Ezen a héten az Orbán-kormány mindhárom fő gazdaságpolitikai célkitűzésének elérhetősége megkérdőjeleződött, ugyanis "a 10 év alatt 1 millió új munkahely" éppen a nemzetgazdasági tárca saját előrejelzéseiből nem köszön vissza, a tartósan gyengélkedő forint miatt az államadósság elleni harc áll vesztésre, a térség legversenyképesebb országának célkitűzésében pedig egy friss világfelmérés eredményei, illetve a kormány jövő évi adótervei vetnek fel kérdőjeleket. "A legjobb védekezés a támadás" címszóval újra felmelegítette a gazdaságpolitikai vezetés a jegybankelnök esetleges off-shoros ügyeit, beszólt az IMF-nek, amely visszaszólt és a bankok is újabb fenyegető jelzéseket kaptak. Mindez amellett történt, hogy az eurózóna a sorsdöntő mai és szerdai csúcstalálkozókra készült és az az egyelőre beláthatatlan következményekkel járó téma már eldőlt, hogy a korábban tervezettnél sokkal nagyobb veszteséget hárítanak a bankokra a görög adósságterhekből.

Csatavesztés kockázatai

A kormány másfél éve hangoztatott ígérete, a 10 év alatti 1 millió új munkahely létrehozása azért (is) kérdőjeleződött meg a héten, mert - amint arra a Portfolio.hu elsőként mutatott rá - a Nemzetgazdasági Minisztérium hosszabb távú makrogazdasági kitekintőjében már nem szerepel ez a foglalkoztatás-bővülési előrejelzés. Egy év alatt egyébként kissé csökkent a foglalkoztatottság a magyar gazdaságban. Az illetékes tárca azonban cáfolta, hogy lemondtak volna a kormány egyik legfontosabb választási ígéretéről. Az említett anyag egyébként a nyugdíjkiadásokra is közölt hosszabb távú kitekintőt, amelyből az volt kiolvasható, hogy a kormányzati kommunikációval ellentétben ("biztonságba helyeztük a nyugdíjrendszert") óriási marad a nyugdíjkassza hiánya a következő évtizedekben.

Nyáron a nyugdíjpénztári vagyon államosítása miatt az államadósság hirtelen jelentősen csökkent, de részben az azóta bekövetkezett jelentős forintgyengülés miatt (az adósság közel fele devizában van) szeptember végére történelmi csúcsra emelkedett a nettó államadósság. Noha az ősszel lejáró adósságok kifizetése miatt újra csökkenni fog majd az államadósság (a törlesztésre már előre felvett újabb hiteleket), akkor is elgondolkodtató, hogy az adósság elleni háborúnak mi is lesz a kimenetele tartós forintgyengülés esetén. A nemzetgazdasági tárca emiatt is kénytelen volt védekező közleményt kiadni, amelyben hangsúlyozta, hogy az év végi, nem az évközbeni adósságszám, illetve arány a lényeges.

A harmadik fő célkitűzésben, a térség, sőt Európa legversenyképesebb államának létrehozásában (amely eléggé nehezen kézzelfogható, mérhető cél) a héten kellemetlen emlékeztető jelent meg: egy év alatt ugyanis öt hellyel hátrébb került az ország a Világbank versenyképességi rangsorában, és az egyik fő kritika éppen az adórendszert, a másik a nehéz hitelhez jutást illette. Nehéz lesz úgy előrelépni ezen a listán, hogy jövőre ismét nőnek a foglalkoztatás terhei a járulékemelések miatt, illetve a bankrendszer tőkevesztesége miatt egyre kevésé lesz majd hajlandó hitelezni. Az adórendszerhez tartozó téma még, hogy a jövő évi adótörvény tervezete szerint 2012-től ún. települési adót vezethetnek be az önkormányzatok, amely felveti a bújtatott ingatlanadó bevezetésének szándékát. Ezt azonban határozottan cáfolta Rogán Antal fideszes gazdaságpolitikus.

"A legjobb védekezés a támadás"

A sokszor hangoztatott gazdaságpolitikai célok és az ettől eltérő irányba mutató eddigi eredmények kapcsán Orbán Viktor kormányfő egy e heti konferencián úgy fogalmazott: tudatában van annak, hogy nehéz követni a magyar gazdaságpolitika hajójának irányát. Az országot egy gyorsnaszádhoz hasonlította, igaz egy hónap alatt lefeleződtek a jövő évi gazdasági növekedésre vonatkozó elemzői várakozások és új két és féléves mélypontra esett a forint az euróval szemben 302 körül, a hetet pedig 300 közelében zárta.

Ilyen külső és belső gazdasági környezet mellett egyes elemzők szerint csak tovább növeli a bizonytalanságot a kormány újabb támadása Simor András jegybankelnök ellen, aki műbalhénak tartja az ügyet. A kormány a jegybank idei várható veszteségét is úgy igyekszik beállítani, mintha az a rossz jegybanki működés következménye lenne és csak most állt volna elő vele az MNB. A várható veszteség egyébként sokkal kisebb, mint amit arról Járai Zsigmond, a Költségvetési Tanács elnöke korábban mondott.

