MA | 10:27 Népszava
Orbán szerint a szankciók ellenére kitartunk az oroszok mellett
Atommutyi: "hazaárulás, a szó klasszikus értelmében"
Minden magyar család évi 100 ezer forint atomadót kell fizessen
A kormánynak mindeddig nem sikerült túl sok igazat mondania a paksi beruházással kapcsolatban. Kiderült, hogy sem a törlesztés, sem a hitel nem úgy hívható le, ahogy állították, amiről pedig igazán beszélni kéne, azt titkosították. Most a fejlesztési miniszter beszél mellé az olcsó áramról.
Eddig nem úgy sikerült a paksi bővítéssel kapcsolatos kormányzati kommunikáció, ahogy azt egy jogállamban a közvélemény elvárhatná a kormányától. Mindenek előtt: teljes titokban, a nyilvánosság kizárása mellett tárgyalt Oroszországgal Orbán Viktor, még arról is hazudott a kormányszóvivő, amikor az aláírásra utazott ki a magyar kormányfő. Ezt követően azt állították: legkorábban tíz év múlva kell elkezdeni a tízmilliárd eurós hitelt törleszteni, a hazai önrészhez pedig csak a hitelkeret felhasználása után nyúlnak. Az orosz féltől értesülhetett a magyar közvélemény arról, hogy ezek az állítások is hamisak. A hitelt már idén el kell kezdeni visszafizetni, és az önrészt is minden kiadásba beépítik az oroszok.
Infinety network
A paksi bővítés politikai kommunikációjának kulcseleme az örökké tartó rezsicsökkentés volt, vagyis: a legkorábban 10 év múlva üzembe helyezendő két új blokk hatására a jelenleginél 13 százalékkal lesz olcsóbb az elektromos áram. Hogy miként, azt senki nem tudja, hisz Orbán Viktor, vagy hű fegyverhordozója, Rogán Antal csak a számot szereti bedobni, a kivitelezést homályban hagyják.
Ezúttal Jávor Benedek, a PM országgyűlési képviselője kérdezett rá Németh Lászlóné fejlesztési miniszternél: hogy lesz itt olcsó áram? "... jelenleg a paksi termelői ár 12 forint 80 fillér. Aszódi Attila, a BME Nukleáris Technikai Intézetének az atomenergia mellett meglehetősen elkötelezett, kormánykörökben is gyakran hivatkozott vezetője szerint a hitel visszafizetéséig, azaz a következő 31 esztendőben mai áron 27-31 forint lehet a kölcsön kamat- és tőkeköltségeit fedező paksi áramár. Kérem, szíveskedjék elmagyarázni, hogyan jön ki a fenti adatokból a 13 százalékos árcsökkenés. ... Kérem továbbá, hogy ismertesse velem, milyen konstrukcióban jelennek meg az építés és a finanszírozás költségei az új blokkokból nyert áram árában. Netán arra készülnek, hogy a beruházási és a finanszírozási költségeket nem, vagy legfeljebb részlegesen építik csak be az áram árába? Vagyis a központi költségvetés fizeti majd a tőketörlesztést és a kamatot? ... Ha a kormány azt az utat választja, hogy nem számolja bele az áram árába a paksi bővítés költségét, akkor az így mesterségesen lenyomott új áram árának valódi veszteségét az összes adófizető fizeti meg adó formájában, éves szinten 300 milliárd forint körüli összegben. Hogyan tekinthető rezsicsökkentésnek, ha úgy adják 'olcsón' az áramot, hogy közben az áramár egy részét adó formájában fizetjük meg? Készítette-e számításokat a kormány a beruházási és a finanszírozási költségek valamint az áramár összefüggéseiről, és alátámasztják-e ezek a kalkulációk a 13 százalékos árcsökkentést?"
A kérdések meglehetősen konkrétak, főleg annak fényében, hogy az Európai Unió előre jelezte: tiltott állami támogatásnak tekint minden olyan lépést, amelynek során adóforintokból, a központi költségvetés finanszírozná a hitelt. Ezzel ugyanis az áramszolgáltató behozhatatlan és tisztességtelen versenyelőnyre tenne szert az európai piac más szereplőivel szemben.
A fejlesztési miniszter válasza: "A Magyarország Kormánya és az Oroszországi Föderáció Kormánya közötti, a nukleáris energia békés célú felhasználása terén folytatandó együttműködésről szóló Egyezményhez hasonlóan a finanszírozási kérdéseket tartalmazó államközi szerződés megvitatására és a végső döntéshozatalra a Magyar Országgyűlésben nyílik majd alkalom." Ennyi. Vagyis nincs válasz, csak választási blöff újabb rezsicsökkentésről.
Kommentáld!