Budapest – Az ügyészség és a terrorelhárítók is vizsgálják azokat a faji háborúról és zsidók lelövéséről szóló kijelentéseket, amelyeket a Magyar Szigeten tett egy Betyársereg nevű szervezet vezetője – adta hírül az origo. Feltűnő, hogy az eset után az ügyészség hosszan lapult a fűben, majd miután a Fidesz közleményben határolódott el nagyon finoman a riválissá váló titkos szövetségestől, az ügyészség is nagy erőkkel lett a törvényesség bajnoka. Mindez csak tovább erősíti, hogy a Fidesz kézzel vezérli és politikai ellenfelei ellen használja az ügyészséget, aktuális politikai érdekei szerint. A Betyársereg nevű náci csürhét a kijelentés napján őrizetbe kellett volna venni.

Az ügyészség szerint “öntudatos állampolgárok” tettek náluk feljelentést a rendezvényen árult náci emléktárgyak miatt, de a hatóság vizsgálni fogja a Betyársereg vezetőjének kijelentéseit is. A hatóságok több nap eltelte után reagáltak csak a kijelentésekre, aminek egy jogvédő szerint az az oka, hogy a bírói gyakorlat miatt nem számíthatnak elmarasztalásra. Valójában sokkal inkább arról lehet szó, hogy először meg kellett kapniuk a Fidesz engedélyét arra, hogy fellépjenek a titkos szövetséges, de ma már egyben riválisnak is számító Jobbik holdudvara ellen.

Miután a “kilövési” engedélyt megkapták, reagáltak a magyar hatóságok arra, hogy Tyirityán Zsolt, a Betyársereg vezetője a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom által szervezett augusztus eleji Magyar Sziget egyik előadásán faji háború elindulásáról beszélt. Az előadásról szóló beszámolók szerint többek között azt mondta: “el kell jutni oda, hogy egy gépkarabélynak az elsütő billentyűjét valaki meg tudja húzni, esetleg akkor, hogyha egy másabb bőrszint lát”, illetve azt kérdezte a közönségtől, hogy “bennünk lesz-e annyi, hogy le merjünk lőni egy rohadt, tetves zsidót?”

Tyirityán kijelentése Kádár András Kristóf, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke szerint egyértelműen alkalmas gyűlöletkeltésre, és kimerítheti a Büntető törvénykönyv közösség elleni izgatásra vonatkozó paragrafusát, de kétséges, hogy egy ellene induló esetleges eljárásban  a bíróság elmarasztalja-e a Betyársereg vezérét.

A közösség elleni izgatásnak Kádár szerint ugyanis erősen megszorító értelmezése jellemző a magyar bíróságokon.

Tyirityán az [origo] kérdésére közölte, hogy ő a faji háborúról mint jövőbeni elméleti lehetőségről beszélt.

Az ORFK szóvivője, Makula György nem volt hajlandó elárulni, hogy folyik-e eljárás, és ha igen, akkor milyen bűncselekmény gyanújával a betyársereg vezetője ellen. “A rendőrség tud az esetről, ennél több információt azonban nem kíván közölni” – mondta a szóvivő. Makula György ugyanezt mondta azzal kapcsolatban is, hogy Toroczkai László, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom elnöke, jobbikos önkormányzati képviselő a rendezvényen arról beszélt, szívesen lelőné Gyurcsány Ferencet.

A rendezvény bekerült a hírekbe azzal is, hogy a brit Sun újságírói videofelvételt készítettek, amelyen látszik, hogy számos pulton náci emléktárgyakat, hitleres és horogkeresztes pólókat, Mein Kampf-példányokat árultak a helyszínen. A lap videóra vette azt is, hogy Chris Hurst, a Brit Nemzeti Párt (BNP) londoni regionális titkára egy koncerten karlendítéssel és “Sieg heil!” kiáltással köszöntötte az egyik fellépőt.

A Magyar Helsinki Bizottság pénteken megszólalásra sürgette Tyirityán kijelentése miatt a miniszterelnököt és a köztársasági elnököt, Polt Péter legfőbb ügyészt pedig az események kivizsgálására szólította fel. A jogvédő szervezet szerint a Betyársereg vezetőjének kijelentése egyértelműen kimeríti a közösség elleni izgatás fogalmát. A szervezet társelnöke, Kádár András Kristóf szerint ugyanakkor a bírói gyakorlat alapján kétséges, hogy ha el is jut a bíróságra az ügy, akkor elmarasztalják-e Tyirityánt.

“A bíróság a legtöbb esetben csak akkor látja megvalósultnak a közösség elleni izgatást, ha a kijelentés kifejezetten erőszakra hív fel, illetve fennáll a veszélye, hogy annak alapján erőszakos cselekmény következhet be” – mondta a jogvédő szervezet társelnöke, Kádár András Kristóf. “A bíróság szerint nem mindegy ugyanis, hogy valaki a zsinagóga előtt egy felheccelt, kövekkel felszerelkezett tömeg előtt tesz a zsidósággal szembeni gyűlöletkeltő kijelentéseket vagy semleges közegben” – tette hozzá. De vajon semleges közeg-e egy náci tábor? És miért gondolják, hogy ha valaki egy náci táborban hallja ezt, utána nem mehet oda kövekkel a zsinagógához?