Nem szoros nyomkövetés. Clinton júniusi budapesti látogatásán végig az emberi jogok és

a szabadság fontosságáról beszélt
Népszabadság - Kurucz Árpád Egy valóban szabad, versenyen alapuló piacgazdaságot szeretne Magyarországon építeni Orbán Viktor, aki egyebek mellett bizalmat kér a „magyar népnek” abban a levélben, amit a Hungarian

Spectrum című blog szerint január 6-án küldött Hillary Clintonnak, válaszul az amerikai

külügyminiszter decemberi levelére. Ebben elsőként méltatja a két ország katonai

együttműködését és közös értékeit, valamint azt, hogy együtt szolgáljuk a demokrácia, a

béke és a jogállamiság ügyét Európában és annak határain túl.

A magyar miniszterelnök emlékeztet rá, hogy a két ország 90 éve vette fel a diplomáciai

kapcsolatokat, bár a két nemzet közti rokonszenv már az amerikai függetlenség hajnaláig

nyúlik vissza. Kapcsolatainkban a választóvonal a Szovjetunió 20 évvel ezelőtt szétesése

volt. „Ez a történelmi esemény nem lett volna lehetséges a közép-európai nemzetek

szabadságvágya nélkül, de ebben a harcban  az Egyesült Államok is rendületlen

partnerünk  volt – írja a levélben Orbán.

De Magyarországon eddig nem sikerült lezárni a posztkommunista korszakot

– emlékeztet –, ehhez ugyanis egy új alkotmány és egy valóban szabad, versenyalapú

piacgazdaság is hozzátartozik. Magyarország volt az egyetlen ország Közép-Európában,

amelynek eddig nem volt új alkotmánya, „de az én kormányom elég bátor volt ahhoz, hogy

elfogadja az új alaptörvényeket. A gazdaságot eddig a kommunizmusban létrejött régi

kapcsolatok és monopóliumok uralták, de a kormányom eltökélt, hogy ezt megváltoztassa.

A „változás” szóval választásokat lehet nyerni, de a régi rendszerek átalakításával

bizonyosan érdekeket lehet sérteni” – mutat rá a miniszterelnök.

Eleni Tsakopoulos Kounalakis és Orbán Viktor 2010 júliusában. Nem mindig ér el az üzenet?
Népszabadság - Reviczky Zsolt Ami az új törvényeket illeti,

Orbán azt írja: folyamatos

konzultációt folytattak

minden érdekelt féllel, az

Európai Bizottsággal, az

egyházi servezetekkel, és

keresték a konzultáció

lehetőségét az ellenzéki

pártokkal is. A Velencei

Bizottság például üdvözölte,

hogy az új alaptörvény a

demokráciára, a jogállamra épül és az alapvető jogok védelmére épül – írja

Orbán. A sarkalatos

törvények sok szempontból

ezeknek a konzultációknak

az eredményeit is

hordozzák.

A médiatörvénnyel kapcsolatban a miniszterelnök emlékeztet rá: a kormány módosította

az Európai Bizottság által kifogásolt pontokat, s ezek után a törvényt az európai

normáknak megfelelőnek értékelték. A sajtószabadságról Orbán azt írja, egy év után már

látszik, hogy a kezdeti félelmek nem igazolódtak be, a magyar média ma is épp olyan

sokszínű, mint egy évvel ezelőtt volt.

Ami a Klubrádió frekvenciáját illeti, itt Orbán – bár hangsúlyozza, hogy a Médiahatóság a

kormánytól független testület – Clinton levele után maga kért részletes tájékoztatást az

ügyről. Ebből kiderült, hogy a Médiahatóság ugyan mindent elkövetett a rádióállomás

megőrzése érdekében, a legmagasabb pontszámmal díjazta a Klubrádiót, de sajnos a

tulajdonosok nem tudtak versenyképes pénzügyi ajánlatot tenni. „Így a Médiahatóság

nem tudta őket győztesnek nyilvánítani, anélkül, hogy megsértette volna a szabadpiaci

verseny elvét és gyakorlatát”– állítja a magyar miniszterelnök.

Az egyházi törvénnyel kapcsolatban Orbán leszögezi: az eredeti törvényt visszavonták, a

2011.december 30-án elfogadott jogszabály már tükrözi a vallási csoportok véleményét

és aggodalmait. Orbán továbbra is amellett érvel, hogy Magyarországon vallásszabadság

van, az új  törvénnyel mindössze a „vallási üzlet” ellen akartak fellépni. Az új szabályozásra

azért volt szükség, hogy megakadályozzák az egyháztámogatási rendszerrel való széles

körű visszaéléseket. A 350 egyházból sokan csak a maguk javát keresték, nem másoknak

nyújtottak lelki támaszt. Az új jogszabály nem dönt arról, hogy mely csoport kaphat egyházi

státuszt – írja. Elfogadtak egy átmeneti időszakot is, amelyen belül a vallási csoportok

dönthetnek arról, hogy folyamodnak-e támogatásért, vagy anélkül működnek tovább.

Orbán végezetül fontosnak látja hangsúlyozni: a Fidesz-KDNP  erkölcsileg továbbra is

nagyra értékeli a parlamentáris rendszert – mint írja, maga is évtizedekig küzdött ezért a

jobb- és baloldali ellenfelekkel szemben. „Megértem, hogy a jogalkotás sebessége a külső

szemlélőnek olykor meglepő lehet. De az európai gazdasági helyzet, amelyben a földrész

a piacok óriási nyomásának van kitéve, gyors akciót követel: a habozásnak olykor

nagyobb lehet az ára, mint a gyors cselekvésnek” – magyarázza a kormányfő.

A levél végén Orbán biztosítja az amerikai külügyminisztert arról, hogy a kormány és ő

maga továbbra is nyitottak lesznek a belföldi és külföldi véleményekre. „Ebben a

szellemben magam és a kormányom tagjai is többször találkoztunk Eleni Tsakopoulos

Kounalakis nagykövet asszonnyal, hogy magyarázatot nyújtsunk a munkánkról, ha ez

nem is mindig ér el Washingtonba” – írja.

Magyarország minden barátját és szövetségesét arra biztatjuk, hogy legyen bizalma a

magyar népben – zárja sorait a miniszterelnök.