[origo]|2011. 12. 18., 12:07|Utolsó módosítás:2011. 12. 18., 12:56|

Összekapott pénteken a magyar kormány az Európai Unióval és a Nemzetközi Valutaalappal, melyek képviselői a kormány hívására érkeztek, hogy segítsenek megvédeni a magyar gazdaságot az európai válságtól. A kemény összecsapás ellenére mindegyik fél érdeke a megállapodás. A magyar kormány a csődtől, az EU és az IMF pedig attól félhet, hogy elveszíti a pénzét, ráadásul újabb renitens országgal kell bajlódniuk a görögök és az olaszok után.

• Berágott a kormányra, és idő előtt elutazott az IMF
• Fellegi egy IMF-megállapodás politikai vonzatairól is kész tárgyalni
• Lázár: Az IMF a Jézuska miatt ment haza
• Annyira komoly a téma, hogy az utcán kell megbeszélni? - Fideszesek az IMF távozásáról
• Ez egy figyelmeztetés - elemzők az IMF távozásáról

Nehéz helyzetbe kerülhet Magyarország, ha a kormány nem tud megegyezni a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és a keményebb diónak tűnő Európai Bizottsággal. A két szervezet küldöttsége pénteken szakította meg a magyar kormány által kezdeményezett előkészítő tárgyalásokat egy Magyarországnak pénzügyi védettséget nyújtó megállapodásról. Arra hivatkozva hagyták faképnél a magyar kormányt, hogy nem értenek egyet a jegybank átalakítását lehetővé tevő kormánypárti javaslattal.

Ha a kormány nem tud megállapodni velük, akkor fenyegető veszéllyé válhat az államcsőd egy gazdasági elemző szerint, aki névtelenséget kérve beszélt az [origo]-nak a lehetséges forgatókönyvekről.

Orbán Viktor a hét elején mondott parlamenti beszédében úgy fogalmazott, hogy az állampapírpiacon "dugó várható" a jövő év elején, mert számos európai országnak kell pénzt bevonnia a piacról (köztük a legkockázatosabb helyzetben lévő Olaszországnak és a szintén finanszírozási nehézségekkel küzdő Spanyolországnak).

Magyarországnak jövőre közel 5 milliárd eurónyi (1500 milliárd forint) devizaadósságot kellene törlesztenie, részben az IMF-nek és az EU-nak. Ha az állampapírpiac befagy, sem rövid, sem hosszú távú kötvényt nem lesz képes Magyarország kibocsátani, akkor március végéig tartanak ki az állam tartalékai - mondta az elemző, aki szerint ugyanis eddig elég a magyar kincstárnál lévő pénz.

Az elemző azt állította, nem a valóságtól elrugaszkodott forgatókönyv, hogy a Valutaalap támogatása nélkül nem hiteleznék tovább az országot, hiszen az európai adósságválság újra felerősödhet a következő év elején, idén ősszel pedig az is előfordult, hogy Németország sem tudott elegendő forráshoz jutni az állam finanszírozásához a piacról. Ha Magyarország nem jut forráshoz, az leegyszerűsítve azzal fenyeget, hogy nem tudja fizetni hiteleinek törlesztését, vagy akár a közalkalmazottak bérét és a nyugdíjakat.

Az elemző szerint, ha a kormány nem jut dűlőre az IMF-fel és az EU-val, akkor az állampapírhozamok már március előtt durván megemelkednének, a forint pedig jelentősen gyengülhet - lényegében ugyanezek játszódtak le novemberben, mielőtt a kormány bejelentette, hogy újra felveszi a kapcsolatot az IMF-fel, és valamilyen hitelkeretet szeretne a maga számára kialkudni.

A kormány valószínűleg keresni fogja a megállapodás lehetőségét. Erre utal, hogy Lázár János fideszes frakcióvezető pénteken a parlamentben azt mondta, a kormánypártok készek figyelembe venni az Európai Központi Bank észrevételeit a jegybankról szóló jogszabályok módosításánál.

Nem veszekedni jött az IMF

Megállapodás nemcsak Magyarországnak fontos, de az IMF-nek és az Európai Uniónak is érdeke. Magyarország tartozik a két szervezetnek a 2008-ban felvett hitelkerettel, illetve az abból lehívott és felhasznált résszel. Ráadásul a bizonytalan világgazdasági helyzetben nincs szükségük arra, hogy még egy renitens országgal kelljen bajlódniuk Görögország után.

Több okból sem engedheti el Magyarország kezét az IMF és az EU - mondta Orbán Gábor, az AEGON kötvényterületének befektetési vezetője. Sok pénzzel tartozunk nekik, és a régióban befektető sok banknak, biztosítónak ott vannak a portfóliójában a magyar állampapírok, így a magyar csőd őket is veszélyezteti. Az egyik legnagyobb magyarországi befektető az osztrák bankrendszer, bankjainak mérlegében a magyar leányvállalatok nagy súllyal szerepelnek.

Orbán Gábor szerint az IMF-nek alapításától kezdve az a küldetése, hogy átmenetileg kezelje a fizetési gondokat, nem pedig az, hogy országokkal veszekedjen. A szervezet célja, hogy a segítségét kérő ország adósságát fenntarthatóvá tegye: rövid távon ezt források biztosításával, hosszú távon a közösen meghatározott reformokon keresztül éri el.

Egy feltételezett magyar csőd óriási gazdasági visszaeséssel járna, a rengeteg devizahitelt a forint romlása miatt nehéz lenne fizetni, a magyar gazdaság összeesése az egész régiót visszarántaná - ez az, amit nem kockáztathat meg az Európai Unió. Orbán Gábor szerint az EU azt sem engedheti meg magának, hogy a görög és az olasz adósságválság mellett a magyar is szaporítsa a gondjait.

Az IMF tehát abban érdekelt, hogy visszakapja a hitelként kiadott pénzt, ami logikus is, hiszen az IMF-nek saját jogon nincs pénze, csak az, amelyet a tagállamai (így Magyarország is) a rendelkezésére bocsátanak. Erről beszélt Orbán Viktor is egy péntek reggeli interjúban, amikor azt mondta, az "IMF a saját bankunk".

A görög és az olasz miniszterelnök belebukott

Az Európai Unió azonban nagyobb mértékben támaszkodik politikai érvekre, márpedig az augusztus óta fokozódó európai adósságválságban Brüsszel egyre szigorúbban lép fel a renitens tagállamokkal szemben. Magyarország ugyan nem tagja az eurózónának, de rontaná az EU szolidaritásának és egységének képét, ha lemondana egyik tagállamáról.

Görögországban és Olaszországban belebukott a kormány az adósságválságba, miután az Európai Unió, élén a két legnagyobb eurót használó országgal, Franciaországgal és Németországgal, határozottan elutasította, hogy eltérjenek a megszorításokkal járó kiadáscsökkentéstől.