Újabb kemény kritikákat kapott az elmúlt napokban az Orbán-kormány, egy brit napilap szerint frontális ütközés felé tart Magyarország, amely egész Európát felforgathatja, és több forrás szerint Hillary Clinton amerikai külügyminiszter is nyomatékos üzenetet küldött Orbán Viktornak. A kormány az idén számos erőteljes hangú kritikát kapott, a legdurvább beszólásokból szemezgettünk.

Tömegkarambolt okozhat az EU-ban az a frontális ütközés, amelyre Magyarország készül - írta a brit Guardian hétfőn megjelent szerkesztőségi cikkében, amelyben a magyar kormány eddig hozott intézkedéseit bírálják. A lap szerint a végrehajtott személyi változások messze túlmennek azon, amelyek pártváltáskor szokásosak, és Orbán Viktor miniszterelnök az ország szinte minden természetes barátját elidegenítette, megemlítve Hillary Clinton amerikai külügyminisztert, az IMF-et és az EU-t.

Régóta nem tapasztalt intenzitással és folyamatosan záporozott a külföldi kritika az idén a magyar kormánynak szinte az összes intézkedésére. Neves külföldi lapok, befolyásos politikusok, európai uniós intézmények, különböző országok illették sorra elmarasztaló véleménnyel a magyar kormány több döntését. Nem hiányoztak a nyomásgyakorlás változatos módjai sem, hogy rábírják a kormányt egy-egy vitatott jogszabály megváltoztatására. A magyarországi demokrácia helyzetéért aggódó Clinton december 23-án terjedelmes levelet is küldött Orbánnak.

A kormányt azonban nem ingatták meg a kritikák, amelyeket rendre politikai jellegű támadásoknak nyilvánítottak a kormánypárti politikusok. Az ellenérvelés egyik kulcsgondolata, amelyet Orbán Viktor többször is említett, hogy vállalni kell a harcot, a konfliktusokat, hogy jól képviselhessék az országot. "Nem kell megriadni, nem kell bebújni az asztal alá, hanem nyílt vitákban kell megvédeni az álláspontunkat" - mondta a Magyar Nemzet karácsonyi számában megjelent interjújában. 

Mr. Orbán felejt - A médiatörvény

"A magyarok büszkék lehetnek 1956-ra és 1989-re, de az új médiatörvényre nem" - olvasható abban a szerkesztőségi vezércikkben, amelyben a New York Times című amerikai napilap Orbán Viktor miniszterelnököt kritizálta januárban, többek között a médiatörvény miatt. A lap a kommunista rendszer politikai cenzúrája felé tett visszalépésnek nevezi a törvényt a "Mr. Orbán felejt" című cikkben.

A kormány számos más kritika érte a médiatörvény miatt, januárban a Financial Times arról írt szerkesztőségi cikket, hogy Magyarország "veszéllyel táncol", a törvényt pedig újra kellene gondolni. Más lapok szerint a médiatörvény miatt nem sikerült a magyar soros EU-elnökség nyitánya. Orbán Viktor miniszterelnököt bemutatkozó felszólalása után kemény kérdések fogadták az Európai Parlamentben, és a törvényt értékelő Európai Bizottság is komoly kételyeiről írt a kormánynak, de az erről szóló levélben foglalt kritikákat a kabinet technikai észrevételeknek nevezte.

A törvény körül az Európai Parlamentben zajló vitát Orbán előbb a magyar nemzet elleni támadásnak nyilvánította, majd májusban Angela Merkel német kancellárral folytatott megbeszélésein a kritikákat azzal hárította el, hogy csupán pártos civakodás, és dicsérte az ügyben szerinte visszafogott Németországot, holott a médiatörvényt és az új alkotmányt is élesen bírálta előzőleg a német külügyi államminiszter is.

Visszavenni az egóból - Az új alaptörvény

"Szégyen" - ez volt az első reakciója a német kormány emberi jogi biztosának, Markus Löningnek arra a hírre, hogy Magyarország nem fogadta el a Velencei Bizottság kritikáját az új alkotmányról.

Az [origo]-nak júniusban interjút adó Löning a kormány érvelésére, miszerint a bizottsági kritika ideológiai és politikai célzatú lenne, azt mondta: "a Velencei Bizottságnak aztán semmilyen politikai szándéka nincsen. Tehát érdemes lenne kicsit visszavenni az egóból, tárgyalásokat kezdeni velük, és komolyan venni őket. Nem a játszótéren vagyunk, ez egy fontos kérdés." A bizottság szerint az új alkotmányt indokolatlanul rövid idő alatt fogadták el, nem átlátható módon, és a hatalmon lévők pozíciójának bebetonozását segíti. 

Az alaptörvényt mások is hevesen bírálták. Szlovák politikusok a határon túli magyarokra vonatkozó rész miatt tiltakoztak, (a szélsőséges Jan Slota Hitler törvényeivel példálózott), külföldi lapok történelemszépítésről és giccses szimbolikáról írtak.

