A kormány sokszor hangoztatta, hogy az új adókat nem háríthatják át az emberekre a szolgáltatók, de a telefon- és sárgacsekk-adónál ezt nem tiltja meg egyértelműen. Az [origo]-nak nyilatkozó elemzők szerint a cégek apránként átcsepegtetik majd áraikba az új adókat, amivel ráadásul még a kormány is jól járhat, mert védeni tudja magát az Európai Unióban. Az új adók nem látványos áremelkedésekben jelennek majd meg, hatásukat rengeteg helyre elrejthetik a cégek.

Nem az emberek fogják megfizetni a válság árát - harsogta adóemelésekkor és új adók (bankadó, hipermarketadó, telekomadó, energetikai különadó, csipszadó) bevezetésekor az elmúlt két évben a kormányzati kommunikáció. Most, hogy három új adóval, a telefonadóval, a sárgacsekk-adóként emlegetett pénzügyi tranzakciós illetékkel és a biztosítási adóval rukkolt elő az Orbán-kormány, ez a fajta védekezés újra megjelent, de már óvatosabban fogalmaznak a kormányoldalon.

Orbán Viktor a három adóról szóló törvényjavaslat parlamentnek való benyújtása előtt, múlt pénteken, még azt hirdette, hogy a multikra terhelik az adókat. A kormányfő azt mondta, ha sikerül az átmeneti krízisadókat - többek között a telefonadó vagy a tranzakciós adó formájában - állandósítani, az óriási eredmény lenne, mivel a tőkések és a multik megadóztatásával megvalósulna a kormány által ígért méltányos közteherviselés. A miniszterelnök később már más tónusú kijelentést tett, amikor nem zárta ki kategorikusan azt, hogy az adóval sújtott cégek megpróbálják majd áthárítani a terheket az ügyfeleikre, de szerinte a multik nem fogják tudni ezt megtenni, mert tapasztalata szerint "a korábbi krízisadók esetén sem sikerült nekik."

Hasonlóan ingadoztak a kormánypárti képviselők is. Rogán Antal - aki várhatóan a Fidesz új frakcióvezetője lesz - a hétfői országgyűlési ülésen azt mondta, hogy az új telefonadó alanya a szolgáltató cég lesz, nem pedig az ügyfél, ezért szerinte a terheket nem a fogyasztók, hanem a cégek viselik, és ez a helyes irány. Ezzel szemben a parlament költségvetési bizottságának ülésén, Rogán felszólalása előtt pár órával, Babák Mihály fideszes képviselő elismerte, hogy bár valóban a szolgáltatók az adóalanyok, a terhet mindig a fogyasztók fizetik meg. Szerinte legfeljebb abban lehet reménykedni, hogy az új, állami mobilszolgáltató belépésével az árak majd csökkennek, és ez akár le is nullázhatja a telefonadó áremelő hatását. Balog Ádám, a Nemzetgazdasági Minisztérium adóügyi helyettes államtitkára pedig úgy nyilatkozott, hogy a kormány számításai szerint a szolgáltatók "jelentős mértékben nem" terhelik rá az adót az előfizetőikre.

Kormánypárti képviselők múlt héten azt mondták, nem kell a spóroláson gondolkodni

Nincs tiltás a törvényben

A törvénytervezetben a telefonadó, a tranzakciós adó és a biztosítási adó áthárítására sincsen tiltás, igaz, minden esetben az a megfogalmazás, hogy az adó alanyai a távközlési cégek, illetve a bankok és a biztosítók. A kormány előszeretettel hivatkozik a banki különadóra, amelyet a bankok nem tudtak áthárítani, ezért joggal lehet abban bízni, hogy a tranzakciós adót sem fogjákm, ahogy arra Orbán is többször hivatkozott.

Van azonban egy nagy különbség: a banki különadónál a jogszabály kerek-perec megtiltotta az adó átterhelését, azt ugyanis ágazati különadónak szánták. A tranzakciós adónál viszont legfeljebb a piaci verseny korlátozó szerepében bízhatnak a bankszámlával rendelkező magánszemélyek és cégek. Aligha ez lesz azonban a meghatározó tényező, a bankrendszer ugyanis az elmúlt két évben nagy veszteséget szenvedett el (a bankadó mellett a végtörlesztés is megcsapolta a profitokat, a bankszektor eredménye tavaly év végére így mínuszba fordult), újabb, 130 milliárdos sarcot nem bírna el a bankrendszer.

Az adó áthárítása a lapunknak nyilatkozó szakértők szerint nem feltétlenül úgy történik majd, hogy a bankok azt látványosan kommunikálnák. A banki díjszabások annyira bonyolultak és olyan sok elemből állnak, hogy ember legyen a talpán, aki az akár több apró tételből összetevődő egy ezrelékes áremelést kiszúrja, de ettől az még megtörténik. "Ha a törvényben nem lesz benne, hogy a banki tranzakciós illeték nem hárítható át, akkor nem kérdés, hogy ez a teher meg fog jelenni a számlatulajdonosoknál, és akár egy az egyben az ő költségeiket növeli majd. Beépülhet a számlavezetési vagy egyéb banki műveletek díjaiba, vagy megnöveli a kamatmarzsot (a hitelek és a betétek közötti kamatkülönbséget)" - mondta el az [origo] kérdésére Simonyi Tamás, a KPMG igazgatója.

