[origo]|2011. 03. 09., 15:46|Utolsó módosítás: 2011. 03. 09., 19:13|

A legnagyobb állami vállalatok alacsony-és középkeresetű dolgozói többségénél megtörtént a bérkompenzáció - jelentette be Rogán Antal a bér-és adómonitoring bizottság elnöke a legnagyobb állami vállalatokkal történt egyeztetés után, szerda délután. Rogán azt mondta, kivételes esetekben előfordulhat, hogy egy cég nem érvényesíti az OÉT által javasolt béremeléseket 2014-ig, de a sumákoló cégek az állami támogatások megvonására számíthatnak.

"Az elmúlt hetekben dolgoztunk, és így teszünk a következő hetekben is, adatokat gyűjtöttünk az ország minden pontjáról nem csak a bejelentések alapján, hanem közhiteles cégektől is, például a cégek béremelési szándékairól" - kezdte a Bér-és Adómonitoring Bizottság sajtótájékoztatóját Rogán Antal, a bizottság elnöke, miután szerdán délben egyeztetett a legnagyobb állami vállalatok képviselőivel.

A február 16-án alakult, Rogán Antal által vezetett bizottság feladat az, hogy mind a köz-, mind pedig a magánszférában megvizsgálja, teljesültek-e az Országos Érdekegyeztető Tanács ülésén született bérmegállapodások. A bizottság honlapja a Fidesz honlapján keresztül is elérhető. Rogán Antal korábbi sajtótájékoztatóján elmondta: első helyen a közszférát és az ahhoz tartozó állami vállalatokat vizsgálják meg, de - mint fogalmazott - szeretnének "körülnézni az önkormányzatok környékén is". Emellett a magánszférát érintően is vizsgálódni akarnak, álláspontja szerint ugyanis fel kell gyorsítani azt az időt, amíg a bérmegállapodásról szóló döntések "végigmennek" a bérrendszeren.

A MÁV, BKV, MVM, MNV, Magyar Posta és MFB ügyvezetőivel, gazdasági vezetőivel és HR-igazgatóival történt egyeztetés után Rogán bejelentette, hogy a tárgyaláson részt vett cégek által foglalkoztatott, közel 130 000 ezer dolgozó közül megtörtént az alacsony és közepes keresetűek bérkompenzációja. Van azonban 3-4 ezer ember, akik egyes állami és önkormányzati vállalatok kiszervezett cégeinél dolgoznak - például a Magyar Posta Postapartner Programjában vagy a Volánok kiszervezett cégeinél, ahol ez a kompenzáció még nem történt meg.

Rogán azt mondta, bízik abban, hogy március végére minden állami cégnél meg fog történni a 300 ezer bruttó alatt keresők bérkompenzációja. "Kivételes esetek azonban lehetnek, ahol például a cégek létét veszélyeztetné a béremelés - lásd a MÁV tulajdonában lévő Záhony-Port vagy a BKV - ezekben az esetekben nem fogjuk kérni, hogy január 1-ig visszamenőleg történjen meg a bérkompenzáció, illetve további tárgyalások során fog eldőlni, hogyan rendezik ezek a rossz anyagi helyzetben lévő cégek az alacsony és középes keresetű dolgozóik bérhelyzetét." - mondta Rogán.

A bizottság a következő körben a Kincstárhoz tartozó intézmények vezetőivel egyeztet, majd harmadik körben a magánszféra nagyobb vállalatainak vezetőivel, a kamarákon keresztül. Májusra pedig, a terveik szerint megfogalmazzák azt a törvényjavaslatot, amire Rogán már több vele készült interjúban utalt: a magánszféra azon cégei, amelyek nem érvényesítik az OÉT által ajánlott béremelést a 300 ezer bruttó alatt keresők esetében 2014-ig, azok nem juthatnak majd hozzá bizonyos állami támogatásokhoz. "Olyan megoldásban gondolkodunk természetesen, ami a piacgazdaság keretein belül marad. Ezek kivitelezéséhez sok apró technikai problémát meg kell oldani, ezen megoldások kidolgozására az elkövetkezendő másfél hónapban kerül sor" - mondta a képviselő

A bizottságot a nettó és nem a reálpozíció érdekli

Az elmúlt hetekben 2415 bejelentés érkezett a bizottsághoz, mondta a fideszes képviselő, ebből körülbelül harminc százalék számolt be arról, hogy az ő nettó fizetése emelkedett, de Rogán hangsúlyozta, hogy ez az arány természetesen nem reprezentatív.

A Bér-és Adómonitoring Bizottság legfontosabb feladat, hogy az alacsony és közép-keresetűeknél béremelést hajtsanak végre, a bizottság is addig folytatja a munkáját, amíg ez meg nem valósul - mondta. Az [origo] azon kérdésére, hogy az MTA Közgazdaságtudományi Intézete egyik kutatójának tanulmánya szerint egy gyermektelen, 220 ezer bruttót kereső munkavállalónak például nagyjából 13 százalékos béremelésre lenne szüksége ahhoz, hogy a reálbére ne csökkenjen tavalyhoz képest, Rogán azt mondta: ez a tanulmány egyelőre még nem jutott el hozzájuk, de a bizottság célkitűzése, hogy az alacsony és középkeresetűek nettó pozíciója ne romoljon. "Az adócsökkentéssel marad annyi plusz forrás a cégeknél, hogy tudnak olyan mértékben bért emelni, hogy a dolgozóik reálkeresete se csökkenjen tavalyhoz képest".