Utolsó simogatás a kék orron
Népszabadság - Reviczky Zsolt A Malév leállásának másnapján kellett volna elindulnia annak a légitársaságnak, amelynek

létrehozására a szükséges tőkét, a várható bevételeket, a létszámot és a repülőgépflottát,

valamint három hónapra szóló munkarendet tartalmazó három üzleti modell készült –

ismerteti az Index.hu a birtokába került, 2010 februárjában készült megvalósíthatósági

tanulmányt.

Az internetes hírportál információi szerint a megrendelő hivatalosan a Malév volt,

készítője a Roland Berger stratégiai tanácsadó cég, az anyag pedig azt vázolta fel,

hogyan lehet a Malév kontrollált csődje mellett egy új, többségi magántulajdonban levő

nemzeti légitársaságot elindítani.

A tanulmány egyik alapvetése az volt, hogy a folyamatban nem lehet fennakadás: a Malév

leállásának másnapján el kell indulnia az új társaságnak, mely átveszi a Malév korábban

jegyeket vásárló utasait is. Illetve nyilván azoknak csak egy részét, tekintve, hogy az új

tervek mindegyike módosította volna kisebb-nagyobb mértékben a repült célállomásokat,

illetve azt is, hogy milyen gyakorisággal és mekkora gépekkel repülik az egyes útvonalakat.

A három üzleti modell 40 és 59 millió euró (jelenlegi árfolyamon 11,6-17,1 milliárd forint)

közötti indulási költséggel számolt. Az Index.hu megjegyzi, hogy ez az összeg jóval

kevesebb, mint a kormányváltás óta a Malévba pumpált állami pénz. A három tervben a

közös az, hogy a kormány hosszú távon kisebbségi tulajdonosként kapott volna szerepet

a cégben, új üzleti modellel és kisebb flottával indultak volna, a leányvállalatok (a földi

kiszolgáló cégek) pedig megmaradtak volna állami tulajdonban.

Szintén közös a három elképzelésben, hogy a korábbi munkavállalók felével terveztek

volna, és ezen belül is a repülő személyzetnél jóval alacsonyabb bérekkel és béren kívüli

juttatásokkal kalkuláltak. Jelentős változás lett volna, hogy az új cég nem örökölte volna,

legalábbis semmiképpen nem egészében a Malév vegyes – és sem a meglévő, sem az új,

célzott üzleti modellekhez nem igazán illeszkedő, emiatt nem költséghatékony – flottáját.

Az Index.hu emlékeztet arra, hogy a csődnél a Malév flottája 18 darab 737-es Boeingből

állt, melyek közül 6 darab 109 személyes, 7 darab 121 személyes, 5 darab 168 személyes

volt, emellett 4 darab 72 személyes Bombardier Q400-at repültek.

Veszi a kabátját
Népszabadság - Reviczky Zsolt Az egyik megoldás szerint egy Budapest-központú új, "fapadosabb" Malév lett volna, a másik szerint kis fapados légitársaság alakult volna. A harmadik változat szerint repült volna az új Malév két utasosztállyal, de Budapest központ helyett "felhordója" lett volna nagyobb légitársaságoknak.

A 2010 februárjában készült megvalósíthatósági tanulmányt  a Fidesznek is megküldte a kormány – írja az Index.hu Oszkó Péter akkori pénzügyminiszternek a hírportálon megjelent korábbi interjújára hivatkozva.

A tanulmányban vázolták a kontrollálatlan csőd veszélyeit is. A veszélyfaktorok között szerepelt, hogy a Malév váratlan bedőlése és az új társaság indításának halogatása lehetőséget ad a konkurenciának, hogy rárepüljenek a legértékesebb, leginkább nyereséget termelő útvonalakra, és ott elszívják

a teret egy frissen induló társaság elől. De kitértek arra is, hogy a Malév váratlan leállása

szociális bizonytalanságot eredményez, illetve lehetnek pilóták, akiknek egy három

hónapon túli újraindításra már lejárnak bizonyos jogosítványaik. A leállással – ha azt nem

előzik meg előzetes tárgyalások – elvesznek a Malév slotjai is, azaz a repülőtereken a fel-

és leszállás időpontjára szóló jogosítványok. A slotokat – új reptéri szerződésekkel, de

mégis – könnyen használhatta volna egy új társaság.

A tanulmány három hónapos előkészítő munkával számolt. Ezalatt kellett volna

megtárgyalni, illetve előkészíteni a megállapodást a repülőterekkel a slotokról, az Európai

Unión kívüli országokkal a Malévre, illetve az új légitársaságokra kétoldalú kormányközi

szerződésekben biztosított repülési jogokról, előkészíteni az új társaság légihatósági

engedélyeit, megtárgyalni a flottaátalakítást és kidolgozni a pontos üzleti tervet.

Az Index.hu idézi az Atalatszo.hu portálon megjelent dokumentumot, a kínai Hainan

vezérigazgatójának, Adam Tannek Fellegi Tamás akkori fejlesztési miniszterhez intézett

levelét, amelyből kiderül, hogy a kínai félnek; az üzleti modellel is volt gondja, és nem

találta elég gyorsnak, hatékonynak és informatívnak az új légitársaság előkészítését:

sem a repülőtérrel, sem a flottát lízingbe adó céggel nem tudtak tárgyalni, és nem kaptak

engedélyt a Malév-dolgozókkal történő megbeszélésekre sem.