Úgy múlt ki a Rogán Antal által vezetett, kizárólag kormánypárti képviselőkből álló, úgynevezett bérmonitoring bizottság, hogy valójában meg sem kezdte a tevékenységét. Az Országgyűlés gazdasági és informatikai bizottságának elnöke kénytelen tudomásul venni, hogy a kormány és a munkaadók megállapodását követően a bérkommandók működtetése értelmetlen.

A tárgyaláson létrejött, semmire senkit nem kötelező egyezségnél többet kommandóval sem lehetne kihozni az ügyből. Ha a vállalkozók emelik a béreket, akkor azzal visszapótolhatják a pénzt amit az új adótörvény kivett a 280 ezer forintig keresők zsebéből, vagyis béremelés helyett kárpótlást kapnak az emberek.

A munkaadók és az állam megállapodott, hogy idén is követni fogják az OÉT ajánlásait a bérek emelésekor, ahogyan azt eddig is tették, vagyis kommandó ide, kommandó oda, majd a vállalkozók megvizsgálják a saját gazdasági helyzetüket, és annak fényében emelik, vagy nem a béreket, ki hamarosan, ki az év közepén. A nagy garral beharangozott zöld számon történő bejelentés, a Fidesz honlapján szereplő - munkaadók feljelentésére szolgáló - adatlapok legfeljebb háttér-tájékoztatásra szolgálhatnak, arra viszont semmiképpen sem, hogy ennek nyomán a vállalkozásokat bérkorrekcióra kényszerítsék. Az igazság az, hogy a kormányzat béremelésnek állítja be azt, ami nem más, mint a hibásan kidolgozott egykulcsos, 16 százalékos személyi jövedelemadó (szja) bevezetéséből származó veszteség visszapótlása.

A kormányzatnak - bár nyíltan egyetlen alkalommal sem ismerték be - el kellett jutnia ahhoz a felismeréshez, hogy minden előzetes ígérgetés ellenére a 90 és 280 ezer forint közötti havi keresetűeket hátrányosan érintette az egykulcsos szja januári bevezetése. Ezért kényszerültek rá arra, hogy a munkaadókkal kötött megállapodásukban szereplő bérajánlás éves szintű legyen, és a gazdaság egészére vonatkozzon. Sokan ezt a tárgyalást "csonka Országos Érdekegyeztető Tanácsnak (OÉT)" tekintették, sőt olyan vélemények is elhangzottak, hogy ha a kormányzat a munkáltatókkal képes különalkukra, akkor ez az OÉT végét jelentheti. Az általunk megkérdezett szakszervezeti vezetők azonban a Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter által kezdeményezett tárgyalásokat nem minősítették másnak, mint "egyeztető beszélgetésnek", de az eredményt nem kérdőjelezték meg. Arra emlékeztettek, hogy megbukott a kormányzati kommunikációnak az a szlogenje, hogy "senki sem járhat rosszul." Közgazdászok már tavaly - az szja-törvény módosításakor - kiszámították: a 16 százalékos, egykulcsos szja bevezetése nyomán reálbér (az a mérőszám, amely megmutatja, hogy a munkavállaló a béréért mennyi terméket, illetve szolgáltatást tud megvásárolni) szinten tartásához idén közel 10 százalékos béremelés kellene. A nominális nettó kereset (az a kereset, amelyet a dolgozó a különböző adók és járulékok levonása után kézhez kap) pedig 5 százalékos bruttó béremelésre lenne szükség azoknál a munkajövedelmeknél, - vagyis az alacsonyabb bérkategóriáknál -, akiket az adókulcs megváltoztatása egyértelműen kedvezőtlenül érintett. Önmagában nem az adókulcs a "bűnös" az alacsonyabb jövedelmekért, hanem az, hogy az adójóváírásnál 2010-ben még 15 100 forint, idén azonban már csak 12 100 forint az érvényesíthető plafon. Így összesen mintegy egymilliónyian lehetnek a vesztesek, figyelembe véve azt is, hogy a felső határ csökkentése miatt sokan kiestek az adójóváírást alkalmazni tudók köréből, így akár havi 12 ezer forinttal csökkenhetett a jövedelmük.

A bérmonitoring bizottságot politikai trükknek minősítette Pataky Péter az MSZOSZ elnöke. A versenyszférában is érdekelt szakszervezeti tömörülés szerint jelenleg is folynak a bértárgyalásaik, és akad olyan munkahely, ahol ezek csak májusban fejeződnek be. De csak abban az esetben, ha a munkáltatóval sikeres lesz a megegyezés, vagyis sikerül megvalósítani az OÉT tavaly decemberi bérajánlásait, ami 4-6 százalékos emelést jelenthet. Azt a veszteséget azonban aligha fogják kompenzálni a vállalkozások, amelyet a dolgozók januártól a megállapodások utáni bérfizetésig eltelő időben a nettó keresetükből kiesik. A szakszervezeti vezető azonban arra is felhívta a figyelmet, hogy a kisvállalkozásoknál dolgozóknak sokkal rosszabb az érdekérvényesítő képességük, mint a nagyobb cégeknél foglalkoztatottaké.

Biztosítékot kaptak a vállalkozók a kormánytól, hogy a bér- és adómonitoring bizottság nem gyakorol nyomást az üzleti szférára, hogy a bérfejlesztéseket minden áron, kötelező jelleggel hajtsák végre - erről beszélt tegnap Dávid Ferenc a Klubrádióban. A Vállalkozók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára azt mondta: cserébe arra kérik a vállalkozókat, hogy ha tehetik, hozzák előbbre a bérfejlesztéseket. A lényeg az, hogy éves szinten a 4-6 százalékos bérfejlesztés teljesüljön. A főtitkár emlékeztetett arra is, hogy bérfejlesztési kérdésekben, munkaerő-piaci kérdésekben és foglalkoztatáspolitikai kérdésekben az OÉT az autentikus fórum és nem a bér-és adómonitoring bizottság. Ennek nincs jogosítványa arra, hogy beleszóljon a bérfolyamatokba, így megkérdőjeleződik a működésük.

Népszava-információ