A Budapesti Operettszínházban már hagyománynak számít az a gálaműsor, amellyel október 24-én megemlékeznek a Magyar Operett Napjáról, ezen az estén adják át az Operettszínház és a Musica Hungarica Kiadó díjait is. A jeles naphoz mindig társul egy kiemelkedő, az operett világához kapcsolódó esemény, idén az ünnepi este egy könyvbemutatóval kezdődött.

A Budapesti Operettszínházban mindig törekszenek arra, hogy a Magyar Operett Napjáról, méltóképpen megemlékezzenek, keresik  azokat a lehetőségeket, amelyek még ünnepélyesebbé teszik ezt a napot- mondta a színház direktora, Kerényi Miklós Gábor az október 24-i ünnepi est nyitórendezvényén, ahol Winkler Gábor: Operett, Szubjektív kalauz egy varázslatos világban című könyvét mutatták be. "A sokrétű, gazdag kétkötetes mű a rengeteg információ mellett azért is nagyon izgalmas, mert megmutatja, hogy az évek során mennyi kísérlet folyt arra, hogy olyan zenés színházi produkciók és alkotások szülessenek, amelyek a legszélesebb közönségre is képesek hatni" - emelte ki a direktor.

Kálmán Gála a Magyar Operett Napján (Fotók: Éder Vera)

A Magyar Operett Napja, október 24. amely Kálmán Imre születésének és Lehár Ferenc halálának évfordulója, idén még egy szomorú eseményhez kapcsolódik: október 30-án lesz hatvan éve, hogy az "Operettkirály" Kálmán elhunyt. Ezért kapta ebben az évben a hagyományos gála,  "Az operett koronázatlan királya - Kálmán Imre" címet. A nézők egyszerre leshettek be a komponista műveinek összes helyszínére, ahová a Budapesti Operettszínház művészei kalauzolták őket a zeneszerző legnépszerűbb dallamaival. Jártak az Orfeumban, a szép lányok és az örök mulatság otthonában, az utcán, kaszárnyák közelében, ahol ugyanolyan érzelmek dúlnak, mint a palotákban vagy színházak kulisszái mögött, és a csárdában, ahol sírva-nevetve igazán magyarosan-operettesen lehet vigadni. Felcsendültek többek közt A Csárdáskirálynő, a Marica grófnő, A Cirkuszhercegnő, A Bajadér, A montmartre-i ibolya vagy A cigányprímás ismert melódiái. A helyszín - és zeneváltások között a két műsorvezető, Janza Kata és Brasch Bence anekdotákkal idézték fel Kálmán Imre életének egy-egy mozzanatát.

A gálán Kerényi Miklós Gábor, az Operettszínház direktora elmondta, úgy érzi, hogy a Musica Hungarica Kiadóval közösen sikerült hagyományt teremteniük a Magyar Operett Napjával. "Ennek a hagyománynak a jegyében próbáljuk népszerűsíteni az operett játszást nem csak Magyarországon, hanem világszerte, nem csak a fellépésekkel, előadásokkal, hanem különböző rendezvényekkel is. A legközelebbi ilyen esemény a november 3-i Rökk Marika Gála lesz, ahol a magyar zenés színház és revü egyik legkiemelkedőbb egyéniségére emlékezünk, aki 100 éve született." A direktor hangsúlyozta azt is, hogy bár a Budapesti Operettszínházban fontosnak tartják a hagyományokat, igyekeznek a jelenben élni, és mindent megtesznek azért, hogy az operett ne egy muzeális, hanem egy élő, népszerű műfaj legyen. A gálaműsor mellett immár hagyomány az is, hogy több kategóriában, október 24-én adják át a Budapesti Operettszínház és a Musica Hungarica Kiadó elismeréseit az elmúlt évad kiemelkedő művészeinek.

Kerényi Miklós Gábor szerint a zenés színház elismerését jelzi az is, hogy a díjakat a mindenkori kultúráért felelős minisztérium képviselője adja át. 

Művészhimnusz

Hammerstein Judit, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős helyettes államtitkára a díjak átnyújtása előtti beszédében színháztörténeti tényként említette, hogy egyetlen műfaj sem épült be olyan szervesen a magyar színházi életbe, mint az operett. "Régebben megpróbálták temetni az operettet, ki-ki a maga módján, volt aki szomorúan, volt aki lesajnálóan, ám az operett mégis szívósnak bizonyult és minden változást túlélt. A Budapesti Operettszínház jóvoltából pedig, talán ma éppoly népszerű, mint születése pillanatában volt" - hangsúlyozta a helyettes államtitkár.

