Az államháztartási hiány 2,2 százalékos csökkentését célozza meg a 2013-as költségvetés, ennek érdekében azonban komoly áldozatokat kell bevállalnunk az NGM honlapján közzétett főbb makrogazdasági paraméterek szerint, amelyek alapján a büdzsét összeállítják. A reálbérek főleg a közszférában zuhannak nagyot, új munkahelyek pedig leginkább a közfoglalkoztatásban jönnek létre.

2013-ban az államháztartás uniós módszertan szerinti hiánya a GDP 2,2%-ára csökken. A hiánycél elérését egyrészt a közszféra működési kiadásainál továbbra is érvényesített költségvetési takarékosság, másrészt a két Széll Kálmán Tervben kijelölt területeken megvalósított realizált megtakarítások biztosítják - olvasható az NGM honlapján (pontosabban a kormany.hu honlapon, a Nemzetgazdasági Minisztérium szekcióban, azon belül az Államháztartásért Felelős Államtitkárság aloldalán, azon belül a Költségvetés aloldalon, a Tájékoztató és mellékletek... kezdetű anyaghoz csatolt pdf fájlban illetve zip-pel tömörített xls-állományban...). Bár a Magyar Közlöny legújabb száma szerint, a minisztériumi zárolásokból enged a kormány, osztalékbevételekből viszont többre számít.

Az államháztartásért felelős miniszter a tájékoztatóban és mellékletében ismerteti a 2013-as költségvetési törvényjavaslat összeállításához szükséges feltételeket és az érvényesítendő követelményeket. A makroadat-prognózisok szerint 2012 nagyon rossz év, 2013 talán egy fokkal jobb lehet.
A miniszterelnök még a nyáron szeretné látni a jövő évi költségvetés sarokszámait, júniusban sok minden eldőlhet: döntenek a Magyarországnak szánt kohéziós pénzek felfüggesztéséről is.

A kormány még növekedést vár

A költségvetés elkészítésénél a főbb makrogazdasági paraméterek közül a GDP bővülését 2012-re 0,1 százalékra, 2013-ra 1,6 százalékra várja a kormány. Ennek alapja főleg a külkereskedelmi forgalom: a háztartások fogyasztása a prognózis szerint 1,2 százalékkal csökken idén, jövőre pedig mindössze 0,2 százalékkal bővül.

A GDP bővülésével kapcsolatos várakozás hazai és nemzetközi szervezetek, kutatóintézetek várakozásához képest optimistának tűnik: az MNB 0,1 százalékos, a Kopint-Tárki és a Magyar Fejlesztési Bank 0,3 százalékos növekedésre számít, az IMF, a UBS, a Morgan Stanley és Kováts Árpád legutóbbi értékelése stagnálást valószínűsít, a GKI Gazdaságkutató, a Pénzügykutató, az OECD, az Európai Unió, az EBRD, az Equilor, a Capital Economics, a BNP Paribas, a Goldman Sachs pedig a GDP csökkenését valószínűsíti 2012-ben.

Durva reálbércsökkenés a közszférában

Ami az életszínvonalat illeti: az egy keresőre jutó nettó reálbér 2012-ben jelentősen, 3,2 százalékkal csökken, 2013-ban viszont már fél százalékos növekedéssel számolnak. A közszférában dolgozók szenvedik majd meg jobban a következő éveket: a 2012-es 7,9 (!) százalékos nettó reálbér-csökkenés után 2013-ban további 2,8 százalékkal csökken az egy keresőre jutó nettó reálbér azoknál, akiknek valamelyik költségvetési szerv a munkáltatója.

2012. január-februárban a tavalyihoz képest a KSH adatai szerint 2,1 százalékkal csökkentek a reálbérek, miközben a költségvetésben dolgozók 59 százaléka 10 700 forint bérkompenzációt kapott.

A közfoglalkoztatástól lesznek új munkahelyek

A foglalkoztatottak számában viszont 1,2 illetve 2,2 százalékos bővülést vár a minisztérium, ami nagyrészt a közszférában valósulhat meg. Az alkalmazottak számával kapcsolatos adatok alapján ez utóbbi a közfoglalkoztatás bővülésének lesz az eredménye, enélkül a közszférában 1 százalékkal csökken az alkalmazottak száma 2012-ben, míg 2013-ban 0,3 százalékkal nő.

2012-re 5,2, 2013-ra 4,2 százalékos inflációt vár az NGM, a tervezésnél pedig idén és jövőre is 299,4 forintos átlagos euróárfolyammal és 220,1 forintos dollárral számolnak.