Gyurcsány Ferenc értékel
Népszabadság - Kurucz Árpád „Magyarország nagyobb bajban van, mint bármikor az elmúlt húsz esztendőben” – mondta

többek között Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök az egyik fővárosi hotelben tartott

évértékelőjén. Az exkormányfő egy évvel ezelőtt még az MSZP tagjaként tartott hasonló

beszédet, akkor – amellett, hogy önkényuralom építésével vádolta meg Orbán Viktort –

többek között azt mondta: az MSZP átalakításával új balközép pártot kell létrehozni. Most,

immár a Demokratikus Koalíció elnökeként arról beszélt, hogy nem lehet egyszerűen

Orbán Viktort felelőssé tenni az ország jelenlegi helyzetéért, hanem mélyebbre és

messzebbre kell tekinteni.

Gyurcsány elmondta, hogy húsz évvel ezelőtt a politikai közösség – egészen kevés

kivételtől eltekintve – a demokratikus republikanizmusban osztozott. Szerinte azonban

1992-ben „megrepedt az addig egységesnek egésznek és erősnek hitt köztársaságpárti

közösség. „Megjelent egy régi-új eszme, amivel azt hittük, leszámoltunk már” – fogalmazott, majd Csurka Istvánra utalva azt mondta: ekkor mutatkozott meg először, hogy létezik egy másik, önmagát

nemzetinek hívó hagyomány, amelyről a többség akkor még úgy gondolta: a nemzetre

történő hivatkozása csak a vad és elfogadhatatlan, őrült eszméknek az eltakarását

szolgálja.

Gyurcsány rámutatott, hogy Antall József is tudta: nem lehet kiegyezni Csurkával. A dolog

azonban nem átmeneti volt – mutatott rá. „A köztársaság veszélyben van, a harmadik

magyar köztársaság elbukott. Azok győztek, akik a küzdelmüket húsz éve kezdték, és

nemcsak a politikában, de mára a társadalomban is többségre leltek” – fogalmazott a volt

kormányfő. Gyurcsány hangsúlyozta, hogy Magyarországnak a nyugatos világra kell

vetnie a szemét, barátot, mintát és támogatót pedig Párizsban, Londonban, Rómában,

Berlinben kell találnia.

Az exkormányfő beszélt arról is, hogy az Orbán-kormány által „leváltott” alkotmány ugyan

számában még magán viselte az eredettörténetét, de egy lényegében új, demokratikus

jogállami alkotmányt hoztak létre a rendszerváltáskor. Gyurcsány szerint húsz évvel ezelőtt a szabadság mellett álltak ki az emberek, a szabadság azonban nem hozott és nem is hozhat önmagában

élhető Magyarországot. A szabadság és a felelősség nem teremt egyenlő lehetőséget

mindenki számára, ezért az alkotmányosság részének tekintik a szociális védelmet, az

emberi méltóság védelmét. „Több felelősség fent, több lehetőség lent” – így gondolták

Gyurcsány szerint korábban a magyar konzervatívok és a szabadelvűek is. Mára azonban

szerinte ezek a tartópillérek ledőltek.

Gyurcsán szerint egy „ellen-Magyarország” épült fel a köztársaságpárti Magyarországgal

szemben, és az Orbán Viktor kormánya által képviselt „ellen-Magyarország” mára jelentős

politikai erővel is bír. A DK-elnök szerint ez a világ nem hisz Európában, és inkább keleti

szelekre vágyik, Brüsszelben pedig nem az együttműködés helyét, hanem a fenyegetést

látja. Gyurcsány szerint az orbáni „ellen-Magyarország” szívesebben tekint az oligarchikus

rendszerekre, szabadság helyett pedig a hatalomnak alávetett rend és alárendeltség

világa. Úgy véli, ez az „ellen-Magyarország” a bezárkózás szellemiségét képviseli, és aki

rajta kívül van, az veszélyforrás a számára.

„A szegénységet nem átokként és leküzdendő feladatként, hanem bűnként, bűntettként,

szégyenként értelmezi. Ez az ellen-Magyarország azt üzeni a szegényeknek: nincs rád

szükség” – fogalmazott. Gyurcsány szerint az „ellen-Magyarország” a nemzetek közötti

küzdelmet szeretné folytatni, a nacionalista mozgalmak sok-sok tragédiát hozó

örököseként összekeveri az állam dolgát a nemzet felelősségével.

