Róma/Budapest – A Vatican Insider ismerteti a vatikáni rádió Székely János budapest-esztergomi segédpüspökkel készített interjúját. Mint kiderül, egyáltalán nem csak skót lapok vélik pozitívnak a magyarországi változásokat.

Sok ezer ember vonult az új alaptörvény miatt az utcára, és aggodalmának adott hangot az Egyesült Államok és az Európai Unió, mondván, korlátozza a véleménynyilvánítás és a sajtó szabadságát – s nemkülönben a központi jegybank autonómiáját –, ám Magyarország új Alkotmánya a Katolikus Egyházban találta meg a maga védelmezőjét.

Székely János budapest-esztergomi segédpüspök a Vatikáni Rádiónak adott interjújában azt mondja, a Brüsszelből és az európai közvélemény nagy részéből származó támadások java annak köszönhető, hogy az új Alaptörvény védi az életet, a házasságot és a családot.

„Magyarország 2011-ben elfogadott új Alkotmánya, amely a bevezetésben Isten nevével kezdődik, kijelenti, hogy az emberi életet a fogantatástól védelmezni kell, s deklarálja, hogy Magyarország védi a család mint egy férfi és egy nő közti szövetség intézményét. Az Alkotmány azt is megállapítja, hogy az emberek túlélésének alapja a család, s hogy adókivetéskor a gyermeknevelési költségeket figyelembe kell venni”, mondta a pápai rádió.

„Egyértelmű”, fűzte hozzá, „hogy számos európai értelmiséginek nem tetszik az alapvető értékeknek ez a megállapítása, amely támadásra bátorítja őket.” Az abortusz még az új Alaptörvény mellett is legális marad Magyarországon.

Azután ott van a nemzetközi pénzvilág ellenségessége. Székely szerint ez annak köszönhető, hogy a magyar kormány „rendkívüli átmeneti adót vetett ki a gazdasági válság miatt a bankokra. Ez a döntés nagy aggodalmat keltett a pénzvilágban.”

Természetesen, így a püspök, „a jogszabály eredeti szövegében voltak bizonyos eltúlzott intézkedések.” Ezeket azonban „korrigálták és törölték” a szövegből, miután a magyar Alkotmánybíróság és az európai testületek erre javaslatot tettek.

Az „elismert vallások” számának csökkentése miatti kritika, valamint a vallásszabadsággal kapcsolatos riadalom ugyancsak megalapozatlan: a budapesti segédpüspök szerint az új törvény csupán a „fiktív egyházak” elismerését vonja vissza, amelyek egyedüli célja az volt, hogy az állami szubvenciót kihasználják.

Juliusz Janusz, a budapesti pápai nuncius elismerését fejezte ki afelett, hogy az Alaptörvényben hivatkoznak a “keresztény” értékekre. Erdő Péter bíboros, budapesti érsek, az Európai Püspöki Kar elnöke a spanyol La Razon című napilapnak tavaly októberben azt nyilatkozta: az új Alkotmány „tiszteletben akar tartani bizonyos értékeket, amelyeket az Egyház is védelmez”, de „bizonyos tökéletlenségeket is tartalmaz, mert sietősen vázolták fel.”