A tranzakciós adó bevezetésével a nagyvállalatoknál úgy vetődhet fel a kérdés: melyik országban bankolsz?

Népszabadság - Reviczky Zsolt

A terv egyértelműen megszorítás – mondják a szakértők.

Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató főmunkatársa szerint egyértelműen tovább

folytatódik az unortodox kormányzati politika, amely kizárólag az államháztartási deficitre,

az adósság csökkentésére koncentrál, nem foglalkozik a mellékhatásokkal, nem javítja a

kiszámíthatóságot, nem állítja helyre a bizalmat, de folytatja a jövedelemátszivattyúzást.

Mellár Tamás közgazdász, egyetemi tanár, az MTA doktora pozitívumokat is felfedezett.

A kormányzat reálisabban ítéli meg a helyzetet, mint eddig, és már nem egyszeri

intézkedésekkel próbálkozik pénzhez jutni.

Vértes András, a GKI Gazdaságkutató elnöke szerint a dokumentum tartalmaz némi

kiadáscsökkentést, szinte nulla szerkezeti átalakítást, az államháztartás egyenlegének

javítása 70 százalékban az adók növeléséből valósul majd meg.

Vértes András egyébként nem is hívná a napokban nyilvánosságra hozott dokumentumot

Széll Kálmán Tervnek, mert az elsőben, ha csak tervek szintjén is, de volt szó strukturális

reformokról, az újban azonban nincs. Szerinte inkább egy nem túl színvonalas

konvergenciaprogramot készített a kormány, amelyre azért ragasztották rá a Széll Kálmán

nevet, mert az első tervet jól fogadta a piac, és azt remélik, most is így lesz.

Ami szerinte ennél is fontosabb, hogy az új terv egy sokkal őszintébb, reálisabb prognózis,

mint a korábbi, s egyben önvallomás arról, hogy a kormány gazdaságpolitikája csődöt

mondott. A dokumentumban 2011–2014-re vázolt évenkénti másfél százalékos GDP-

növekedés már közelebb áll a valósághoz, mint az első Széll Kálmán Tervben leírt, rossz

esetben 3,2, a legjobban pedig 5-6 százalékos évenkénti gazdasági növekedés.

Ugyanerre a körvonalazódó realizmusra hívta fel a figyelmet Mellár Tamás is, aki szerint

a GDP mellett ez az óvatosabb hozzáállás az infláció és az államadósság alakulásának

tervezésére is igaz.

Petschnig Mária Zita szerint lehet, hogy a számok elegendőek ahhoz, hogy Magyarország

kikerüljön a túlzottdeficit-eljárás alól, azaz megfelelő a korrekció mennyisége, de a

minősége elfogadhatatlan. A foglalkoztatás esetében (melynek aránya jövőre 58,5, azt

követően 60,6 százalékra nő) kicsit sem megalapozottak a tervek, hacsak nem abban

gondolkoznak, hogy még több közmunkást dolgoztatnak.

Annak idején, amikor a kormány bejelentette, hogy tíz év alatt egymillió új állás lesz Magyarországon, még a vállalkozásoktól remélték ezt a csodát. Ez azonban elmaradt. Szerinte alul van tervezve az infláció is, elég kiindulni az adóemelésekből és azok inflációs várakozást növelő hatásából. Hozzátette: csodálkozott is azon, hogy hétfőn nem emelt alapkamatot a monetáris tanács, mert szerinte a kormányzat terveinek tükrében indokolt lett volna. Nem hiszi ugyanis, hogy a jegybank háromszázalékos középtávú inflációs célja megvalósítható volna.

Különösen problémásnak tartja Petschnig Mária Zita a beruházások taglalását. Semmitmondó frázisokat pufogtatnak a tervben, mint például: „A feldolgozóipari kapacitások bővülése növeli Magyarország potenciális kibocsátását,

hozzájárulva a hosszabb távú gazdasági növekedéshez, makrogazdasági stabilitáshoz.”

Arra azonban már nem jutott hely az ötszáz oldalon, hogy milyen versenyképesség-javító

i

ntézkedéseket terveznek ennek érdekében.