A volt miniszterelnök szerint Orbán Viktor kormányát előbb-utóbb le fogják váltani, szerinte

a kérdés inkább az: hogyan viszonyulnak a köztársaságpárti demokraták az „ellen-

Magyarországhoz”. Szerinte az a kérdés, hogy lehet-e még béke Magyarországon,

egymásra találhatnak-e a polgárok a köztársaság nagy és közös ügyében. „A feladat nem

pusztán Orbán legyőzése, hanem a magyar polgári sokaság meggyőzése. Orbán menni

fog, de az önmagára nemzetiként tekintő Magyarország maradni. És az ország nem élhet

háborúban” – mondta.

Gyurcsány hangsúlyozta, hogy nincs helye a revanspolitikának, az elutasító

szenvedélynek. Úgy vélte, hogy újra egyesíteni kell Magyarország polgárait a „haza

ügyében”.

Gyurcsány Ferenc az évértékelőjén elmondta még, hogy Orbán Viktor láthatóan nem

kormányozni akart, hanem rendszert váltani. „Lényegében ez mára meg is történt” – tette

hozzá. A volt kormányfő azt mondta: nem politikai vagy személyi alternatívák állnak most

szemben egymással, hanem a hazáról vallott és különböző világnézetek. „Magyarország

soha nem volt olyan magányos, mint mostanában. Magyarország soha nem nézett olyan

ellenségesen a világra, mint most” – fogalmazott, hozzátéve, hogy Orbán politikájának

középpontjában a szuverenitás áll. Holott Gyurcsány szerint a politika nem a

szuverenitásról szól. Példaként Észak-Koreát hozta fel, amely az egyik legszuverénebb

állam, mégis menekülnek onnan a polgárai. Gyurcsány szerint a világ sikeres országai

mind nyitott országok. „Orbán a legvidámabb barakk helyén rosszkedvű barakkot hozott

létre” – tette hozzá, rámutatva, hogy a Fidesz elnöke keleten sem talált magának

szövetségeseket, így tulajdonképpen „Magyarország két szék között a pad alá zuhant”.

Gyurcsány azt is hangsúlyozta, hogy Orbán rendszere abban az értelemben mindenképpen illegitim, hogy nem kapott demokratikus felhatalmazást az „egypárti alkotmány” létrehozására. Szerinte a

republikánus közösségnek vissza kell állítania a '89-es alkotmányosság szellemiségét, az

egypárti alkotmányból következően kinevezett vezetőket pedig le kell váltania. Gyurcsány

szerint a köztársaságra tett esküjük ugyanis hamis, mert nem a köztársaságot, hanem

Orbán párttörekvéseit szolgálják. A volt miniszterelnök beszélt a gazdaságról is,

hangsúlyozva, hogy a nemzetközi cégekben nem ellenséget, hanem partnert kell látni.

„Önmagában a létezéséért nem szabad odacsapni. Magyarország érdeke, hogy ide

akarjanak jönni befektetni” – fogalmazott.

A DK-elnök szerint soha ilyen „fájdalmas nem volt a szegénység szorítása” még az

országban, mint most. Gyurcsány szerint az ország kedvetlensége részint az Orbán-

kormány minisztereinek cinizmusából és lelketlenségéből fakad, amikor 47 ezer forintos

megélhetésről beszélnek. A volt miniszterelnök kiemelten foglalkozott a romák helyzetével

is a beszédben. Elmondta, hogy ha egy ország a legelesettebbjeit, a legszegényebbjeit

kínálja fel bűnbaknak, akkor az az ország az erkölcsi romlás útjára fog lépni. Hangsúlyozta,

hogy a cigányság társadalmi kultúrája sok mindenben különbözik, és a szegénység bizony

„sokszor vitatható útra viszi őket”, ami bénító konfliktusokat okoz egyes  településeken.

Felszerelik a mikrofont
Népszabadság - Kurucz Árpád „Ha csak egyetlenegy roma család töri össze önmagát egy jobb, tisztességesebb élet reményében, akkor sem lehet a cigányt a bűn jelzőjévé tenni. Ha egyetlenegy embert is azért ér sérelem, mert az apja vagy az anyja roma, akkor a világ egy részét mi öljük meg a saját kezünkkel. Nem lehet megengedni, hogy radikálisnak hívott fasiszták cigányozzanak” – fogalmazott, majd ehhez kapcsolódóan hozzátette: képtelen elfogadni, hogy egy magát demokratikusnak mondó párt (Fidesz) hogyan parolázhat a Jobbikkal, „egy fasiszta párttal”.