A hatás tehát nem lesz látványos, de picit drágább lesz a számlavezetés, eltűnhetnek az ingyenes számlacsomagok, alacsonyabb lesz a bankbetétekre adott kamat, mint az adó nélkül volna, vagy épp ellenkezőleg, kicsit magasabb lesz a hiteleknél fizetendő kamat. Létezik ugyan egy bizonyos magatartáskódex, amely szűkíti a bankok mozgásterét, de a tranzakciós adó esetére ez sem jelent szigorú korlátot. A kódex ugyanis lehetővé teszi a díjemelést abban az esetben, ha a szabályozási környezet hátrányosan változik a bankok szempontjából.

Durvább drágulás a biztosításoknál

Jövőre látványosan meglódulhatnak a biztosítások díjai, ott ugyanis nem egy ezrelékes, hanem a lakás-és utasbiztosításoknál 10, a cascónál 15 százalékos adókulcsot tartalmaz a törvénytervezet (csak az élet- és betegbiztosítások jelentenek kivételt az adó alól). Egy 50 ezres cascónál ez kapásból 7,5 ezer forintos drágulás, ha az adó teljes mértékben az ügyfekre hárul, a lakásbiztosítások 25-55 ezer forint között szóródó éves átlagos díjából pedig 28-60 ezer forintos teher lehet.

Matolcsy György gazdasági miniszter előszeretettel emlegeti a baleseti adót, amely idén már megjelent, de mégsem drágította a kötelező biztosításokat. Ez azonban azért pontatlan párhuzam, mivel a kötelező díja régóta folyamatosan csökkent (a banki jutalékokra, díjakra ez nem igaz, és más biztosítási részpiacokon sem jellemző), és valóban nagyon versengő piacról van szó, kifejezetten árérzékeny ügyfelekkel és könnyen összehasonlítható termékekkel (a banki számlacsomagokra ez sem feltétlenül érvényes). A kgfb-biztosítások díja tehát a baleseti adóval együtt sem drágult, ez azonban nem jelenti azt, hogy a tranzakciós és az általános biztosítási adó most ne okozna áremelkedést.

A törvény a telefonadónál sem tiltja meg az áthárítást, igaz, azt az eddigi ágazati telekomadónál sem tiltotta. Az új adónak az áthárítása azonban technikailag sokkal könnyebb, mint az eddig adó esetében volt, hiszen egyszerűbben kiszámolható, hogy hogyan úszhatja meg az adóból származó veszteséget a szolgáltató. "A telefonadónál ugyan a szolgáltató az adó alanya, ő utalja és őt is sújtja közvetlenül a teher, de azt egyértelműen az ügyfelek telefonforgalma határozza meg (minden megkezdett perc és sms után 2-2 forint, havonta az első tíz perc ingyenes, magánszemélynél 700 forint, céges ügyfélnél 2500 forint a havi maximum). Valószínűbb, hogy az új adó valódi viselője az ügyfél lesz - igaz, a mostani telekomadó is részben vagy egészben valósíznűleg beépült az árakba -, az adó és a teherviselő közötti út meglehetősen rövid" - fogalmazta meg Földes Balázs, a KPMG igazgatója.

Hogy ez pontosan mekkora áremelést jelent majd egy-egy ügyfélre lebontva már idén júliustól, azt az egyéni telefonálási szokások nagyban meghatározzák, de mivel csak az első tíz percnyi beszélgetés lesz adómentes, jogosan feltételezhető, hogy a törvényi maximumnak megfelelő 700 forintot a telefonnal bírók legnagyobb többsége nem fogja megúszni.

Az átháríthatóság Brüsszelnek tetszhet

Az áthárítás ténye nem is kérdés, inkább csak az, hogy teljesen vagy csak részben tudják érvényesíteni áraikban a bankok, telefontársaságok, biztosítók az új adókat, és ezért teljesen vagy csak részben fogják az emberek megfizetni a kormány újabb ötleteinek az árát - így kommentálták az [origo] által megkérdezett szakértők a várható következményeket.

"A jelenlegi telekomadótól egy ponton egyértelműen eltér a kormány terveiben szereplő új távközlési adó" - mondta Földes Balázs. (A két adónem egyébként fél évig még egymás mellett élne, mert a telefonadó a benyújtott törvényjavaslat szerint idén július 1-jén lépne életbe, a meglevő adó viszont csak az év végén szűnne meg.) "Az új adó tisztán a telekommunikációs szolgáltatás természetbeni forgalma utáni adó lenne - de az adózási szakirodalom osztályozása szerint forgalmi típusú adónak mégsem lehet nevezni -, szemben a mostani adóval, amely inkább jövedelem típusú adó, és a telekommunikációs cégek árbevételét terheli" - fejtette ki Földes.