Szájer József fideszes európai parlamenti képviselő júniusban azzal védte a Velencei Bizottság bírálataitól az alaptörvényt, hogy azok ideológiai célzatú támadások, amelyek a magyar hatóságok jóhiszeműségét kérdőjelezik meg, mivel "azért fogalmaznak meg aggodalmat, mert az alaptörvény szövegének helytelen vagy korlátozó értelmezése vezethetne jogsérelemhez".

Antidemokratikus bohóckodás - A magyar demokrácia helyzete

"A szokásos menet - a sajtó megzabolázása, az igazságszolgáltatás függetlenségének megnyirbálása, a kisebbségek elleni támadások és az egypártrendszer felé való sodródás" - írta a Washington Post amerikai lap októberben, amikor arról adott hírt, hogy az USA budapesti nagykövete diplomáciai tiltakozást - demarche-ot - akar átadni a demokratikus intézmények gyengítése miatt Orbán Viktornak, akit a lap szerint "antidemokratikus bohóckodása" miatt akarták volna figyelmeztetni.

A nagykövettel zajlott októberi találkozó után Szijjártó Péter kormányszóvivő azt mondta, nem volt szó amerikai tiltakozásról, a nagykövet azonban azóta nyilatkozatban és cikkben is jelezte, létezők az amerikai aggodalmak, és ezt szóvá is tették Orbánnál. A Népszabadság értesülései szerint december 23-án terjedelmes levelet küldött Hillary Clinton, az Egyesült Államok külügyminisztere Orbánnak, amelyről egy washingtoni forrás az [origo]-nak azt mondta, hogy "kemény hangvételű".

Másodrendű polgárok - Az egyháztörvény

"Magyarországon több, évtizedes vagy évszázados hagyományokkal rendelkező vallási közösség került nehéz helyzetbe, mivel nem kapta meg az egyházi státuszt, és ezzel nemcsak intézményeik válnak finanszírozhatatlanná, hanem híveik is másodrendű polgároknak érezhetik magukat" - így jellemezte az egyházügyi törvényben egyházként nem elismert zsidó felekezeteknek a híveit Stephen Fuchs rabbi, a Progresszív Zsidó Világközösség elnöke, aki novemberben reklamált a kormánypártoknál a jogszabály miatt.

A rabbin kívül korábban mások is kritizálták az egyházügyi törvényt. Előbb Hillary Clinton amerikai külügyminiszter beszélt arról budapesti látogatásán, hogy az Egyesült Államok fel fogja szólítani a magyar kormányt a törvény felülvizsgálatára, majd Thomas Melia, az amerikai külügyminisztérium helyettes államtitkára javasolta júliusban egy, az amerikai szenátusban tartott meghallgatáson, hogy a magyar kormány gondolja újra a 14 egyházon kívül minden más, korábban vallásként elismert csoportot új regisztrációra kötelező jogszabályt. Melia ezenkívül a magyar kormány több intézkedését - például az alkotmányozást - is kritizálta. Véleménye trágár beszólásra késztette Deutsch Tamás fideszes EP-képviselőt. (A Thomas Melia külügyi államtitkárral készült interjúnkat itt olvashatja.)

Decemberben amerikai kongresszusi képviselők küldtek nyílt levelet a magyar miniszterelnöknek többek között ennek a jogszabálynak a felülvizsgálatát sürgetve. A törvényt végül decemberben alkotmányellenesnek mondta ki az Alkotmánybíróság, a kormánypárt 22-én nyújtotta be az új változatot, amelyet várhatóan 2011 utolsó hetében szavaznak meg.

Súlyos kételyek - A jegybanktörvény

"Erőteljesen azt tanácsolnám önnek, vonjon vissza két, a parlament előtt lévő sarkalatos törvényt" - többek között ez áll abban a levélben, amelyet José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke intézett a magyar miniszterelnökhöz az után, hogy megszakadtak az előkészítő tárgyalások Magyarország és az IMF, illetve az Európai Unió küldöttsége között egy pénzügyi segélycsomagról.

A bizottság elnöke két, szerinte az uniós jogot sértő törvény - a jegybanktörvény és a stabilitási törvény elfogadásának elhalasztását kérte a magyar kormányfőtől, arra hivatkozva, hogy "a Bizottságnak súlyos kételyei vannak" arról, a törvények megfelelnek-e az uniós jognak. Kérését a magyar miniszterelnök elutasította.

Orbán Viktor karácsonykor egy interjúban azt mondta, jó esély van a megállapodásra az IMF-fel, a tárgyalódelegáció elutazását "regényes taktikai elemnek" nevezte, és azt mondta, aki Brüsszelben soha nem vállal konfliktust, az nem képviselheti jól a hazáját.