Gyurcsány az Orbán-kabinet legpusztítóbb és legellentmondásosabb intézkedéssorozatának a gyerekekhez, az iskolához, a köz- és felsőoktatáshoz való viszonyulást nevezte. Szerinte a jó iskolához való hozzáférés mindenki számára nyitott kell legyen, az pedig nemzetietlen magatartás, ha az iskolát a politikai rezsim szolgálójává teszik. Beszélt a

kultúráról is, kiemelve, hogy csak a diktatúrák szoktak saját hatalmuk legitimálására

művészeti alkotásokat rendelni. Gyurcsány szerint Orbán akkor járna a legjobban, ha

inkább megnézné a III. Richárd előadását.

A volt miniszterelnök szerint amikor egy ország bajban van, és a gondok talán legnehezebb része a szegénység fojtogatása, akkor mindenképpen szövetségeseket kell keresni. Szerinte ilyenek

lehetnének az egyházak is. Úgy véli, időnként „fájdalmas és kiábrándító, ahogy a

keresztényi felelősség és szeretet, a gyengékért viselt alázat ügyében lényegesen

kevesebbet látunk a magyar történelmi keresztény egyházaktól, mint amennyi munka,

feladat lenne”. Gyurcsány szerint bántóan csendben vannak ezek az egyházak, és az a

kép alakult ki, hogy fontosabb saját egyházuk „ilyen-olyan befolyásának megőrzése és

kiterjesztése”, mint a gyengékért és az elesettekért viselt felelősség, „a krisztusi tanítás

beteljesítése”. Gyurcsány példaként említette Iványi Gábort, akit egyszer nyelvbotlásként

Iványi Viktornak hívott, majd ezért „csak” Iványitól kért elnézést. A metodista lelkésszel

kapcsolatban hangsúlyozta, hogy Iványi egyháza azért nem működhet az

„ellen-Magyarországon” egyházként, mert kritizálni merte a kormányt. „Ha lehetne kívánni

valamit, akkor Magyarországnak sokkal több Iványi Gábort és kevesebb Orbán Viktort

kívánnék” – fogalmazott.

Gyurcsány a Demokratikus Koalícióról beszélve azt mondta: a párt ambíciója világos és

egyértelmű, a „megszervezendő demokratikus közép meghatározó, a magyar baloldal

legnagyobb pártja” kívánnak lenni. „Olyan pártot szeretnénk, amely érti: a demokrácia

éltető eleme a szociális egymásra figyelés, a szociális biztonság. Amely érti, a nemzet

nem csak kulturális, nyelvi és történelmi közös örökség, hanem szociális közösség is. Azt

kell keresni, hogyan lehetnek egyenlő jogú, de egyenlő lehetőségű polgárai a hazának.

Magyarországon ezt csak baloldali politikával lehet elérni” – fogalmazott a volt kormányfő.

Gyurcsány arról is beszélt, hogy Magyarországon a szétszakítottság nem fog attól

megszűnni, ha az egyik politikai oldal legyőzi a másikat. Szerinte politikust le lehet váltani,

de az országot, „egy fél országot” viszont nem. Gyurcsány szerint Orbán Viktor nem érti,

hogy mivel játszik, amikor csak fél Magyarországnak ad új alkotmányt. „Orbán még mindig

azt hiszi, hogy a politikai hatalom birtokában fel lehet morzsolni a köztársaságpárti

Magyarországot. Nincs igaza. Lehet időlegesen kisebbségbe szorítani, lehet a pártokra

vereséget mérni. Egyvalamit nem lehet. A köztársaságpárti Magyarországot kirekeszteni,

megölni, semmivé tenni. De ez igaz fordítva is” – fogalmazott, hangsúlyozva: amíg nem

találunk vissza az emberi méltóság, a méltányosság és a demokratikus köztársaság közös

nagy ügyéhez, addig nem lesz nyugalom és béke.

Gyurcsány úgy vélte, hogy a legrosszabb forgatókönyv szerint csak egy nagy, drámai kiábrándulás fog minket észhez téríteni. Rámutatott, hogy most csak néhányan indultak el Borsodból éhségmenetet alkotva. Szerinte muszáj megelőzni a szociális elégedetlenség bázisán előtörő destabilizációt és széthullást. Gyurcsány szerint ennek megakadályozása a hazafias magatartás.