A végső adatok szerint több, mint 102 ezren maradtak magán-nyugdíjpénztár tagok. Selmeczi Gabriella nyugdíjvédelmi megbízott óriási sikernek nevezte, hogy a tagok 96,8 százaléka az állami nyugdíjrendszert választotta. Eddig a maradóknak volt dolguk, most az átlépőkön a sor.

Februárban kell nyilatkozniuk a magánpénztárak felé arról, hogy milyen formában szeretnék felvenni a reálhozamot. Ha ezt nem teszik meg, a pénztár március végig nyilatkozatot küld, később pedig a postás próbál kézbesíteni. Ha ez utóbbi sem jár eredménnyel, az összeg bekerül az állami nyugdíjrendszerbe.Hétfőn, az utolsó napon több tízezren döntöttek a magán-nyugdíjpénztárban maradás mellett, így végül összesen 102 ezer 19-en adták le az erről szóló nyilatkozatot. Az állami tb-be 2,9 millió pénztártag kerül át március elsején.

Addig kapják meg a pénztárak a maradók listáját, az ezt követő három-négy hétben kell kidolgozni a portfoliók átadásának módját. A mintegy 3 millió pénztártag 3000 milliárdos vagyontömegéből akár 5-7 százalék is maradhat a kasszáknál, jelentős részben ugyanis a magas keresetűek dönthettek a maradás mellett.

"Óriási siker, hogy a nyugdíjvédelmi program keretében a magán-nyugdíjpénztári tagok 96,8 százaléka választotta az állami nyugdíjrendszert" - mondta Selmeczi Gabriella. A nyugdíjvédelmi megbízott úgy fogalmazott: az "ajtók záródtak", az állami nyugdíjrendszerbe már nem lehet visszalépni. Ez alól két kivétel van: ha valaki időközben megrokkan, eldöntheti, visszalép-e az állami rendszerbe; ha pedig özvegy lesz, akkor az állami özvegyi nyugdíj vagy elhunyt hozzátartozója magánnyugdíjpénztárától járó juttatás közül választhat.

A következő hetek menetrendjét ismertetve elmondta, március 1-jétől kapják meg a magánnyugdíjpénztárak az adatokat arról, hogy tagjaik közül kik választották az állami nyugdíjrendszert; a pénztáraknak ezt követően 45 nap alatt kell kidolgozniuk egy programot az elszámolásról. Ezt a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének küldik meg, amely három napon belül jelez vissza ennek jóváhagyásáról. Az átlépőknek februárig kell nyilatkozniuk a magánpénztárak felé arról, hogy milyen formában szeretnék felvenni a reálhozamot.

Ha ezt nem teszik meg, a pénztár március végig nyilatkozatot küld az érintetteknek, és azt kitöltve rendelkezhetnek az összegről. Ha ezzel a lehetőséggel sem élnek a pénztártagok, akkor a postás megpróbálja nekik a pénzt kikézbesíteni, ha az sem jár sikerrel, az összeg bekerül az állami nyugdíjrendszerbe. A megszűnő pénztár tagjai szabadon dönthetnek, melyik magánnyugdíjpénztárba lépnek át - magyarázta Selmeczi.
Nem számít arra a kormány, hogy az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek találja a pénztárválasztásról szóló jogszabályokat.

Szabad választást biztosítottak, visszaállították az állami nyugdíjrendszer biztonságát, és megvédik a nyugdíjasok kifizetéseit - fogalmazott Selmeczi. Szerinte a nyugdíjvédelmi program azért volt "óriási siker", mert mindenki jól járt, illetve a közérdek hatalmas sikert aratott a magánérdek felett. Közölte: minden magyar állampolgár válláról lekerült az a teher, amit a magánnyugdíjrendszer okozott, amit az érintettek vagy adó, vagy járulék formájában fizettek. Akik az állami rendszert választották, azok a saját és a közösségi érdekeket tartották szem előtt.

Arról is beszélt, minden járulékfizetőnek lesz egyéni számlája az állami rendszerben a nyugdíjbiztosítónál. Pedig valójában ez nem így lesz, a kormány végig az egyéni számlás rendszer bevezetéséről beszélt, de inkább csak egyéni nyilvántartásról van szó. Azaz, csupán az összegyűjtött szolgálati időt és a járulékfizetés alapjául szolgáló keresetet tartják majd nyilván. Örökölhetőségről is beszéltek, de végül ebből sem lett semmi.


MSZP: Selmeczi szégyellje magát
Amennyiben fordítva történt volna a nyugdíjpénztár-választási lehetőség, azaz azoknak kellett volna nyilatkozniuk, akik az állami nyugdíjpénztárba akarnak visszatérni, akkor fordított eredmény született volna - állítják a szocialisták. Mint fogalmaztak, Selmeczi Gabriella inkább szégyellje magát, hogy pártja, a Fidesz egy jól működő nyugdíjrendszert vert szét, hiszen Szijjártó Péter nemrég ismerte el, hogy fogalmuk sincs, mi lesz 20-30 év múlva a nyugdíjakkal. Különösen szégyenletes, hogy egy felháborító zsarolással kikényszerített átlépést Selmeczi sikernek nevez. Selmeczi jobban tette volna inkább, ha nem dicsekszik egy nemzetellenes cselekedettel.

Nyilatkoztak a kényszerről
Eddig több mint 32 ezer olyan jogfenntartó nyilatkozat érkezett a vegyipari szakszervezethez, melyben az érintettek jelzik: kényszer hatására léptek át az állami nyugdíjrendszerbe. Ha az Alkotmánybíróság megsemmisíti a törvényt, az érdekképviselet szerint a nyilatkozat lehetővé teszi a magánnyugdíjpénztári tagság visszaállítását.

Csak 2-3 pénztár éli túl?
Aligha kell jóstehetség ahhoz, hogy a magánpénztárakban maradók legfeljebb két-három pénztárban tömörülnek majd. (A gazdaságos üzemméret ugyanis most több tagot kíván meg, mint korábban, ugyanis a működési költségeket a kormány megnyirbálta.) Ha az Alkotmánybíróság késlekedik a pénztárak felszámolására irányuló állami lépések "elmeszelésével", a kasszák többségénél a végelszámolási folyamat előkészítését meg kell kezdeni.
A pénztáraknak - a leltározás mellett - át kell adniuk az államnak az átlépők vagyonát. A reálhozam kiszámítása azok esetében, akik az idők során pénztárat váltottak, nem is olyan egyszerű. Számuk nem csekély, eléri a 900 ezer főt.

Muhari Judit / Népszava