Mint a Weborvos már beszámolt róla, az Országgyűlés tegnapi döntése értelmében felére csökken a táppénz összegének maximuma, vagyis májustól a betegállományba vonulók a korábbi 10 400 forint helyett legfeljebb napi 5240 forint táppénzt kaphatnak. Ez egy hónapra maximum bruttó 156 ezer forint lehet (vagyis a minimálbér kétszerese, míg korábban ez a mérték négyszeres volt). A szigorítás elsősorban az átlagosnál magasabb keresetűeket érinti.

A veszélyeztetett kismamák az első naptól táppénzt kapnak: korábban az első 15 napban a munkáltatójuk fizette betegszabadságukat, méghozzá a keresetük hetven százalékában. Most pedig ha igénybe veszik például a fekvőbeteg-ellátást, akkor csak a fizetésük ötven százalékát kaphatják, illetve maximum 5240 forintot egy napra. Ez a lépés ugyan könnyebbséget jelent a munkáltatóknak, de hátrányos lehet a gyermeket várók egy részének.

A rendelkezéseket az április 30. után bekövetkező keresőképtelenség esetén kell alkalmazni, s mintegy ötmilliárd forintos megtakarítást várnak tőle kormányzati szinten, illetve azt, hogy a táppénzcsalásokat visszaszorítsák.

A szigorúbb szabályok és a folyamatos ellenőrzések eredményeként már így is évek óta csökken a betegséggel keresőképtelen állományban lévők és a táppénzen töltött napok száma, tájékoztatta a Weborvost Csete Beáta, OEP szóvivője.

Az OEP adatai szerint 2006-ban 1,2 millió, 2010-ben 1 millió táppénzes esetet tartottak nyilván, vagyis öt év alatt húszszázalékos a csökkenés. A táppénzes napok száma 2006-ban 36,3 millió, 2010-ben 28,6 millió nap volt – ez is hasonló csökkenést mutat.

A Pénztár 2006-ban 99,9 milliárd, 2009-ben 108 milliárd, 2010-ben 79,4 milliárd forintot fordított a táppénzek kifizetésére. 2010-ben már nyilván érződött a Bajnai-kormány által bevezetett szigorítás, amely 10 százalékkal csökkentette a táppénz mértékét, illetve csökkentették az úgynevezett passzív táppénz időtartamát is.

A keresőképtelen állományban töltött átlagos idő 2001-ben 26 nap volt, míg 2009-ben 17 napra csökkent.

A táppénzcsalás gyanúját felvető esetekre vonatkozóan 2009-es adatokkal szolgált az OEP: az ellenőrző főorvosok közel 1 millió ellenőrzött esetből több mint 41 ezer esetben szüntettek meg keresőképtelen állományt, s nyilvánították a biztosítottat keresőképesnek. Ez azonban nem jelenti azt, hogy mindegyik indokolatlan volt - mutatott rá Csete Beáta -, ugyanis az esetek túlnyomó többségében a keresőképtelenség lezárására azért került sor, mert a beteg kivizsgálása, kezelése befejeződött, s a további keresőképtelen állományban tartás nem volt indokolt. Elenyésző azon esetek száma, amelyeknél a táppénzes periódus indokolatlannak bizonyult a szóvivő szerint.