– Annak azonban komoly üzenete van, hogy a beruházások 2014-ben alacsonyabbak

lesznek, mint 2010-ben voltak, mert ez azt jelenti, hogy nem sikerült a modernizáció és a

gazdaság tőkeellátottságának növelése sem – teszi hozzá Vértes András. Magyarul,

menekülnek tőlünk a befektetők.

A GKI elnöke úgy véli, minimális szerkezeti reform jóindulattal felfedezhető a

dokumentumban például a gyógyszerkassza vagy az önkormányzatok esetében, de

megvalósulásuk kérdéses. Hozzáteszi, szerinte a kiadáscsökkentések fele reménybeli,

ezért úgy véli, az államháztartás egyensúlyának javítása 70 százalékban a

bevételnövelésből, az adók emeléséből származik.

Maga az anyag összességében nem konzekvens, mert ha a kormány belátta, hogy nem jó,

amit eddig csinált, akkor miért nem tesz mást? – teszi fel a költői kérdést.

Mellár Tamás szerint a célokat egyharmadában a kiadások csökkentésével,

kétharmadában a bevételek növelésével szeretnék elérni a dokumentum szerint. Mint

mondja, az e-útdíjjal vagy a fordított áfával egyet tud érteni, az egységes biztosítási

adó elfogadható, a pénzügyi tranzakciós adó azonban problémás. Nem hiszi, hogy

működni fog, mint ahogyan eddig sehol sem vált be, ahol megpróbálkoztak vele. Utóbbit

Vértes András buta sarcnak nevezte, és felhívta a figyelmet, hogy Dél-Amerikában és

Ázsiában, ahol bevezették, a várt bevétel töredéke folyt be.

Mellár Tamás és Vértes András szerint az adó a növekedés ellen hat, visszatereli az

embereket a készpénzforgalomhoz, és arra ösztönöz, hogy aki teheti, külföldön nyisson

számlát. Vértes András szerint kevés olyan nagyvállalat lesz, amely ezek után

Magyarországon tartja a számláit. Hozzátette: a Mol vagy a Magyar Villamos Művek,

amelyeknek milliárdos utalásai is lehetnek, milliókat fognak fizetni a tranzakcióik után.

Szerinte érdemes lenne korlátok közé terelni ezt az adófajtát.

Miközben a Széll Kálmán Terv 2.0 egyértelmű megszorításokat hordoz magában, továbbra

sem nyúl a szent tehenekhez – jelentette ki Mellár Tamás.

– Nem teszi progresszívvá a személyi jövedelemadózást, nem szól a vagyonadó

bevezetéséről, és nem változtat a támogatási rendszeren – például a földalapú

támogatások, a külföldi befektetőknek nyújtott könnyítések –, a kedvezményeken sem

. Pedig ezeken a területeken úgy lehetne több százmilliárd forintot nyerni a

költségvetésnek, hogy igazából nem lenne húsbavágó.

– Ha már ennyire ragaszkodnak az egykulcsos adóhoz, miért nem lehet azt mondani,

hogy nem szüntetjük meg, de 16-ról mondjuk 19 százalékra emeljük? – fűzte hozzá Vértes

András.

A közgazdászok szerint arra elég a több száz oldalas dokumentum, hogy a kormány

bebizonyítsa, három százalék alatt tudja tartani a hiányt. De abban is biztosak, hogy az

EU kifogásokat is megfogalmaz majd, például a pénzügyi tranzakciós adóról. Ahhoz

szerintük elég, hogy Magyarországot kivegyék a túlzottdeficit-eljárás alól, illetve hogy

megkezdődhessenek a tárgyalások a nemzetközi szervezetekkel egy lehetséges

hitelmegállapodásról.

Petschnig Mária Zita szerint a Széll Kálmán Terv megfogalmazása primitív. Miközben az

EU szakértőinek is szól, középiskolás szinten íródott.

Arra sem figyeltek, hogy ha egy szám egynél több helyen kerül elő, akkor mindenütt

ugyanakkora legyen. A háztartások jövő évi fogyasztási kiadásai például a 210. oldalon

0,7 százalékkal fognak emelkedni, míg a 264. oldalon már csak 0,2 százalékkal.

A közösségi fogyasztást illetően van olyan szám, ahol még az előjelek sem stimmelnek.