A The New York Times A magyar egyetemisták az állami támogatások csökkenését és más változtatásokat bírálnak címmel közölte Palko Karasz írását.

Egyetemi hallgatók és vezetők a bizonytalanság légkörére panaszkodnak, miközben a kormány közzéteszi a felsőoktatási rendszert érintő változtatásokat, köztük az államilag támogatott diákok létszámának jelentős csökkentését és ezeknek a diákoknak a kötelezését arra, hogy a diploma megszerzése után Magyarországon dolgozzanak.

Hoffmann Rózsa oktatásügyi államtitkár a múlt héten Brüsszelbe utazott, hogy ott a változtatásokról tárgyaljon, amelyek aggodalmakat keltettek az EU-Bizottságban, az EU végrehajtó testületében.

„Az oktatási és felsőoktatási reform célja a modernizálódás, valamint a tanuláshoz és a kultúrához való egyenlő hozzáférés biztosítása, miközben az ország súlyos adósságteherrel küzd”, mondta Hoffmann az Androulla Vassiliou oktatási biztossal tartott találkozója után – jelentette az MTI hírügynökség.

Ms. Vassiliuou azonban úgy vélte, a január 1-jével életbe lépett változtatások megakadályozhatják, hogy Magyarország teljesítse az Európa 2020 oktatásügyi céljait. Ezek között szerepel a lemorzsolódási arány 10 százalék alá csökkentése, és a diplomások arányának növelése – mondta a biztos sajtószolgálata. A miniszter szerint Magyarország „el akarja kerülni azt a látszatot, hogy nem kíván megfelelni a vállalt kötelezettségeknek”.

Magyarország azzal a céllal kezdte meg az átalakítást, hogy az egyetemeket hatékonyabbá és a diplomákat versenyképesebbé tegye. Amikor a törvények decemberben átmentek a parlamenten, a bírálók azzal érveltek, hogy az intézkedéseket elsietve és megfelelő nyilvános vita nélkül hozták meg.

Januárban a kormány csökkentette a teljes állami támogatásban részesülő helyeket az első évfolyamokon: a 2011-es több mint 53 ezerről alig több, mint 33 ezerre. Egy ezt követő rendelet értelmében az állami támogatásban részesülőktől megkövetelik, hogy az egyetemen töltött éveik kétszeresét dolgozzák le Magyarországon.

Orbán Viktor miniszterelnök februárban azt mondta, a felsőoktatásnak szüksége van a reformra, mert „ a végzősök ezrei hitték minden évben, hogy diplomáik értékesek, de kiderült, hogy nem ez a helyzet”.

„Azoknak, akik az adófizetők pénzén tanulnak, el kell fogadniuk, hogy egy ideig otthon maradjanak, és ott dolgozzanak” – mondta.

Az állami támogatások csökkentése egyes területeket súlyosabban, másokat kevésbé súlyosan érint. A közgazdasági tanulmányokat kezdők számára csupán a tavalyi helyek 5,1 százaléka áll rendelkezésre.

Rostoványi Zsolt, a közgazdaságra szakosodott Corvinus egyetem rektora kijelentette: „A csökkentés drasztikus, és súlyos csapás az egyetemünknek, és minden bizonnyal súlyos csapás azoknak a hallgatóknak, akik ilyen pályára készültek”.

Rostoványi elismeréssel szólt a kormánynak a rendszer javítására irányuló szándékáról, de azt mondta, fontos intézkedéseket rendeleti úton hoztak meg, és ez bizonytalanságban hagyta a diákokat afelől, hogy kapnak-e állami pénzt. Egyeteme azon van, hogy alternatív finanszírozási lehetőségeket tárjon fel, de nehéz előre tervezni, ha a rendelek még nem jelentek meg: „Nem láthatjuk előre, mit fog a kormány legközelebb tenni. Nem látunk koherens stratégiát” – mondta.

Úgy vélte, a tandíjak nem váltanának ki ilyen heves vitát, ha lenne más diáksegély. Azok a diákok, akiket a továbbiakban nem támogatnak, államilag finanszírozott diákhitelt vesznek fel, de ez jelentős adósságot ró rájuk.

Egy közgazdaságtan szakos hallgató éves tandíja idén mintegy 550 ezer forint, vagyis kb. 2500 dollár lesz, ami egy átlagos kereső durván két és fél havi fizetése.

Kóbor Andrea, a Corvinus egyetem nemzetközi közgazdaságtan szakos hallgatója és a Hallgatói Hálózat elnevezésű szervezet egyik alapítója. A mozgalmat tavaly májusban indították, „amikor láttuk, hogy a reformot társadalmi konzultáció és átláthatóság nélkül vezetik be”.

Kóbor, aki egy szemesztert Franciaországban tanult, azt mondta, ottani tapasztalatát nem lehet magyarországi tanulmányaihoz hasonlítani, elsősorban a kutatást, a vitákat és a megoldások független, önálló keresését illetően. „Mindez teljességgel hiányzik a magyar oktatásból, és ez megmutatkozik a politikai kultúránkban is. Az emberek félnek kinyilvánítani a véleményüket, kiállni saját magukért” – mondta. „A magyar egyetemek legnagyobb vonzereje valaha a kvázi ingyen tanulási lehetőség, az otthonhoz való közelség és a széleskörű hozzáférés volt. Ha az állam nem támogatja többé a diákokat, és nekik tandíjat kell fizetniük, akkor egy ésszerűen gondolkodó diák inkább nyugat-európai egyetemekre megy.”

Magyarország nem az egyetlen állam az Európai Unióban, amely igyekszik javítani régi és erősen állami támogatásra támaszkodó oktatási rendszerén. Az Európai Diákszövetség szerint több uniós tagállam, például Málta és Észtország keresi a lehetőséget, hogy lassítsa a diplomások elvándorlását, miközben más országok azon vannak, hogy korlátozzák az állami ösztöndíjakhoz való hozzáférést.

„Ugyanakkor Magyarország az első uniós tagállam, amely ilyen jelentős és ilyen látható korlátokat vezet be az államilag támogatott diákok számára” – mondta Allan Pall, az Európai Diákszövetség elnöke.

Pall szerint az új törvény „a munkavállalók szabad mozgásának igazolhatatlan korlátozását vezeti be, és sérti az EU működéséről szóló szerződés 45. cikkelyét, ezért a diákszövetség az Európai Unió Bizottságának vizsgálatát kérte”.

A magyar egyetemeken a jelentkezési határidő február végén ért véget, és tisztségviselők becslései szerint 70 ezren jelentkeztek. Az adatokat a vizsgaeredményekkel még tavasszal feldolgozzák.

A 17 éves Birtalan Gergő a dél-magyarországi Kecskemétről Budapestre jelentkezett jogra, egy szintén jelentősen csökkentett tárgyra. „Szörnyű meglepetés volt értesülni a csökkentésekről alig másfél hónappal a jelentkezési határidők letelte előtt” – mondta.

Mivel nem lehet biztos abban, hogy bejut-e az államilag finanszírozott kvótába, most az utolsó pillanatban más lehetőségeket fontolgat, köztük azt, hogy külföldre megy. „Szörnyűnek látom a jövőt, semmit nem tudok előre tervezni” – mondta.

Mások eleve fényesebb jövőt látnak külföldön. A Profit című gazdasági hetilap a minap egy magabiztos fiatalembert mutatott be címlapján. „Diploma? Ingyen” – ez volt a cím, amely olyan helyekre utalt, mint a szomszédos Ausztria, ahol szívesen látják a magyar diákokat, ingyen. „Még van idő a jelentkezésre – karrier és élet öt elegáns országban”.