Orbán: átvállaljuk a legkisebb települések adósságát
- Megjelent:
2012.10.27. 11:49|
- Frissült:
2012.10.27. 12:30
A miniszterelnök szerint itt az ideje,hogy a
kormány megnyissa az eladósodás elleni küzdelem harmadik frontját. Ez a
települések megmentése. Az állam 1956 önkormányzattól összesen 612
milliárd forintnyi adósságot vesz át.
Orbán Viktor szombaton a Fidesz által szervezett, az
Önkormányzatok az adósság csapdájában című budapesti rendezvényen azt
mondta: az MSZP-kormányok 2002 és 2010 között programszerűen hajtották
végre az ország, az emberek és az önkormányzatok eladósítását, ráadásul
ez nem véletlenszerűen történt, mert az ország, az emberek és az
önkormányzatok tönkremenetelén néhányan nagyon jól kerestek, olyanok,
akik ott voltak az előző szocialista kormányokban vagy azok közelében.
Fotó: MTI / Koszticsák Szilárd
Ezután bejelentette: teljes mértékben átvállalja az állam az
ötezernél kisebb lakosú települések adósságát. Az ennél nagyobb
településeken pedug az adósság egy részét vállalják át.
Majdnem 1700 települést érint
A kormányszóvivői Iroda közleménye szerint a kis lélekszámú, 5 ezer
fő alatti településeknél az országos állomány 8 százaléka körül lévő
adósságállomány oszlik meg. Ennek konszolidációja a települések napi
működési nehézségeit oldaná fel. Mindezek miatt az adósság teljes
mértékű, közvetlen, célhoz kötött támogatással történő átvállalása
látszik megvalósíthatónak.
Az átvállalás 1673 önkormányzatot érint, amelyek mindösszesen 97,3
milliárd forint adósságállománnyal rendelkeznek. Ebből 23,2 milliárd
forint működési, 74,1 milliárd forint fejlesztési célú adósság. A
kötvények állománya 35,1 milliárd forint, a hiteleké 62,2 milliárd
forint.
Az ötezer fő feletti településeken átlag 40 százalékban vállalnák át az adósságot
A nagyobb lélekszámú, 5 ezer fő feletti településeknél az adósság –
az állami feladatátvállalással közel arányos mértékben való – részleges
és differenciált mértékű átvállalására van mód. Ezek adósságállományát
átlag 40 százalékos mértékben vállalja át a központi kormányzat. Ez az a
mérték, amely tükrözi a feladat átvételének arányát.
Az átvállalás konkrét mértéke differenciált lesz az önkormányzati saját bevételi képesség alapján.
Azoknál az önkormányzatoknál, ahol az egy főre jutó helyi adóbevétel
az átlagnál kevesebb, ott az állam nagyobb segítséget nyújt.
Ötezer fő feletti településeknél ilyen arányban vállalná át az állam az adósságot
|
|
Amennyiben egy 5000 fő feletti önkormányzat egy főre jutó - fentiek
alapján képzett - mutatószáma a településkategória átlagának:
- 100 százalékával egyezik meg vagy meghaladja azt, adósságállományt,
40 százalékos mértékben konszolidálják. Ez 134 önkormányzat, 244,7
milliárd forint adósságállományának átvállalását jelenti. A Fővárosi
Önkormányzat és a kerületi önkormányzatok ebben a kategóriában vannak.
(Példák: Budakalász, Sárvár)
- 75 százaléka és 100 százaléka közé esik, adósságállománya 50
százalékban konszolidálják. Ez 54 önkormányzat 145,1 milliárd forint
adósságállományának átvállalását jelenti. (Példák: Pápa, Szigetvár)
- 50 százaléka és 75 százaléka közé esik, adósságállománya 60
százalékban konszolidálják. Ez 57 önkormányzat 79,4 milliárd forint
adósságállományának átvállalását jelenti. (Példák: Törökszentmiklós,
Gyula)
- 50 százalékát sem éri el, adósságállománya 70 százalékos
konszolidálást kaphat. Ez 38 önkormányzat 45,6 milliárd forint
adósságállományának átvállalását jelenti. (Példák: Komló, Isaszeg)
|
Az elgondolás alapján az 5000 fő feletti önkormányzatok esetében
tehát összesen 514,9 milliárd forint adósságállományt vállalna át az
állam. Ehhez hozzászámítva az 5000 fő alatti önkormányzatoknál a teljes
körű átvállalás végrehajtását, mindösszesen 1956 önkormányzat 612,1
milliárd forintnyi adósságát vállalja át a központi kormányzat.
A teljes önkormányzati adósság 1200 milliárd forint - ennek tehát a felét vállalja át az állam.
A tisztánlátás érdekében érdemes felidézni a 2006 évi önkormányzati választás eredményét:
2006-os magyarországi önkormányzati választás
Magyarországon 2006. október 1-jén önkormányzati választásokat tartottak. A választást a Magyar Köztársaság elnöke írta ki. A választásokon a regisztrált választók 53,12%-a vett részt.
A választások az ellenzéki pártok – ezen belül is domináns részben a Fidesz – földcsuszamlásszerű győzelmét hozták, ami (tekintve, hogy a 2002-es önkormányzati választásokat nagy fölénnyel az MSZP-SZDSZ kormánykoalíció nyerte) jelentősen átrendezte az erőpozíciókat a fővárosi, megyei és városi közgyűlésekben és azok élén.
A fővárosi és a megyei közgyűlési választásokon az ellenzéki pártok
és szövetségeseik a szavazatok 52,62%-át szerezték meg, szemben a
kormánypártok 37,73%-os eredményével. A választások legnagyobb vesztese
az SZDSZ volt. Bár budapesti jelöltjük, Demszky Gábor az MSZP
támogatásával kis szavazattöbbséggel ismét főpolgármester lett,
elvesztették csaknem valamennyi vidéki városi polgármesteri helyüket és a
fővárosban is csökkent támogatottságuk.
Szinte valamennyi megyében Fideszes többségű önkormányzat alakult, kivéve Somogy megyét, ahol az ellenzéki párt csak a szavazatok felét szerezte meg, illetve Heves megyét,
ahol az MSZP-vel szavazategyenlőség alakult ki, az elnöki tisztség
körüli többhónapos huzavona után azonban az MSZP frakció maga mellé
állított egy fideszes képviselőt.
Lásd még:
Kapcsolódó hírek:
Bóvliország tízmillió adósa
Orbán: Ellenálltam, mert ez szociális katasztrófához is vezethet
Az orbáni szabadságharc ára
Miniszterelnök úr, bújjon elő!