Karrierépítés helyett már a megélhetésért költöznek külföldre a magyarok, csak tavaly például több mint 40 ezren vándoroltak ki Németországba. A 30 alattiak csaknem fele elmenne. „Az ország átlépte a határt, ezért mi is átlépjük”.

Matalin Dóra| Népszabadság| 2012. június 11.  

Karrierexpo a Corvinuson, Németország még mindig a legvonzóbb célország a magyarok számára

Népszabadság - Móricz Simon

„Az ország átlépte a határt, ezért mi is átlépjük” – ez a határátkelő blog mottója, amelynek bárki a szerzője lehet. Csak annyit kell tennie, hogy elhagyja Magyarországot, külföldön vállal munkát, hosszabb-rövidebb ideig kint tervezi az életét. Még egy év sem telt el a blog indulása óta, de már több száz bejegyzés van az Egyesült Arab Emírségektől Japánon át Új-Zélandig, a szerzők túlnyomó többsége fiatal. Az, hogy minden egyes bejegyzéshez több száz kommentár és kérdés érkezik, mutatja, mekkora az érdeklődés a külföldi élet iránt.

Azt, hogy mennyire sokan érzik úgy, hogy az ország átlépte a határt, jelzik a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának adatai is. E szerint tavaly csak az első hat hónapban 140 ezren jelentették be, hogy három hónapnál tovább tartózkodnak külföldön, míg 2010-ben az egész év alatt 137 ezren. Ráadásul nem mindenki tesz eleget bejelentési kötelezettségének, tehát a valós számok ennél magasabbak.

Ezt igazolja a Tárki Társadalomkutatási Intézet márciusi felmérése is. E szerint az elmúlt húsz évben sosem volt ilyen magas a magyarok körében a migrációt tervezők aránya. Minden ötödik magyar felnőtt tervezi, hogy külföldön vállal munkát. Két év alatt a másfélszeresére nőtt az arányuk.

A kutatás szerint a felnőtt lakosság 13 százaléka néhány hétre vagy hónapra, 16 százaléka pár évre külföldre menne dolgozni, 7 százalékuk pedig egyenesen kivándorolna. A fiatalokban még ennél is erősebb a migrációs hajlandóság. Minden második 30 év alatti magyar felnőtt, azaz a 18–29 évesek közel fele gondolkodik a kiköltözésen.

A célországok idén is azok, amelyek korábban voltak: elsősorban Ausztria, Németország és az Egyesült Királyság. Főleg azok gondolkoznak ezekben az országokban, akik rövidebb időre mennének el. Akik a végleges letelepedést tervezik, jóval több országot vesznek számításba. A kivándorlást tervezők között népszerű az Egyesült Államok és Kanada.

– Az okokat nem vizsgáltuk, ez egy ezerfős mintán felvett pillanatkép. De érdemes lenne később megnézni, hogy kik mentek el valóban azok közül, akik ezt tervezték, hova mentek, mennyi időre – mondja Sik Endre szociológus, a kutatás egyik vezetője. Hozzáteszi: természetesen nem tudják ellenőrizni, hogy a kiköltözést ki mennyire gondolja komolyan, de a kérdést úgy tették fel, hogy több legyen mögötte, mint puszta álmodozás a külföldi életről.

A kutatás érdekessége, hogy legnagyobb arányban a Jobbik szavazói tervezik a kiköltözést, közülük minden harmadik megkérdezett számolt be erről. – A Jobbiké a legfiatalabb szavazótábor, sok vidéki férfi szavazóval. Mivel nekik az átlagosnál kisebb esélyük van munkát találni, családot alapítani, többen tervezik közülük az emigrációt. Az erős nemzeti érzelem, ami jellemzi őket, nem írja felül az egyéni érdekeket – magyarázza Sik Endre. Éppen ezért úgy véli, hogy ahogy az MSZP-t szavazói elöregedése, kihalása fenyegeti, úgy a Jobbik tábora egy idő után a fiatalok kivándorlása miatt nem tud majd növekedni. Utoljára átfogó, úgynevezett nagy mintás ifjúságkutatás 2008-ban készült Magyarországon. Akkor a legszembetűnőbb változás az életszínvonal, a gazdasági helyzet alakulásának megítélésében következett be a korábbi évekhez képest. Arra a kérdésre, hogy szerintük hogyan alakult az utóbbi tíz évben az emberek életszínvonala, 2004-ben a megkérdezett fiatalok 55 százaléka mondta, hogy romlott, 2008-ban már 80 százalékuk. Az ország gazdasági helyzetéről a fiatalok 84 százaléka vélekedett ugyanígy. Nagy változás következett be abban is, hogy miket tartottak a fiatalok a legégetőbb problémáknak. 2004-ben még a drog és az alkohol terjedését, 2008-ban már a munkanélküliséget, a kilátástalan jövőt, a céltalanságot, a pénztelenséget és a létbizonytalanságot.

