Korényi János: Lovasroham
Fotó - Hír24 Kattintson, galéria nyílik!!

Lapunk pénteken elsőként számolt be a festmények megrendeléséről, és akkor a pénzügyi keretet biztosító közigazgatási tárca illetékes sajtómunkatársa kérésünkre, hogy ezeket képeket meg is szeretnénk nézni, azt mondta, a sorozatot először majd a Nemzeti Galériában lehet megtekinteni, amikor január elejétől kiállítják a nagyközönségnek. Ehhez képest Kerényi Imre a Hir24 internetes portálnak (Neményi Márton fotói) már megmutatta az elkészült festményeket.

A neves és kevésbé ismert kortárs magyar művészektől darabjáért 1,6 millió forintért megrendelt 15 festmény a dualizmustól egészen 2011-ig, az úgynevezett húsvéti alkotmány megszületéséig próbálja átfogni a magyar történelem elmúlt 150 évének legfontosabb pillanatait. Kerényi szerint ugyanúgy, ahogy az 1896-os millenniumi ünnepségek idején is, a kor legnevesebb festői – köztük Munkácsy Mihály és Benczúr Gyula – 50 festményen ábrázolták a magyar történelem fényes és rettenetes korszakait a honfoglalástól az 1800-as évek végéig. Kerényi a legfontosabb történelmi dátumok közé sorolta, így festményt is rendelt a 2006. október 23-i eseményekről „Lovasroham” címmel, mert ahogy fogalmazott, nagyon sokan, köztük ő is, úgy gondolják, hogy ez nagyon fontos történelmi pillanat, sőt „történelmi metszéspont” volt.

A lapunk által megkérdezett művészeti szakértő a festményekről készült reprodukciókat megtekintve azt mondta: az összkép még ezek alapján is rettenetesen vegyes, stílusában és felfogásában is egyenetlen, zavaros. De tulajdonképpen nem is lehet más. Függetlenül a megrendelő politikai szándékától, erkölcsi állapotától, valamint a felkért művészek felettébb különböző életművétől és kvalitásától, a szakértő szerint ez a vállalkozás ma művészileg eleve abszurdnak nevezhető. Az avantgárd elmúlt száz éves történetében a művészek, amikor a múlthoz való viszonyukat fogalmazták meg, mindig az irónia eszközéhez nyúltak és ez a poszt- és transzavantgárd utóbbi évtizedeiben csak fokozódott. Ilyen háttérrel és ilyen légkörben a történelmi ünnepélyesség kierőszakolása, egy tizenkilencedik századi pátosz akarnok folytatása, eleve kudarcra van ítélve.

Kerényi pénteken az ATV-nek azt mondta, hogy az Új alkotmány születik – 2011. április 25. című képet visszaküldte, mert a nagyszerű vázlatból egy elnagyolt kép sikeredett. Riporteri felvetésre azt mondta, hogy politikusok „nem nagyon” lesznek láthatók ezen a képen. „A miniszterelnök felesége megkért, hogy eszembe ne jusson lefestetni a férjét, mert akkor ő engem megöl”, tette hozzá. Kerényi a tévének úgy pontosította önmagát: lesznek politikusok ezeken a képeken – például Kun Béla, Horthy Miklós, Rákosi Mátyás vagy Mindszenty József –, de a mai politikusokat majd jobb, ha száz év múlva festik le.

A millenniumra készült 50 és a most elkészült és még készülő 15 festmény fogja illusztrálni az új alaptörvény díszkiadásait, úgy, hogy a bal oldalon lesznek a képek, a jobb oldalon pedig a szöveg, az utolsó oldalon pedig a Magyarország jövője címmel kiírt gyermekrajzpályázat nyertesének alkotása. A díszkiadás egy-egy példányát 2012 tavaszától elhelyezik az önkormányzatok döntő többségénél már felállított „Alaptörvény Asztalára”, ahol az állampolgárok ingyen kérhetnek egy példányt a Kövér László házelnök által dedikált alkotmányból (az ingyen kapható példány nem a díszkiadás lesz, hanem a fényképek nélküli alapkiadás). Információink szerint azt tervezik, hogy a díszkiadást az állampolgárok pénzért rendelhetik meg az „Alaptörvény Asztalánál”, az állam ajándékaként kaphatják az érettségizők, és ez lehet az egyik új állami protokollajándék. Az alaptörvény asztala is Kerényi ötlete volt.

A tervek szerint a 65 festményt 2012. januárjától nyolc hónapon át a Nemzeti Galériában vagy egy másik múzeumban lehet majd megtekinteni, utána a most készülő 15 alkotást a Parlament épületében vagy a Sándor-palotában helyezik el.

A megrendelt festmények és felkért festők

1. Dualizmus kora (1867–1914) – Szinte Gábor

2. Az első világháború (1914–1918) – Somogyi Győző Csaba

3. A tanácsköztársaság (1919) – Filep Sándor

4. Trianon (1920) – Kiss Tibor

5. Horthy Miklós kora (1919–1944) – Incze Mózes

6. A második világháború (1939–1945) – Bráda Tibor István

7. A holokauszt (1944–1945) – Gyémánt László Mihály

8. Rákosi Mátyás kora (1949–1953) – László Dániel

9. Forradalom és szabadságharc kora (1956) – Kocsis Imre

10. Kádár János és kora - Rényi Krisztina

11. Nagy Imre újratemetése (1989) – Galambos Tamás

12. Nemzeti Színház (1837–2002) –Atlasz Gábor

13. Lovasroham (2006. október 23.) – Korényi János

14. A vörös iszap (2010–2011) – Szentgyörgyi József

15. Új alkotmány születik (2011. április 25.) - Szkok Iván