Hammerstein Judit felidézte, hogy nemzetközi kutatások szerint nincsen olyan perc, amikor valahol a világban, színpadon, televízióban vagy rádióban ne csendülnének fel magyar operett szerzők dallamai. "Büszkének kell lennünk arra, hogy van egy olyan műfaj, zenei stílus, amelyet bárhol is hallgatnak a világban, a magyarokkal azonosítják. Köszönhetően Lehár Ferencnek, Kálmán Imrének, Ábrahám Pálnak, Huszka Jenőnek, és természetesen a mai magyar operett játszásnak."  Az államtitkár helyettes hangsúlyozta, hogy a kormány régóta nemzeti intézményként tekint az Operettszínházra, ezért is kezdte meg a tárgyalásokat a fővárossal, hogy átvegye tőle a fenntartói feladatokat. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős helyettes államtitkára emlékezetett arra is, hogy pont egy hónapja ült össze a hungarikumról döntő bizottság, amely úgy határozott, a magyar operettet a besorolja Magyar Értéktárba, mely az első lépcső a hungarikum státuszhoz vezető úton. 

"Fontosnak tartjuk, hogy elismerjük azokat a művészeket, akik sokat tesznek annak érdekében, hogy ez a teátrum jól működjön, és méltóképpen mutassa be az operettet valamint a mai utódok sikerműveit" - tette hozzá Hammerstein Judit. 

A díjak nem is maradtak el, hat kategóriában vehették át a művészek az elismeréseket a munkájukért.

Együtt a díjazottak

Az év operett színésze díjjal Bordás Barbarát jutalmazták, aki a klasszikus operettek primadonnájaként egyre népszerűbb. Az elmúlt évadban a Marica grófnő címszerepében varázsolta el a közönséget, csakúgy, mint a  szegedi szabadtéri Leányvásár produkcióban, a Bohém Castingban vagy A Csárdáskiráynőben. Személyében az utóbbi évek legígéretesebb operett sztárját köszöntötték csütörtök este.

Az év musical színésze Szulák Andrea lett, aki évek óta szerepel nagy sikerrel az Operettszínház színpadán, ám az elmúlt évadban bemutatott Ghost Oda Mae Brownjaként olyan lenyűgöző színészi és énekesi produkciót nyújt, amely hangos ovációkra készteti a nézőket és természetesen díjra érdemes. 

Az évad legígéretesebb ifjú művészének járó elismerést, a Marsallbot-díjat Brasch Bence vehette át a tavalyi díjazottól, Kocsis Dénestől. Brasch Bence egyre nagyobb szerepekben, bizonyít. Sikeres Mercutio alakítása után, az Ördögölő Józsiásban Villikó szerepe következett, a Ghostban nem kisebb kihívás várt rá, mint hogy Szabó P. Szilveszter mellett bizonyítsa rátermettségét  Metró Szellemként. A nézők pedig estéről estére zajos elismeréssel fogadják - ami a legjobb bizonyíték arra, hogy Brasch Bencére még nagy sikerek várnak ezen a pályán.

A Bársony Rózsi emlékgyűrű, amely az Operett valamikori híres szubrettjének is emléket állít, idén Dancs Annamari ujjára került. A fiatal színésznő két éve Sepsiszentgyörgyről érkezett, a Budapesti Operettszínházba, ahol hamar a közönség kedvencévé vált, hiszen operettben és musicalben is hasonlóan sikeres alakításokat nyújt. A Marica grófnő Lizája és A Csárdásirálynő Stázijaként bebizonyította, hogy a magyar szubrett-hagyományok méltó örököse és folytatója.

A Főigazgatói nagydíjat, olyan személyeknek ítélik oda, akik sokat tettek, és tesznek a magyar operettért, és általában ezért a műfajért. Idén ezt az elismerést Kerényi Miklós Gábor, Kálmán Yvonne-nak, nyújtotta át. Kálmán Imre lánya, aki nemzetközi szinten is a zenés színház igazi szószólója, meghatottan mondott köszönetet az Operettszínház minden művészének, dolgozójának a munkájukért, amivel az operett-játszás hagyományát, és így édesapja emlékét is őrzik, és hozzátette az Operettszínházat az otthonának érzi.

Operett gála - Fischl Mónika az Ének- és Balettkarral

Az Életmű-díjat a Musica Hungarica Kiadó Bede-Fazekas Csabának, a Győri Nemzeti Színház művészének ítélte. Éliás Tibor a kiadó igazgatója elmondta, szerették volna még életükben elismerni azon művészek munkáját, akik nagyot alkottak az operett nehéz, összetett műfajában, ezért született meg az Életműdíj. "Bede-Fazekas Csaba 50 éve van a pályán, 45 éve egy színpadon játszik, az évek során pedig operában, operettben és prózai darabban egyaránt bizonyította tehetségét. A János vitézzel kezdte, és ma is a János vitézben játszik, mint Bagó. Hosszú pályáján, nagyon sokat tett azért, hogy az operett megbecsült műfaj legyen" - méltatta az Életmű-díjast Éliás Tibor. "Pályafutásom 50 éve alatt hányszor hallottam, hogy ez a műfaja elavult, nincsen rá szükség, ám amíg érző, szívből daloló emberek és a ma estihez hasonló előadások lesznek, addig az operett örökké élni fog. Nincs is más kívánságom, csak addig szeretnék élni, ameddig az operett él" - mondta Bede-Fazekas Csaba.

Az Operettszínházon biztosan nem múlik majd, hogy teljesüljön a kívánság!