[origo]|2010. 11. 13., 20:07|Utolsó módosítás: 2010. 11. 15., 12:05|

A megfázásos megbetegedések a mérsékelt éghajlaton élők leggyakoribb betegségei. A felnőttek évente 2-3 alkalommal esnek át megfázáson, főként az őszi-téli, kora tavaszi időszakban. Ez az időjárás kedvez ugyanis a vírusok szaporodásának.

Kialakulása, okai  

A betegséget leggyakrabban vírusok okozzák. A fertőző betegségekkel szembeni védekezésben a legfontosabb szerepe az immunrendszernek van, azonban a betegség kialakulásának megelőzésében szerepet játszanak bizonyos természetes védőmechanizmusok, mind például a bőr, illetve a légutak nyálkahártyája. A hideg hatására megsérült nyálkahártyán keresztül a vírusok a nyálkahártya mélyebb rétegeibe jutnak be, és ott elszaporodva vezetnek a jellegzetes tünetek kialakulásához. A leggyakoribb kórokozók az influenza-, a parainfluenza-, az adeno- és a rhinovírusok. A vírusokon kívül bizonyos baktériumok, pl. Streptococcusok is okozhatnak megfázáshoz hasonló tünetegyüttest, ez azonban lényegesen ritkább. Ha nem megfelelően kezeljük a heveny légúti tünetekkel járó kórképet, akkor bakteriális felülfertőződés következtében arc- és homloküreg-, mandula-, középfül- és tüdőgyulladás is kialakulhat.

Tünetei, felismerése

A betegségre főként a hirtelen kezdet jellemző: általában már a betegség kezdetén hidegrázással kísért magas láz lép fel. A bevezető tünetek közé tartozik a gyengeségérzet, a fejfájás, a végtag- és izomfájdalmak. Jellemző tünet az égő, kaparó érzés a torokban, a nyelési nehezítettség, a torokfájás. amely a fülbe sugárzik. A torokfájással azonos időben általában kialakul a nyaki nyirokcsomók duzzanata is. Az állkapocs alatt, a nyakon kétoldalt, esetenként a nyakszirttájon is tapinthatók a különböző nagyságú fájdalmas nyirokcsomók. Kisgyermekekben a lokális nyirokcsomó-duzzanat mellett gyakran generalizált nyirokcsomó-duzzanatot is észlelhetünk, mely hasi fájdalmat okozhat, nem ritkán vakbélgyulladás gyanúját is keltheti. A betegség kezdeti fázisára jellemző a száraz köhögés (amikor a beteg nem köhög föl semmilyen váladékot), illetve a bő vizes orrfolyás. A garatfalon lecsorgó váladék hasfájást, hasmenést, hányást is okozhat.

Ha az orrmelléküregek (arcüreg, homloküreg) a váladék és a nyálkahártya-duzzanat miatt nem szellőznek megfelelően, bakteriális felülfertőződés alakulhat ki. Ekkor az orrváladék sárgás-zöldes színű, tapadós jellegű lesz. Szintén a pangó váladék és a szellőzés hiánya miatt alakul ki a fülkürt-hurut, illetve a következményes középfülgyulladás. Az egyszerű megfázás tünetei 2-3 nap alatt enyhülnek, és általában 7-8 nap alatt bekövetkezik a gyógyulás. Ha a lázas állapot 3-4 napnál tovább tart, vagy átmeneti láztalan időszakot követően ismételten magas láz jelentkezik, mindenképpen indokolt a háziorvos felkeresése. Akkor is forduljunk orvoshoz, ha a láz mellett elhúzódó, produktív köhögést, vagy erős fülfájást észlelünk.

Az orvos általában a panaszok alapján felállítja a diagnózist, azonban szükség lehet vérképre és a vérsüllyedés vizsgálatára is. Ma már rutinszerűen ellenőrzik az úgynevezett C-reaktív protein (CRP) mennyiségét is, amely jellemzően bakteriális fertőzésekben termelődik a szervezetben, és alkalmas a fertőzés igazolására. A laboratóriumi vizsgálatok mellett fül-orr-gégészeti vizsgálat, tüdőgyulladás gyanúja esetén mellkasi röntgenfelvétel elvégzésére is szükség lehet.

Kezelése

A vírusos eredetű megfázás speciális kezelést nem igényel, a fő cél a tünetek enyhítése. Láz esetén igen fontos a lázcsillapítás. Erre alkalmasak a patikában kapható lázcsillapító gyógyszerek, illetve a hűtőfürdő és a vizes borogatás is. A torokfájás elleni készítmények általában pasztillák és cukorkák formájában kaphatók, a tüneteket átmenetileg enyhítik csak.

Kiemelt jelentőségű a megfelelő folyadékbevitel is! Ne felejtsük el, hogy a lázas beteg folyadékigénye a napi folyadékmennyiségnél 20 százalékkal magasabb. Folyadékpótlásra bármilyen ital használható, a magas vitamintartalmú gyümölcslevek, a levesfélék, a mézes hársfatea egyaránt jó. A köhögés csillapítására nyákoldó készítményeket, szirupokat, gyógyteákat használhatunk. Ezek az orrváladék elfolyósítását is segítik, így az könnyebben ürül. A különböző orrcseppek a nyálkahártya-duzzanatot csökkentik, így az orrdugulás érzése csökken. Az érintett könnyebben tudja kifújni az orrát és mind a fülkürt, mind az orrmelléküregek jobban szellőznek. Ezáltal csökken a felülfertőződés kockázata is.

Kisgyermekeknél, akik még nem tudják kellőképpen kifújni orrukat, használhatunk orrszívót. Ne féljünk használni e készüléket, ugyanis semmilyen sérülést, károsodást nem tudunk okozni vele a gyerekeknek. Sokkal rosszabb, ha kialakul egy középfülgyulladás, és fel kell szúrni a gyermek fülét!

A gyógyulás szempontjából fontos a nyugalom, lehetőség szerint az ágynyugalom, valamint az egyenletes hőmérséklet. Ennek ellenére a beteg szobájában naponta többször szellőztessünk, illetve az évszaknak megfelelő öltözékben javasolt a napi fél óra séta.

Annak eldöntése, hogy fennáll-e a bakteriális fertőzés, és szükséges-e antibiotikumos kezelés, mindig orvos feladata.

Megelőzése

A betegség fő szezonja az őszi-téli, kora tavaszi időszak. Ilyenkor az időjárás kedvez a kórokozók szaporodásának. Ebben az időszakban lehetőleg fogyasszunk vitaminban gazdag gyümölcsféléket, citrusféléket, kerüljük a zárt, zsúfolt tereket. Fontos, hogy a hűvös idő ellenére is rendszeresen mozogjunk a szabad levegőn. Napi néhány perces séta, sportosabbaknak a futás, nem csak a közérzetnek tesz jót, hanem véd a megfázástól is.