Selmeczi Gabriella szerint a magán-nyugdíjpénztárak miatt ilyen nagy az államadósság. A nyugdíjpénztárak szerint hibás adatokból vont le téves következtetést a miniszterelnöki megbízott. A Fidesz tovább folytatja kommunikációs hadjáratát a magánnyugdíjpénztárak ellen.

Folytatja kommunikációs hadjáratát a Fidesz a magánnyugdíjpénztárak ellen. A " nyugdíjvédelmi megbízott" ma bejelentette: Miután a bruttó hazai termék (GDP) egy százaléka került be évente a magán-nyugdíjpénztárakba, így ha 1998-ban ezek nem jönnek létre, akkor mára nem 80, hanem csak 70 százalék lenne a magyar államháztartás GDP arányos adóssága.

A magánnyugdíjpénztárak és az MSZP felháborodással reagáltak a fideszes politikus kijelentéseire. Az ellenzéki párt szerint a kormányzat "soha nem látott megszorításokra készül" és a fenti kijelentés elterelő hadművelet.

"Horribilis összeg"

A kisebb adósságot alacsonyabb kamattal lehetett volna finanszírozni is - tette hozzá a fideszes politikus. Selmeczi Gabriella bejelentette, hogy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) vizsgálja - egyebek mellett - a pénztárak működési költségeit, vagyonkezelési díjait, és a vizsgálati jelentést a kormány a parlament elé terjeszti - írta az ATV hírportálja az MTI-re hivatkozva.

'Életveszélyes volt a kötelező magánynyugdíj-pénztári rendszer'

Életveszélyes volt a kötelező magánynyugdíj-pénztári rendszer - mondta ma Selmeczi Gabriella, nyugdíjvédelmi miniszterelnöki megbízott. Most mintegy 700 milliárd hiányt találtak, ennyivel több pénz állna a számlákon, ha a teljes vagyont folyamatosan állampapírokba helyezték volna.

Az interneten formálódó pertársaságokkal kapcsolatban – a világhálón azok toborozzák egymást, akik nem kaptak reálhozamot a kasszájuktól - a népszabadság kérdésére Selmeczi Gabriella elmondta: arra biztatok, biztatunk mindenkit, hogy kétség esetén forduljanak a tagok a PSZÁF-hez, vagy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalhoz. Azon vagyunk, hogy a segítsünk a problémás helyzetek felderítésén.

Számon kérik Selmeczin a hibás számítást

Hibás adatokból vont le téves következtetést Selmeczi Gabriella miniszterelnöki megbízott, amikor hétfői sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy a magánpénztári rendszerben közel 700 milliárd forint veszteség keletkezett az elmúlt években - állítja a Stabilitás Pénztárszövetség.

Alaptalanul vádolta meg a magánnyugdíjpénztárakat Selmeczi Gabriella akkor, amikor azt mondta, mintegy 700 milliárd forint veszteség keletkezett a magánpénztári rendszerben az elmúlt években - közölte a Stabilitás Pénztárszövetség hétfőn. Bába Julianna, a szövetség elnöke elmondta: a pénztárakat tömörítő érdekképviseleti szervezet értetlenül áll az elmúlt napok kormányzati megnyilvánulásai előtt, amelyek sok esetben nélkülözik a tényeket, vagy valós tényeket tüntetnek fel hamis színben.

A szövetség indítványozza, hogy a miniszterelnöki megbízott hozza nyilvánosságra mai kijelentéseinek alapját képező számítások módszerét és az annak alapját képző adatsorokat. Ugyanis szerintük a kormánynak dolgozó kutatóintézetek rosszul számolnak, amikor a magánpénztári rendszer államháztartásra gyakorolt hatását próbálják megbecsülni.

Mit számol el a kormány?

Selmeczi Gabriella szerint a „vizsgálat kiterjedt arra, hogy mekkora lett volna a magánnyugdíjpénztárak vagyona a múlt év végén akkor, ha a befizetéseket 13 évig tisztán állampapírban tartják. Az eredmény: a tényleges 3160 milliárd forint helyett 700 milliárddal több, azaz 3860 milliárd forint lenne a vagyon.” Ez a számítás csak abban az esetben lenne igaz, ha a pénztárak a működésük 12 éve alatt mindig egyforma cashflow-val rendelkeztek volna (minden évben ugyanannyi lett volna a tagdíj, azaz nem nőtt vagy nem csökkent volna) és a hosszú lejáratú állampapír index (MAXC) minden nap egyformán emelkedett volna. Ebben az esetben lehetne csak azt mondani, hogy a piaci értéknek meg kellett volna duplázódnia - írta a HVG.

Csakhogy ez az ideális helyzet soha nem állt be: például a tagdíjakat 1998-ban 6 százalékon befagyasztották, és kisebb-nagyobb mértékben a magánpénztári rendszer indulásától folyamatos volt az állami rendszerbe visszalépők száma. Ennek tetőpontját a 2009-es év jelentette, amikor 62 ezer 52 év feletti ember tért vissza vagyonával együtt az állami rendszerbe.

Emellett a pénztáraknak nem csak az ismert kifizetési (garancia díj, tagnyilvántartás, felügyeleti díj) kötelezettségei, hanem likviditás-tartási kötelezettsége van, azaz nem minden pénzt fektethet be, a likviden tartott eszközökön pedig nyilvánvalóan más hozam érhető el. Nem beszélve arról, hogy a mindenkori kormányzat rendeletekben határozta meg a befektetések kereteit, amikor rendelkezett a befektetési eszközök nagyságáról az egyes portfóliókban.

