtteknek, a 18–24 éves
korosztálynak kell szembesülnie. A felmérés arra is kitért, hogy
2011-ben több mint 400 ezer gyerek, 880 ezer 18–64 éves felnőtt és közel
70 ezer 65 évesnél idősebb ember élt a szegénységi küszöb (havi nettó
62 ezer forint) alatt. A szegénységi kockázatot tekintve az idősek,
közülük is a 65 évesnél idősebb férfiak vannak a legkedvezőbb
helyzetben.
Kapcsolódó hírek:
Magyarország egyre csóróbb
Még annál is rosszabb a magyar GDP-adat, mint amit London várt
Elkerülhetetlen lesz a nyugdíjkorhatár emelése
Mai Tiborcok panasza