Nyilvánvalóvá kell tenni, hogy a kormány politikailag is felvállalja a szakítást az eddigi gazdaságpolitikájával. Gesztusok kellenek: például megállapodás az IMF-fel, kiegyezés a bankokkal. És persze személyi változás. (Fotó: Index)

A tegnapi nap igen csúnya volt a magyar gazdaság helyzete szempontjából. A forint történelmi mélypontot produkált az euróval szemben, megint nem sikerült eladni a kibocsátani kívánt államkötvény-mennyiséget, és az ország csődkockázata ismételten nagyon magasra kúszott.

Ez így együtt már túl sok. Ebből sajnos már komoly baj is lehet.

Ami most a forinttal és a magyar állampapírral történik, az nem más, mint a kormány gazdaságpolitikai hitelvesztésének a betetőzése. Úgy tűnik, mostanra Magyarország külső finanszírozói és a forintot bármilyen okból nagy tételben vásárlók eljutottak arra a pontra, hogy a kormányzat ígéretei már ne jelentsenek megnyugvást a számukra.

A Fitch pénteki bejelentése után ott tartunk, hogy a három nagy hitelminősítő közül akár kettő is úgy dönthet, hogy a bóvli kategóriába sorolja a magyar állampapírokat. Ezzel párhuzamosan az országkockázatot mérő CDS-felárunk a szlovák szint kétszeresére, és ezzel az olasz szint fölé nőtt. Végül, de nagyon fontos módon a devizatartalékkal kapcsolatos tegnap közzétett statisztikák azt mutatják, hogy az elmúlt hónap látványos forintgyengülése annak ellenére ment végbe, hogy a Magyar Nemzeti Bank minden valószínűség szerint megpróbálta „megtámasztani” az árfolyamot.

Ha az elmúlt hetek trendjei tovább folytatódnak – és egyelőre nem világos, hogy miért ne folytatódnának –, akkor korábban teljességgel elképzelhetetlen forgatókönyvekkel is számolnunk kell.

A forint, a zloty és a korona gyengülése az euróhoz képest. Forrás: portfolio.hu

A legegyszerűbben végiggondolható eset az, hogy az államkötvények kibocsátásával kapcsolatos kudarcok rendszeressé válnak, és a magyar állam nem tud elegendő forráshoz jutni ahhoz, hogy a lejáró államadósságot és a költségvetési hiányt finanszírozza. Amint ez reális lehetőséggé válik, a külföldi és hazai piaci szereplők ugyanúgy fognak reagálni, mint tették például a görög állampapír esetében: először borzasztó drágán lesznek csak hajlandóak azt vásárolni, később pedig már sehogy. Sajnos már maga az, ha ez a forgatókönyv kézzelfogható lehetőséggé válik, egyfajta önbeteljesítő próféciaként működhet. Ha ez megtörténik, akkor már csak az a kérdés, hogy az államcsődöt kaotikus vagy rendezett körülmények között vezényeljük-e le.

Ezen veszély ellen a klasszikus védelmet az IMF jelenthetné. Azonban amint azt legutóbb tegnap reggel személyesen a miniszterelnök szóvivőjétől hallhattuk, a kormánynak nem áll szándékában az IMF-hez fordulni. Sőt a további bizonygatással belpolitikailag még nehezebbé teszik az IMF-fel való esetleges egyezkedést. Ne legyen illúziónk, itt nem Szijjártó Péter magánvéleményéről van szó, hanem a miniszterelnök szándékairól.

"Szijjártó Péter hétfőn az MTV Ma reggel című műsorában a Demokratikus Koalíció azon felvetésére, hogy a kormánynak készenléti hitelmegállapodást kellene kötnie az IMF-fel, azt mondta: erre nincs szükség. Tavaly nagy gazdaságpolitikai vita volt erről, és akkor úgy döntöttek, nem akarják, hogy Magyarország nemzetközi pénzügyi szervezetek jóakaratától függjön, mondta. „Nem akartuk azt, hogy külföldről bármilyen nemzetközi pénzügyi szervezet diktálja a magyar kormánynak az intézkedéseket és kényszerítsen megszorításokat a magyar kormányra” – tette hozzá.

