A FAZ megjegyezte: "a magabiztos hangvétel" ellenére a "jólét szempontjából oly fontos" külföldi közvetlen tőkebefektetések csökkennek. Ezt mutatja az osztrák OeKB bank és a Thomson-Reuters közös felmérése, amely szerint januárban jelentősen romlott az üzleti hangulat Magyarországon, holott a kelet-közép-európai régió egészét tekintve alig volt változás - írta a FAZ a gazdasági rovatában.
A Der Standard című osztrák liberális lap elemzője, Gregor Mayer azt írta, hogy február 14-i évértékelőjében Orbán Viktor "nem jelentett be semmilyen irányváltást". A budapesti Millenáris Központban "gondosan összeválogatott publikuma előtt tovább festegette párhuzamos univerzumát". "Kormányzásának 20 hónapja után Magyarország +új alapokon áll+ - zengte a kormányfő." Mayer ezzel szemben úgy véli, hogy "Magyarország a csőd küszöbén áll, s a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Bizottság mentőhitelére szorul. (...) A hiteltárgyalások elkezdésének feltételéül módosítania kell az (unió által) kifogásolt törvényeket. (...) Hívei előtt azonban Orbán ezt nem említette." Közben a Malév "évek óta fenyegető csődjének megakadályozásához Magyarországnak már nem voltak tartalékai. "A mobiltelefonokat gyártó Nokia szerdán jelentette be, hogy komáromi gyárából 2300 dolgozót elbocsát. Orbán párhuzamos világában a finn konszern néhány órával korábban még pozitív példaként szerepelt" - írta Mayer.
"Egy ilyen univerzumban a modern Európa sem támaszként szerepel, hanem egy összeomlással fenyegető konglomerátumként. Európa +lassan olyan lesz, mint az alkohol. Nagy célokra inspirál, és megakadályozza, hogy elérjük azokat+" - idézte a szerző Orbán Viktor szavait. A felvázolt képek valójában egy másik függőségnek, mégpedig a populizmus édes kábítószerének a hatására utalnak" - zárta cikkét a Der Standard elemzője.
A Financial Times című brit lap "Magyar egyházak a senki földjén" címmel közöl írást az egyházügyi törvényről internetes kiadásában. Kester Eddy, a londoni gazdasági napilap budapesti tudósítója megszólaltatja Iványi Gábor metodista lelkészt, aki "orwellinek" minősítette a törvényt. "Minden egyház egyenlő, de egyesek egyenlőbbek a többieknél ... ez otromba diszkrimináció" - idézi a lelkipásztort. A lapnak ugyanakkor Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkár elmondta, hogy a törvényre az előző szabályozási rendszerben tapasztalt visszaélések megakadályozása végett volt szükség, mivel egyes csoportok "üzleti egyházakat" hoztak létre az adókedvezmények kiaknázására.
"A kommunizmus után húsz évig nyílt piaca volt nálunk a vallásnak. 360 bejegyzett egyházzal, ami képtelenség ... számos olyan szervezet létezett, amelynek semmi köze nem volt a tényleges valláshoz" - mondta az államtitkár. Hegyi Szabolcs, a Társaság a Szabadságjogokért nevű szervezet illetékese szerint azonban ha problémát jelentettek is az "üzleti egyházak", az új törvény akkor is "aránytalan válasz", mert a hatóságok korábban is tehettek jogi lépéseket, ha bármelyik egyház megsértette a törvényeket.
A European Voice című brüsszeli hetilap csütörtökön megjelent legfrissebb számában azt írta, hogy az új alkotmány készítését irányító Szájer József (Fidesz) európai parlamenti képviselő várakozásai szerint heteken belül módosítja a kormány azt a három törvényt, amelyek miatt az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen. A brit Economist-csoporthoz tartozó - szinte kizárólag uniós ügyekkel foglalkozó - újság ugyanakkor idézte a képviselő azon közlését is, hogy két részletkérdésben viszont a kormány ellenáll az uniós követeléseknek. A European Voice megemlítette, hogy a módosításokat a kétharmados kormánytöbbségű parlamentnek is jóvá kell hagynia, de Szájer József várakozásai szerint heteken belül erre is sor fog kerülni.
A Les Échos című francia lap Az Európai Unió szemben a nehéz magyar üggyel címmel közölt elemzést. A legjelentősebb francia gazdasági napilap brüsszeli tudósítója szerint Orbán Viktornak januárban az Európai Parlamentben, majd néhány nappal később José Manuel Barrosónál, az Európai Bizottság elnökénél tett látogatása nem győzött meg arról, hogy hazája új alkotmánya ténylegesen demokratikus jellegű. A lap úgy látja, hogy a három kérdés, amelyben kötelezettségszegési eljárás indult, mind egy irányba, a hatalmi ellensúlyok csökkentése felé mutatnak, de az Európai Bizottság csak jogi úton tud fellépni, s nem emelhet szót olyan más törvények - például a választási törvény -miatt, amelyekre nem vonatkozik a közösségi jog. "Brüsszelben, szemben azzal, amit Orbán Viktor állít, nem úgy látják, hogy a magyar ügy "technikai" kérdéseket vet fel. Az Európai Bizottság tudja, valójában ez a döntő tesztje annak, hogy az unió képes-e egy tagállam tekintélyelvű félresiklásai ellen felvenni a harcot" - írta a Les Échos.
Kapcsolódó hírek:
Malév-csőd: elpuskázta a kormány?
Nézzük csak a valóságot
Veres: a Fidesz-kormány volt a felelőtlen
Izzadhat a kormány: a Malév csődje a büdzsét is veszélyeztetheti