Az érvek mindhárom intézménynél visszaköszönnek: az egyszeri lépésekkel, a válságadókkal és a magán-nyugdíjpénztári megtakarítások államosításával csak ideiglenesen lehet megszépíteni a büdzsét, és csak néhány csatát lehet nyerni az államadósság ellen meghirdetett háborúban.

A GKI friss éves kitekintésének készítői szerint a kormány gazdaságpolitikai lépései nem segítették a növekedést, miközben középtávon – az adóbevételek százmilliárdjainak kiesésével – súlyos egyensúlyhiánnyal fenyegetnek. A kabinet növekedésorientáltnak mondott, de csőddel fenyegető gazdaságpolitikát folytat, ami a társadalmi feszültségek éleződését vetíti előre. A kisvállalkozások terhei emelkednek, a hitelezés szigorodik, a válságadók korlátozzák a nagy cégek aktivitását – állapítja meg a GKI. Mindez mély nyomot hagy a GDP növekedésén, amelyet a GKI 2011-ben összességében 2,5 százalékosra becsül. A gazdaságot az egyaránt 7-7 százalékkal bővülő ipar az agrárium tartja mozgásban. Az intézet elemzőinek különösen a perspektívátlanság bántja a szemét.

Aggályokat fogalmazottmeg a Moody’s Investors nemzetközi hitelminősítő régiónkért felelős igazgatója is. Petr Vins a Bloombergnek adott interjújában kifejtette, hogy a mai makrogazdasági körülmények közepette vagy szinten tartják a hosszú távúmagyar államadósság jelenlegi, a bóvli kategóriától eggyel jobb besorolását a leminősítés esélyét hordozó negatív kilátás mellett, vagy rontanak azon. A besorolás javításának és egy esetleges felminősítésnek a lehetőségéről Vins nem ejtett szót. A Széll Kálmán Tervben foglalt reformok végrehajtásába vetett bizalom jeleként a Fitch hétfőn levette a negatív figyelőlistáról a magyar adósságot, ám úgy látszik, ezzel egyelőre egyedül marad. Erre utal az is, hogy kedden a harmadik vezető hitelminősítő, a Standard & Poor’s megerősítette Budapest adósbesorolásának negatív kilátását. Ezt azzal indokolta, hogy az államadósság minősítésénél is negatív kilátás van érvényben.

A Takarékbank elemzői viszont nem veszítették el optimizmusukat. Előrejelzésükben a háromszázalékos idei és akár 3,6 százalékos jövő évi gazdasági növekedésről tesznek említést. Az izmosabb gazdasági bővülés hátterében szerintük elsősorban a gyorsabb beruházási dinamika, illetve a nagy autóipari beruházások okozta hozzáadott érték növekedése áll. Kissé javítanak az előrejelzésükön a vártnál erősebb német konjunktúraadatok, illetve az egyes ágazatokban tapasztalt rendkívül alacsony báziszszintek is.