– Idén meg kellene ismételni a kutatást, újra rákérdezve a külföldi munkavállalás kérdésére. Már csak azért is, mert a kiköltözés iránt érdeklődők mindig sokkal többen vannak, mint ahányan valójában kimennek – mondja Bauer Béla ifjúságkutató. Szerinte nem azzal van a gond, hogy sok fiatal megy ki vagy tervez kimenni, hanem azzal, hogy ez miért és milyen körülmények között történik. Számos európai országban, például Finnországban vagy Svédországban kifejezetten ösztönzik a rövid külföldi munkavállalást a diploma megszerzése után tapasztalatszerzés, kapcsolatépítés céljából. A magyar fiatalok azonban egész más körülmények között távoznak az országból.

– Úgy is mondhatnám, hogy a londoni pizzafutárok között felülreprezentáltak a Károli Egyetemen végzett jogászok – fogalmaz. Vagyis a magyarok jelentős része nem a végzettségének megfelelő munkakörbe megy ki dolgozni, hanem bébiszitternek, pincérnek, árufeltöltőnek, futárnak. A kiköltözésük nem a karrierépítésről, hanem a megélhetésről szól. – Azt is tudjuk róluk az Ifjúság 2008 kutatásból, hogy nagy részük konzervatív gondolkodású, Fidesz-, esetleg Jobbik-szavazó. Erős hazaszeretetről számolnak be, honvágyuk van kint, és főleg dühösek, mert el kellett menniük – magyarázza.

Bauer Béla hozzáteszi: a diplomások közül azok tartoznak ebbe a körbe, akik mögött nincs erős, diplomás szülői háttér, akiknek nem tudtak segíteni az önálló élet elindításában, az itthoni álláskeresésben, egy diplomáshoz méltó élet kialakításában. A kiköltözéssel annyiban sikerül teljesíteniük a korábbi álmaikat, hogy anyagilag jobban élnek, de a társadalmi ranglétrán nem tudnak feljebb lépni.

Emellett van a kivándorló fiataloknak egy másik csoportja is, a jó családból származó, nyelveket beszélő fiatalok, akik a szakmájukban helyezkednek el külföldön. – Ők már az iskolás éveik alatt éltek kint, Erasmus- vagy más ösztöndíjak segítségével, vannak kapcsolataik, nem a teljes bizonytalanságba utaznak – hangsúlyozza Bauer Béla. A kutató szerint a visszatérésük esélyei kiszámíthatatlanok, nem készült még kutatás arról, hogy hosszú távon milyen terveik vannak.

A fiatalok kivándorlása folytatódni fog

 – Megbízható hazai adatokkal egyáltalán nem rendelkezünk a kivándorlókról – mondja Gödri Irén szociológus, migrációkutató. A magyar kivándorlási statisztikában ugyanis az elmúlt években ezer fő alatt volt a véglegesen és 4–5 ezer között az ideiglenesen külföldre távozók száma. Ezzel szemben csak Németországban 2007 óta minden évben több mint 20 ezer magyar állampolgárságú bevándorlót regisztráltak. Ráadásul az utóbbi években a számuk nőtt, tavaly már a 40 ezer főt is meghaladta. A szakember szerint a fogadó országok bevándorlási statisztikái sem teljesen pontosak, de azért a trendeket jól mutatják.

Gödri Irén felidézi: a 90-es évek közepétől 2003-ig hullámzó mértékű kivándorlás jellemezte Magyarországot, minimum évi 17 és 26 ezer között ingadozott az európai országokba távozók száma. 2004-ben – az uniós csatlakozás évében – volt egy kisebb emelkedés (az előző évi 22 ezerről 28 ezerre), amit stagnálás követett. 2007-ben hirtelen újra megnőtt a kivándorlók száma (35 ezer főre), és azóta folyamatosan emelkedik.