A hatalmas görög meglepetés és az egyszerűsített vállalkozói adó körüli huza-vona talán háttérbe szorította azokat a fejleményeket a héten, amelyek a magyar kormány jó irányú lépéseit jelentik és egyúttal nagy jelentőségűek is, ráadásul éppen a görög válság által keltett hullámok itthoni tompítását hivatottak elérni. Az egyik ilyen az, hogy a kormány nemcsak a szavak szintjén elkötelezett a jövő évi államháztartási hiánycél elérésére, hanem tettekben is: amint arra rámutattunk, a háttérben már a harmadik költségvetési kiigazító csomagot dolgozta ki. A másik, ami az ország pénzügyi stabilitási kockázatai szempontjából nagy jelentőségű, igaz a kormány érthető módon nem hangsúlyozta túl: visszalép az egyoldalú, devizahiteleseknek szánt "mentőcsomagok" bejelentésének tervétől és a bankokkal igyekszik megtalálni a közös hangot. Erre szükség is van, mert az eurózóna adósságválsága mellett a magyar gazdaságot és pénzügyi rendszert nem gyengítő, hanem erősítő lépések szükségesek, így tudna az euró ismét tartósan 300 alá süllyedni.

Recessziós veszélyek, újabb büdzsécsomag

A héten megjelent eurózónabeli és magyar feldolgozóipari beszerzési menedzser indexek jelentősen csökkentek, amelyek ismét ráirányították a figyelmet a magyar gazdaságot (is) fenyegető recesszió veszélyére. Erre az utóbbi időszakban már több elemző is felhívta a figyelmet, és a kormány is felismerte, hogy a jövő évi 1,5%-os gazdasági növekedési cél veszélyben lehet (ezért élénkítő lépésekben gondolkodik).

A Költségvetési Felelősségi Intézet legfrissebb, a költségvetésben rejlő kockázatokat bemutató elemzéséből egyébként többek között az derült ki, hogy ha recesszió ütne be Magyarországon, akkor az két évre elintézné a költségvetést. Eközben a kormány felől továbbra is olyan jelzések érkeznek, hogy mindent megtesz a jövő évre kőbe vésett 2,5%-os hiánycél teljesítéséért. Amint a Portfolio.hu egyik e heti elemzésében rámutatott: ennek érdekében nem csak az eddig ismert két, hanem egy harmadik, 656 milliárdos csomagot is bevet a kormány a 2012-es költségvetésben, így összesen 1400 milliárd forintos kiigazításra készül jövőre. A hiánycél elérése érdekében többek között a gyógyszertámogatási rendszer határozott átalakítását ígérte hosszabb ideje a kormány és a héten döntött is róla.

Az, hogy a kormány az elmúlt hónapokban többször is felismerte: a korábban feltételezettnél sokkal nagyobb költségvetési kiigazításra kényszerül (pl. a romló gazdasági növekedési pálya miatt), mindenképpen pozitív és lényeges szempont lehet a nemzetközi hitelminősítőknek is, amikor várhatóan a következő hetekben meghozzák döntésüket Magyarország adósbesorolásáról.

Fordulat jelei a szorult helyzetben

Az ország pénzügyi stabilitása és így a hitelminősítés szempontjából szintén "jó pont" lehet, hogy a múlt heti teljesen más tartalmú kormányzati üzenetek után a héten Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter bejelentette: egyelőre nincs terítéken új mentőcsomag a devizahiteleseknek és mostantól a bankokkal közösen dolgoznak ki megoldásokat, továbbá rendszeres lesz az egyeztetés velük. Amint rámutattunk, ez egyértelmű kommunikációs fordulat a kormány felől és mindenképpen pozitív, igaz egyelőre nem tudni, hogy emögött esetleg mélyebb tartalmú gazdaságpolitikai fordulat is meghúzódik-e.

A kommunikációs fordulatban feltehetően nagy szerepe volt többek között annak, hogy az eurózóna adósságválsága tombol (lásd lejjebb), a magyar országkockázati felárak az egekben, a végtörlesztéssel járó jelentős banki veszteségek miatt a bankok jelentősen visszafoghatják főként a vállalati hitelezést és az anyabanki tőkekivonás is lényeges kockázattá vált.

Mindezek mellett sorozatosan nagyon gyengén sikerültek az utóbbi időben az állampapír aukciók (a héten a diszkontkincstárjegy és kötvény aukciók is terv alatt mentek el) és az euró árfolyama egész héten a 300-as szint felett tartózkodott (a hétfői és keddi munkaszüneti nap alatt új két és fél éves forintmélypont alakult ki 310 közelében). Szokásos havi befektetési alapkezelői felmérésünkben a szakértők romló forintkilátásokra figyelmeztettek.