Mindeközben kemény pengeváltás volt a kormány egyik vezető gazdaságpolitikusa, Kósa Lajos és a Nemzetközi Valutaalap magyarországi illetékese között, mivel Kósa az IMF technikai segítségnyújtását úgy állította be, mintha "csak úgy idejött" volna az IMF és az illetékese nincs tisztában a magyar helyzettel. Iryna Ivaschenko viszont a Portfolio.hu-nak jelezte: a kormány kérte a segítséget.

Az biztosnak tűnik, hogy új IMF-hitelt nem szeretne felvenni a kormány, noha londoni elemzők szerint jót tenne a magyar piacok megítélésének egy ilyen lépés. Az IMF szakértői delegációja egyébként november közepén Magyarországra jön az éves gazdaságpolitikai felülvizsgálatra.

Költségvetési és leminősítési aggodalmak

Nemcsak az IMF újabb látogatása miatt lesz izgalmas a következő néhány hét, hanem amiatt
is, hogy milyen értékelést adnak ki ősszel a hitelminősítők az országról. Londonban a bóvli kategóriába süllyedés veszélyéről beszéltek és az ismét látszik, hogy felfigyelt ránk a sajtó: a leminősítési aggodalmakról, illetve a magyar gazdaság egyre szomorúbb növekedési kilátásairól többen is írtak. Mindezek együttesen is nyomasztották a héten a forint árfolyamát.

A költségvetés és az államadósság helyzete, illetve kilátásai nem annyira drámaiak, hogy valóban szükség lenne most új IMF-hitelre, mindenesetre sokan figyelmeztetnek a komoly (költségvetési) kockázatokra. Az MNB friss elemzése szerint mindössze 0,6%-os GDP-növekedés várható jövőre, és csak a költségvetési tartalékok jelentős zárolásával érhető el a jövő évi államháztartási hiánycél. Ezt a javaslatot egyébként szokatlan módon meg is fogadták a képviselők. A jövő évi büdzsének valóban nagy a tétje, mert ha elvétjük a hiánycélt, akkor uniós kohéziós forrásokat veszíthetünk el.

Az MNB a Portfolio.hu felmérése szerint a jövő keddi kamatdöntéskor 6%-on tarthatja az alapkamatot és ez év végéig is így maradhat, igaz extrém piaci szituációban továbbra sem lehet kizárni, hogy kamatot emel.

Újabb csomagok jönnek

Az, hogy a kormány felől folyamatosan újabb és újabb, devizahiteleseknek szóló csomagok ígéretéről hallani, a konverziós hatás és a pénzügyi stabilitási következmények miatt szintén nyomasztja a forintot. Nem lehet kizárni azonban, hogy a kormánynak éppen ez, a forint gyengítése a célja, hogy ösztönözze az embereket a felkínált lehetőségek kihasználására. Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója a héten a Portfolio.hu online interjújában a témával kapcsolatban úgy fogalmazott: a tűzzel játszik a kormány, ha valóban a forint akár drasztikus leértékelésére készül, hogy ezzel rázza gatyába a gazdaságot.

Miközben az eurózóna vezetése lázasan azon dolgozik, hogy feltőkésítse a bankszektorát a görög válság tovagyűrűző hatásainak kivédése érdekében, aközben a magyar kormány a bankok tőkehelyzetének további jelentős rontását érné el a beharangozott újabb és újabb mentőcsomagokkal. Azt már be is jelentették, hogy a végtörlesztésre jogosultak körét kibővítik, Lázár János Fidesz frakcióvezető pedig többször is jelezte: tavaszig radikálisan szeretnék lecsökkenteni a devizahitelek állományát. Orbán Viktor azt is mondta: az önkormányzatokat is ki kell szabadítani a devizaadósságból és utalt rá, hogy ezek az újabb mentőcsomagok vitatottak lesznek majd.

A beharangozott újabb intézkedések miatt nem meglepő, hogy sokan még nem döntöttek arról: igénybe veszik-e a végtörlesztést. Lehet, hogy kivárnak a még kedvezőbb "ajánlatokig". A bizonytalanság mellett mindenesetre megnövekedett a forinthitelek iránti igény, igaz azok teljes hiteldíj-mutatója gyakran, igen magas, 11-13%-os.

Szerdáig nagy izgalmak várhatók

Nemcsak számos piaci elemző, hanem vezető politikus is azt mondta, hogy a mai és a váratlanul összehívott jövő szerdai újabb uniós csúcstalálkozók sorsdöntőek lehetnek az euró-projekt életben maradása szempontjából.

A pénteki eurózóna pénzügyminiszteri találkozón már megszületett a megállapodás arról, hogy az első görög hitelprogramból ki lehet utalni a 8 milliárd eurós esedékes hitelrészletet, illetve arról, hogy a második görög hitelcsomagban a magánbefektetőkre mintegy 50%-os veszteséget hárítanak, persze a hivatalos kommunikáció szerint ezt "önkéntesen" fogadják el a bankok. Az uniós csúcstalálkozók legfontosabb témáiról és azok hátteréről ebben az elemzésünkben, illetve ebben a cikkben is írtunk.

A hét további lényeges eseménye volt, hogy az év eleje óta tartó líbiai lázongások nyomán mostanra az ellenzéki erők lényegében teljesen elfoglalták az országot és Moammer Kadhafi az egyik támadássorozatban meghalt.