A különbség azért nagyon fontos, mert akár ezen múlhat az, hogy az Európai Unió beleköt-e az új adóba. A mostani telekomadó az Európai Bizottság szerint a közösségi jogba ütközik, a magyar kormánynak így az Európai Bíróságon kell megvédenie az álláspontját. A bizottság szerint ugyanis a magyar telekomadó sérti azt az uniós irányelvet, amelynek lényege, hogy a telekommunikációs, információszolgáltató szektort nem lehet különadóval terhelni, vagy ha ezt tenné egy állam, akkor az adóbevételt egy az egyben vissza is kellene forgatni a szektor fejlesztésére. Most a kormány beszedi a telekomadót, de nem osztja azt vissza semmilyen formában a szektor cégeinek. (Hasonló rendszert működtet a francia és a spanyol kormány is, a bizottság őket is az Európai Bíróság elé citálta, az ügyekben egy éven belül várható ítélet.)

A telefonadót végső soron az ügyfelek fizetik

A bizottság nyilván nagyon meg fogja vizsgálni, hogy az újonnan tervezett elvonás ugyanezen uniós tilalom alá esik-e, és mint Földes Balázs fogalmaz, akár perdöntő is lehet, hogy mennyire hárítható át az ügyfelekre az adó, illetve hogy mennyire nyíltan tehető ez meg.

Az embereknek ez ugyan rossz hír, az uniós aggályok szempontjából azonban jó. "Ha az adó csak névlegesen sújtja a telekomcégeket, de egyébként könnyűszerrel átháríthatják, akkor felvethető, hogy nem is szektoradó" - magyarázza Földes, hogy ezúttal miért úszhatja meg a kabinet a brüsszeli kifogásokat. Hozzáteszi: ha úgy szövegeznék meg a törvényt, hogy a társaságok csak beszedik az adót, de annak alanyai az ügyfelek, akkor biztosan nem sérülne az uniós jog. (Információink szerint a koncepció első változata így is szólt, részben ezért is tettek közzé nyílt tiltakozó levelet hétfőn a telekomcégek.)

A kormány tehát láthatóan egyensúlyozni próbál. Az állampolgárok felé úgy kommunikál, hogy az adót nem lehet áthárítani - a telefonadó mellett ezt teszi a sárgacsekk-adónál is. A törvényt viszont úgy alkotja meg, hogy az adó alanyai a távközlési és pénzügyi szolgáltatók, miközben Brüsszel felé megpróbálja nem szektoradónak eladni a koncepciót, éppen azáltal, hogy nyitva hagyja az átháríthatóság kiskapuját, illetve magát az adót az ügyfelek telefon- és számlaforgalmához köti.

A bank menedzsmentje nem teheti meg, hogy ne hárítsa át

Simonyi Tamás szerint egy Magyarországon működő banknak a menedzsmentje ma egyszerűen nem teheti meg, hogy ne az adó átterhelésével reagáljon a jövőre 90 milliárd forintosra kalibrált banki különadó másfélszeresére rúgó új adó bevezetésére. "A bankok vezetői az adott bank tulajdonosainak, a részvényeseknek felelnek, és nem a magyar kormánynak" - szögezte le Simonyi, hozzátéve, hogy nyilván számítanak az erkölcsi megfontolások is, de mivel a banki különadó és a végtörlesztés miatt arra is volt példa, hogy egy-egy bank a korábbi 10-15 év profitját 1-2 év alatt visszaadta, a morális tényezők most aligha fogják vissza a bankokat az adó áthárításánál.

A szakember szerint egyébként lehet, hogy a bankok akkor is áthárítanák az új adót, ha nem pusztán a saját érdekeiket néznék. Az ország és a magyar gazdaság egészét sem szolgálja az, ha kivéreztetik a bankszektort, ezzel ugyanis többet veszíthetünk, mint amennyit a számlatulajdonosok buknak az adó áthárításával.

Nem fogják nagydobra verni

Egy neve elhallgatását kérő banki szakértő ezt alátámasztva úgy vélte, hogy a versenynek maximum a nagyobb vállalatoknál lehet hatása, mivel itt jobbak az ügyfelek alkupozíciói. "A magánemberek bankszámláira porlasztva szinte biztosan áttolják majd az adót a bankok, de ebbe azért egy család sem fog tönkremenni" - fogalmazott a szakember.

A vállalkozásoknál azonban jóval nagyobb terhet jelent majd a tranzakciós adó, főként, hogy annak nem lesz felső korlátja. Egy több milliárdos éves forgalmú társaságnak több millió forintos plusz adóterhe is keletkezhet jövőre, hacsak nem tud egyéni kondíciókat kiharcolni magának. Egy-egy fontosabb nagyvállalat megtartása érdekében erre esetleg van esély, a kisebb cégek azonban mindent megtesznek majd, hogy kikerüljék az adót, ezért a hazai kkv-szektor egy része várhatóan készpénzbe menekülhet.

Az [origo] Média és Kommunikációs Szolgáltató Zrt. kizárólagos tulajdonosa a Magyar Telekom Nyrt.