Ennyi nem elég?
Jövőre 0,9%-os átlagos inflációval tervez a kormány és a törvényben rögzített nyugdíjemelési szabályok szerint januártól ennyivel emelkednek a nyugdíjak is. A szocialisták ezt egyenesen pofátlanságnak nevezték és szerintük ez méltatlan az idős emberek számára. A Magyar Nyugdíjasok Egyesületeinek Országos Szövetsége elkeseredéssel és felháborodással fogadta a 0,9%-os nyugdíjemelést és egyenesen tiltakoztak az alacsony emelés ellen.

Első ránézésre valóban elenyészőnek tűnik a jövőre tervezett nyugdíjemelés, ezt ugyanakkor a törvény határozza meg. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény ugyanis kimondja:



Vagyis a 0,9%-os tervezett emelés a várakozások szerint éppen úgy teljesíteni tudja a nyugdíjak vásárlóerejének megtartását, ahogy mondjuk 5 évvel ezelőtt egy 5% körüli, vagy 15 évvel ezelőtt egy 10% körüli emelés - akkor ugyanis még ilyen szinteken mozgott az infláció. Valójában az évenkénti nyugdíjemelés jelenlegi rendszerének érdekessége nem az, hogy elmarad az inflációtól, hanem hogy időnként meghaladja azt. Ez a rendszer aszimmetriájából adódik: 

• Ha látszódik, hogy a betervezett nyugdíjemelés mértéke elmarad a tényleges inflációtól, akkor év közben a kormány kipótolja a reálérték fenntartásához szükséges összeget.
• Ha pedig úgy néz ki, hogy a kormány magasabbra lőtte be az inflációt és ezzel a nyugdíjemelést a tényleges inflációnál, akkor nem korrigálja a betervezett nyugdíjemelést.

Az új nyugdíjindexálási szabály bevezetése óta eltelt 6 évből 4 év esetében a második forgatókönyv valósult meg, vagyis a nyugdíjemelés lényegesen nagyobb a tényleges inflációnál, ezzel a törvényben előírt összegnél jóval többet kaptak a nyugdíjasok. Cikkünkben most azt mutatjuk be, hogy ez a többlet nyugdíjemelés összesen mennyibe kerülhetett az államnak.

Így jön ki a 13. havi nyugdíj
A Portfolio kalkulációi azt mutatják, hogy a nyugdíjasok 2011-től minden egyes évben jobban jártak a nyugdíjemeléssel, mint amit a törvény előír. 2011-ben és 2012-ben év közben kellett kompenzálni a nyugdíjasokat, mert a tényleges infláció magasabban alakult a tervezettnél, azóta azonban a kormány rendszeresen lényegesen magasabb nyugdíjemelést hajtott végre, mint amit kellett volna törvényileg és év közben nem korrigálta vissza a "túlköltést": 

• 2013-ben 1,7% volt a pénzromlás éves átlagos üteme, miközben a kormány 5,2%-kal emelte a nyugdíjakat.
• 2014-ben 0,2%-kal voltak alacsonyabbak az árak, míg a kormány 2,4%-kal emelte a nyugdíjakat.
• 2015-ben -0,1%-os infláció mellett 1,8%-os nyugdíjemelés valósult meg.
• 2016 januárjában 1,6%-os emeléshez jutottak a nyugdíjasok, míg az infláció éves átlagban várhatóan 0,3% körül lesz.

Összesítésünk szerint a törvényinél bőkezűbb nyugdíjemelésre a kormány a 2011 és 2016 közötti hat év alatt összesen 273 milliárd forintot költött. Ha az évről-évre magasabb kifizetés egymásra halmozódó hatását is figyelembe vesszük, akkor már 282 milliárd forintnál járunk. A kumulált nyugdíjemelés-többlet 9,6% volt ezalatt a 6 év alatt, ami meghaladja a 13. havi nyugdíjnak megfelelő 8,3%-os emelés mértékét.