Nem 12 évre készültek

A hetilap cikke rávilágít arra is, hogy a magán-nyugdíjpénztári rendszer alapvetően abból a célból hozták létre, hogy a pályakezdők 40 év munkaviszony után az állami tb-nyugdíjból kapott 75 százalékos nyugdíjuk feletti részt a magánpénztári rendszerből kapják. Magyarán ennyi ideje lett volna egy pénztárnak a befizetésekből felhalmozódó egyéni vagyon befektetésével hozamokat elérni. Ha viszont a felhalmozási időszak negyedénél készítünk kasszát, mint ahogyan most ezt a kormányzat 12 év működés után megteszi, óhatatlanul rosszabb eredmény jön ki.

Nem ad valós képet a reálhozamban nem részesülő tagok számáról az a kormányzati kommunikáció sem, amely elhallgatja, hogy a kifizetésben nem részesülő volt pénztártagok mintegy 40 százalékának semmilyen befizetése nem volt. Az összkép azonban a pénztárakra nézve így is kedvező, hiszen a tagok 81 százalékánál pozitív reálhozamot értek el 1998 és 2010 között, az egy tagra jutó átlagos reálhozam pedig meghaladta 76 ezer forintot.

figyelemelterelés az egész Selmeczi-féle nyilatkozat". A párt közleménye azt írja, hogy a valóság az, hogy soha nem látott megszorításokra készül a kormány a szociális ellátás, az egészségügy és a nyugdíjrendszer területén..

A szocialisták felsorolták, hogy szerintük milyen "nyilvánvaló hazugságai vannak" Selmeczi Gabriellának:

"1. Ha nem lett volna magánnyugdíjpénztár, akkor kisebb lenne az államháztartási hiány - mondja Selmeczi. Ezzel szemben a valóság az, hogy ezt a megtakarítást pazarolta el a kormány például MOL-részvényekre, debreceni stadionra és a Fidesz-kormány egy évének pocsék gazdaságpolitikája miatt immár harmadszor átjavított költségvetés aktuális hiányainak foltozásaira.

2. Kifogásolja Selmeczi, hogy eltőzsdézték a vagyont, ahelyett, hogy állampapírba fektették volna. Ezzel szemben törvény írta elő, mikor mennyit kell vásárolni állampapírból, egyéb kötvényekből, részvényekből és szinte kizárt, hogy az alig pár százaléknyi szabad tőzsdei mozgással el lehetett volna tőzsdézni ezt a vagyont, ahogy ez nem is történt meg. Sőt, mint azt Selmeczi jól tudja profitot termeltek a pénztárak. Ezen felül jó lenne, ha Selmeczi megértené: ha nincs magánnyugdíjpénztár, akkor nincs állampapír vásárlás, mert a felosztó-kirovó rendszerben sehová nem lehet befektetni, csak a járulékot beszedni, és kifizetni járadék formájában.

3. Selmeczi demagóg módon próbálja érzékeltetni, hogy milyen veszteségeket jelentett a magánnyugdíjpénztár, mondván a GYES-t, GYED-et, illetve a gyógyszereket és még sok mást lehetett volna finanszírozni az ide utalt összegekből. Nos, a valóság az, hogy semennyit. Ugyanis a beszedett járulékokból nem lehet gyógyszerkasszát, GYES-t, és egyebeket finanszírozni, csak nyugdíjat! Selmeczi Gabriella, a nyugdíjvédelmi miniszterelnöki megbízott egy év alatt sem volt képes ezt megtanulni.

A fentiek fényében egyértelmű, hogy Selmeczi és a Fidesz mellébeszél és indokokat keres legújabb, eddig sosem látott megszorításaihoz" - írja az MSZP közleménye, amelyet a 168 Órához is eljuttattak.

Csúsztatott a nyugdíjügy kormánybiztos, amikor azt mondta, miután a bruttó hazai termék egy százaléka került be évente a magán-nyugdíjpénztárakba, így ha 1998-ban ezek nem jönnek létre, akkor mára nem 80, hanem csak 70 százalék lenne a magyar államháztartás GDP arányos adóssága. Mihályi Péter közgazdász arra hívta fel a figyelmet a Klubrádió Megbeszéljük című műsorában, hogy mikor létrehozták a magánpénztárakat, akkor azok átvállalták az államtól negyedrészben a jövőbeni nyugdíjasok iránti kötelezettséget, most pedig ezt az állam visszavette, ezért az állam eladósította önmagát.

A nyugdíjpénztárak az államkötvényeken keveset kerestek, ez hiányzik a reálhozamok kifizetésénél. Ám, ha a magánpénztárak csak magasabb kamatok mellett lettek volna hajlandóak állampapírt venni, akkor az állam most még jobban el lenne adósodva. A magánpénztárak viszont azért voltak kénytelen megvenni alacsonyabb kamaton az államkötvényt, mert ezzel is segítették az államot, a külföldiek pedig csak magasabb kamaton vásároltak volna. Hozzátette: azt sem szabad elfelejteni, hogy mikor itthon kitört a pénzügyi válság, az állam felszólította a pénztárakat, hogy vásároljanak államkötvényt, különben bedől az állam.