Eva-bohózat

Nemcsak a devizahiteleseknek ígért mentőcsomagok témájában volt fordulat a héten, hanem az egyszerűsített vállalkozási adó sorsával kapcsolatban is. Az egyszerű adórendszert hirdető kormány eva-sorssal kapcsolatos nyilatkozatsorozata már csaknem bohózatba illett, ugyanis naponta más hangzott el vezető kormányzati gazdaságpolitikusoktól a témában alig két hónappal a jövő évi adócsomag életbe lépése előtt. A legélesebb konfliktus Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter és Lázár János Fidesz frakcióvezető között bontakozott ki, utóbbi egyértelműen az eva maradása mellett állt ki. A legfrissebb terv szerint ha valóban megszűnik az eva, akkor helyette egy új adónem jöhet.

Az adórendszeren belül egy másik lényeges változás is körvonalazódik: a munkáltató által fizetett, munkát terhelő elvonások helyére lépő adót szociális hozzájárulási adónak fogják hívni, amelyből a Portfolio.hu egyik elemzése azt szűrte le: a kormány az alapnyugdíj bevezetésére készül.

Görög zavarok, újabb válság a horizonton

Hétfőn este óriási meglepetésre bejelentette a görög kormányfő, hogy népszavazást rendezne a múlt heti uniós csúcstalálkozón született görög hitelmegállapodásról (kvázi a megszorítások hosszú ideig tartó vállalásáról), illetve az eurótagságról. A bejelentés hatalmas politikusi és piaci idegességet okozott világszerte, hiszen a népszavazás esetleges elutasítása rövid távú államcsőd bejelentéséhez vezethetett volna. Válaszként a nemzetközi szervezetek egyrészt felfüggesztették az esedékes hitelrészlet kiutalását, másrészt olyan jelzéseket tettek, hogy jobb lenne a görögök nélküli eurózóna, illetve először ismerték el, hogy készülnek már ennek végrehajtására vonatkozó tervek is.

Az egyébként is sorra került franciaországi G-20 csúcstalálkozón a nemzetközi vezetők végül lényegében el tudták téríteni népszavazási szándékától a görög kormányfőt, igaz ő valójában a görög belpolitikai egység létrehozását szerette volna elérni ezzel.

Az óráról-órára változó görög helyzet után - noha nagyon rezgett a léc - végül péntek éjszaka túlélte a parlamenti bizalmi szavazást a görög kormány és egyre inkább egy átmeneti egységkormány, majd az előrehozott választások felé haladhatnak a folyamatok. Továbbra is sok bizonytalanság van azonban a görög ügyben, így a piacok várhatóan csak átmenetileg lélegezhetnek fel.

Ennek oka például az, hogy itt az újabb, sokkal nagyobb idegességre okot adó válság: az olasz válság. Bár Silvio Berlusconi kormányfő igyekezett egy átfogó költségvetési reformtervet letenni az asztalra, hogy a befektetők felé csökkenő költségvetési és adósságpályát tudjon prezentálni, de maga az IMF vezetője mondta ki: nem hiteles az olasz "erőlködés", ezért negyedévente az olaszok körmére néznek (egyelőre hivatalosan nincs szó IMF-hitelről). Nem véletlen a bizalmatlanság: nagy a belpolitikai megosztottság és kérdéses, hogy végig tud-e vinni egy megcsappant népszerűségű kormány egy ilyen tervet. Berlusconira folyamatosan nő a nyomás, hogy mondjon le.

A nyomás az olasz állampapírpiacon is jelentősen nőtt a héten, így az egyik kiemelten figyelt mutató már lényegében életveszélyes (az ország további sorsát akár könnyen megpecsételő) szintre emelkedett. A feszültség nemcsak az olaszok miatt maradhat fenn a nemzetközi piacokon a következő hetekben, hanem amiatt is, hogy a sok befektető által nagyon várt G-20 csúcstalálkozó a világ legnagyobb kötvényalapjának egyik vezetője szerint egyenesen kudarc volt.

A hét legfontosabb amerikai makrogazdasági jelentése (munkaerőpiaci statisztikák) vegyes képet mutatott, azaz elmaradt a meglepetés, igaz abban egy nappal korábban már volt része a pénz- és tőkepiacoknak: váratlanul kamatot csökkentett ugyanis az Európai Központi Bank a romló gazdasági kilátásokra és mérséklődő inflációs veszélyekre tekintettel.