Szavai szerint akkor amellett döntöttek, hogy hiteles, átlátható gazdaságpolitikával Magyarország képes lesz magát a pénzpiacokról finanszírozni. A döntés helyességét támasztja alá Szijjártó szerint az is, hogy 2004 óta először sikerül 3 százalék alá csökkenteni az államháztartás hiányát Magyarországon.

A miniszterelnöki szóvivő szavait ugyanakkor némileg árnyalja, hogy bő két héten belül két olyan állampapír-aukció volt, amit a csekély érdeklődés és a megugrott hozamszint miatt kénytelen volt lefújni az Államadósság Kezelő Központ."

Szijjártó: Nekünk ne diktáljon az IMF (Index)

A másik problémás terület a forint árfolyama. Részben az adósságpálya esetleges fenntarthatatlanságával kapcsolatos aggodalmak, részben ennél rövidebb távú, de hasonlóképpen a gazdaságpolitika kiszámíthatatlanságából fakadó okok miatt a magyar fizetőeszköz drámaian meggyengült az elmúlt hetekben.

A tegnapi történelmi mélypont pedig felvillantja annak lehetőségét, hogy a forint olyan mértékben is meggyengülhet, hogy a devizahitelek óriási tömegben kezdenek el bedőlni. A kormány által egyébként is szisztematikusan meggyengített bankrendszer számára ez akár kezelhetetlen helyzetet is eredményezhet. A végtörlesztések és az esetleg tovább gyengülő forint együttes hatásaként pedig számos, egyébként is szorult helyzetben lévő külföldi anyabank dönthet úgy, hogy a kockázatos magyar piac nem elég fontos ahhoz, hogy még több tőkét pumpáljanak bele.

Természetesen mindez a közvetlen veszélyeken túl a magyar állam finanszírozhatóságát is ismételten veszélyezteti, amennyiben a tovább gyengülő bankok még kevesebb hitelt fognak folyósítani a magyar vállalkozásoknak, és ezáltal még mélyebbre lökik Magyarországot az egyébként is elkerülhetetlennek tűnő recesszióba. Ilyen körülmények között természetesen álmodni sem lehetne fenntartható adósságpályáról.

Úgy tűnik, fordulóponthoz érkeztünk. Korábban az volt a kormány feladata, hogy meggyőzze a külföldet arról, hogy jó úton jár és tudja, mit csinál. Az államkötvény-kibocsátások ismétlődő kudarca, illetve a korábban Gyurcsányt megbuktató forint-euró árfolyamszint elérése egyértelműen azt mutatják, hogy ez nem sikerült. Magyarország finanszírozói nem hisznek a magyar kormánynak - ezzel pedig lezárult egy időszak.

Olvasd el ezt is: Oda Matolcsy hitelessége - és Orbán Viktoré?

Most már arról kellene meggyőzni a külföldet, hogy alapvető változás jön. Azt kell tudnia elmondani a kormánynak, hogy mi fog változni az elmúlt 16 hónaphoz képest. Ahhoz viszont, hogy a változás ígérete hiteles lehessen, olyan üzenetértékű gesztusokra van szükség, melyek nyilvánvalóvá teszik, hogy a kormány politikailag is felvállalja a szakítást az eddigi gazdaságpolitikájával. Ilyen lehet egy, az IMF-fel történő megállapodás, vagy egy, a bankokkal kötendő látványos kiegyezés.

De természetesen elsősorban látványos személyi változásra van szükség. Lehet, ma még elég csak Matolcsy Györgyöt elküldeni.  

Ha tetszett az írás, kövesd a Véleményvezért a Facebookon is!