[origo]|2011. 03. 10., 12:30|Utolsó módosítás: 2011. 03. 10., 14:02|

Elfogadta a magyar médiatörvényt elmarasztaló határozati javaslatot csütörtökön az Európai Parlament. A javaslatot a baloldali és liberális frakciók nyújtották be, amelyek a szavazás előtt azzal érveltek, hogy nem kielégítő a már elfogadott módosítás, mert nem rendez több vitás kérdést, például továbbra sem garantálja a médiatanács függetlenségét.

Újra napirendre került a magyar médiatörvény az Európai Parlament csütörtöki ülésén: a parlament délben elfogadta azt a médiatörvényt elmarasztaló határozatot, amelyet még februárban nyújtott be közösen négy frakció, a szocialisták, a liberálisok, a zöldek és az Egyesült Baloldal.

A különböző elképzeléseik miatt komoly erőfeszítések árán megfogalmazott közös indítványukban többek között azt kezdeményezték, hogy az EP kérje a médiatörvény azonnali módosítását a magyar kormánytól. Legfontosabb kifogásaik között szerepel az, hogy az új törvényben nem független és nem pártatlan a médiairányítás, és aggályosnak találják azt is, hogy a törvény szerint minden audiovizuális médiaszolgáltatóra vonatkozik a kiegyensúlyozott tájékoztatásra vonatkozó kötelezettség - kérik, hogy ezeket azonnal állítsa vissza a magyar kormány. 

A határozati javaslat a médiatörvény legproblematikusabb elemének nevezi azt, hogy megszűnik a közszolgálati média politikai és pénzügyi függetlensége, vagy hogy a törvény kulcsfontosságú kifejezéseket hagy meghatározatlanul, miáltal az újságírók nem tudhatják, hogy mikor szegik meg esetleg a törvényt. A képviselők a határozattervezetben azt is kérik, hogy a magyar hatóságok vonják vissza a törvényt, ha bebizonyosodik, hogy sérti az Európai Unió alapszerződéseinek vagy az Alapjogi Chartának a betűjét, illetve szellemiségét. Kérik azt is, hogy a médiatörvény felülvizsgálatába vonjanak be minden érdekelt felet.

Az indítványra válaszul a legnagyobb frakcióval rendelkező néppárti képviselők - többek között Szájer József fideszes politikus - is benyújtottak egy javaslatot, amely a médiatörvénnyel kapcsolatos vitában kiáll a magyar kormány mellett, és azt írja, hogy a sokszor "manipulatív és politikailag motivált, gyakran a tartalom szempontjából irreleváns megjegyzések" célja az, hogy gyengítsék a magyar EU-elnökséget, és ezzel hátráltassák az egész EU-t.

A két javaslatot február közepén már megvitatta a parlament, de a vita élét elvette, hogy nem sokkal a kezdete előtt jelentette be Neelie Kroes médiaügyekért felelős uniós biztos, hogy megállapodtak a magyar kormánnyal a médiatörvény módosításában. A magyar kormány az Európai Bizottság minden kérését teljesítette, ezért a parlamentben a néppárti képviselők amellett érveltek, hogy ezek után felesleges a kormányt vagy a törvényt elmarasztaló határozatot hozni, így sem a vitának, sem a határozatokról való szavazásnak nincs értelme. Több néppárti képviselő azt javasolta a szocialistáknak, hogy vonják vissza az előterjesztésüket, Pelczné Gál Ildikó fideszes néppárti képviselő pedig azt mondta, hogy bolhacirkuszt csinálnak, holott az ok már nyilvánvalóan megszűnt.

Hasonlóan érvelt a szavazás utáni nyilatkozatában Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkár. Kovács az MTI-nek azt mondta, boszorkányüldözés folyik, miután a határozatban egyetlen utalás sincs arra, hogy a "nagyon konstruktív, rendkívül gyorsan lezárt tárgyalások" eredményeként rendezték a Bizottsággal a médiatörvény módosításával kapcsolatos kérdést.

Az elítélő határozati javaslatot megfogalmazó négy frakció nevében felszólaló képviselők közül viszont többen jelezték, hogy szerintük az Európai Bizottság és a magyar kormány megállapodása, valamint a vállalt módosítási javaslatok nem rendezik megnyugtatóan a törvény minden olyan pontját, amelyet kifogásoltak a javaslatukban. Renate Weber liberális képviselő például közölte, hogy a Médiatanács irányítójával (Szalai Annamária korábbi fideszes képviselő) kapcsolatban továbbra is fenntartják aggodalmaikat. A javaslatról akkor végül nem szavaztak, mert a szocialista és a liberális frakció arra hivatkozva, hogy a kormány és a bizottság megállapodása teljesen új helyzetet teremtett, halasztást kért. 

A frakciók vezetői a csütörtöki szavazás előtt is azzal érveltek, hogy a magyar parlament által elfogadott változtatások nem kielégítőek, "csak kozmetikai" változtatások. "Akármi lesz is a szavazás végredeménye, nem fogjuk feldani ezt a harcot a médiaszabadság védelméért" - mondta a szocialista frakció vezetője. Guy Verhofstadt, a liberális frakció vezetője is azzal érvelt, hogy a médiatanácsról továbbra is beszélni kell - felszólalása közben a teremben valaki azt kiabálta neki, hogy "kuss".

A néppárti frakciók a szavazás előtt visszavonták a saját indítványukat, Joseph Daul, a frakció vezetője arról beszélt, hogy a baloldali frakciók nem hajlandóak tudomásul venni, hogy a magyar parlament megszavazta a törvényt. "Politikai játszma, a nemzeti döntéshozás lábbal tiprása folyik" - mondta.

A néppárti felvetések ellenére a parlament 264 nem szavazat és 33 tartózkodás mellett  316 igen szavazattal elfogadta a médiatörvényt elutasító határozatot.