Most kell megoldást találni Budapest és a nagyvárosok válságkezelésére. Most kell előállni

foglalkoztatási, oktatási, szociális gyakorlati programmal Északkelet-Magyarország problémáinak

enyhítésére

Népszabadság - M. Schmidt János

Utat vesztettünk. Három válság – rövid, közép- és hosszú távú – metszéspontján állunk.

Hosszú távon, az évezred fordulója óta az ország elkanyarodott az észak-nyugat-európai

fenntartható pályáról a délkelet-európai fenntarthatatlan pályára. Ennek következménye

alacsonyabb, majd nulla-növekedés, nagyobb adósság, nagyobb munkanélküliség,

széteső állam. Ezzel párhuzamos a tartós demográfiai, oktatási és egészségügyi

rendszerválság.

Lengyel László, közgazdász
Középtávon elfogytak a növekedés tartalékai, a

képzett munkaerő, a kiszámítható jövőjű, bővülő

középosztály, az innováló tartós befektető. 2006

óta csökken a beruházás, 2009 óta stagnál, illetve

csökken a hitelezés és a fogyasztás. Az

1996–2006 óta fölnövekedett középosztály

életmódja – biztos foglalkoztatás és/vagy

vállalkozás, lakás, autó, oktatás, egészségügy,

nyugdíj – válságba került.

A homo orbanicus magatartásmódja, erkölcsi világa, a nulla-összegű jövő, a ki kit győz le,

az erő(szak) alkalmazása alkalmatlan a válság kezelésére. Rövidtávon a gazdaság

fundamentális és bizalmi válsága három területen robbanással is fenyeget:

1. Budapest csődje;
2. az eladósodott nagyvárosok fizetőképességének elvesztése;
3. Északkelet-Magyarország társadalmi-gazdasági összeomlása.

Az elhibázott

unortodox

gazdaságpolitika csődje és az alkotmányos

jogállam lebont

ásának nemze

tközi hatása a

magyar

kormányt

megállapodás

okra kényszerí

ti az Európai

Unióval és

az IMF-fel.

A megállapo

dás nélkül az

ország elveszti fizetőképességét. A nemzetközi

szervezetek

nem érik be

kozmetikázás

sal, hanem

gyökeres fordulatot várnak el a politikában és a gazdaságpolitikában. E fordulatnak része

a folyamatos dialógus nemcsak a nemzetközi, hanem a hazai társadalmi, politikai és

gazdasági szereplőkkel is.

Nemcsak a kormánynak és a mögötte álló választói csoportoknak, de a demokratikus

ellenzéki pártoknak és szavazóiknak is dönteniük kell arról, hogy együttműködnek-e

Európával, az észak-nyugat-európai utat választják, vagy megtagadják az együttműködést

és külön úton próbálnak járni. Nemcsak a kormány, hanem valamennyi politikai és civil

szereplő felelősséggel tartozik azért, hogy mi lesz a gazdaságpolitikai tárgyalási platform

és a demokratikus jogállami kataszter, amelyet az országnak elő kell adnia.

Ha nem sikerül nemzetközileg elfogadtatni egy megszorító és ezzel párosuló növekedési csomagtervet az EU, az IMF, a Világbank, az EIB, az EBRD képviselőivel, akkor se forrás, se politikai támogatottság nem lesz egy új növekedési pályára téréshez. Ha ebbe az alkufolyamatba nem férnek be a jogállami keretek helyreállításának legfőbb pontjai, akkor sokkal nehezebb lesz a későbbi újjáépítés.

Ebben a megállapodás-folyamatban kell programot kialakítani a nagy tömegközlekedési vállalatok – BKV, MÁV – csődjére, illetve adósságkonszolidációjára, hosszú távú fenntartható működtetésére.

Most kell megoldást találni Budapest és a nagyvárosok válságkezelésére. Most kell előállni foglalkoztatási, oktatási, szociális gyakorlati programmal Északkelet-Magyarország problémáinak enyhítésére. Végül, most kell bizalmi párbeszédet kezdeményezni a

gazdasági szereplőkkel a hitelezés helyreállítására, a beruházások vonzására és az

innováció élénkítésére. Ehhez hiteles kormány kell.

A demokrati

kus kataszter

a demokratikus minimumköve

telményeket

foglalja össze

a jogállami

alkotmány-

kiegészítéssel (amendment) együtt, amelyek

nélkül a r

endszer nem

működtethető.  Ez rövid távon jelentheti alkotmányos

intézmények – Költségvetési Tanács, Alkotmánybíró

ság, bíróságok

– szuverenitá

sának helyre

állítását.

A média

törvény és a médiagyakorlat vizsgálata, a választójogi törvény vagy a pártok

finanszírozása mind-mind a kiút részét képezik. A büntető és ítélkező államtól el kell

lépnünk a jogszolgáltató, jogokat tiszteletben tartó európai gyakorlat felé.

Az egyik oldalon áll az utcai vagy állami erőszak. A másikon a békés, megállapodásos

kibontakozás.

Magyarország beteg kentaur. Senki se tudja, hogy állat- vagy emberorvos kell-e a

gyógyításához. De az orvosok itt vannak. Rajtunk múlik, hogy mivel és hogyan járulunk

hozzá saját gyógyulásunkhoz.

Az írás hosszabb változatát a Népszabadság mai, február 11-i számában olvashatják.