Ukrán nyugdíjasok tömegesen lépik át a magyar határt

Sokan el sem hitték azt, amikor elsőként írtunk arról, hogy import nyugdíjasok viszik a magyar TB kasszát. Azt a tényt, hogy ukrán időskorúak jönnek naponta százával a magyar nyugdíjakért. Ha már viszont ideruccantak, akkor a hasznost a kellemessel is összekötik, és egyúttal elintézik, hogy az ingyenes magyar egészségügyi ellátást is igénybe vegyék, mert „megérdemlik”, vagy, mert „nekik az jár”?

Gazdag ország a miénk! Hogyan és mire költi kormányunk a rokkantaktól elvett összeget a lehetséges szavazatok fejében? Rövid áttekintés a határmenti osztogatásról:

Egy, az országhatártól nem túl messze élő lakos, valamint egy másik, aki az egyik közeli település önkormányzatának dolgozója, és még egy környékbeli ápolónő is szem és fültanúi az ott zajló történéseknek. Ők mind ugyanazt állítják - ukránok jönnek a magyar nyugdíjért, kihasználva a jogszabály nyújtotta lehetőséget.

Kételyre adnak okot a papírok, amiket hoznak, első látásra egyenesen hamisítványoknak tűnnek - mondja az önkormányzatnál dolgozó illető -, mert 80 százalékban olyan magas keresetről hoznak igazolást, ami nehezen hihető. Van, akinek havi 160 ezer Ft/fő/hó nyugdíjat számol ki, és fizet meg a magyar állam. A másik furcsaság hogy szinte minden ukrán korábban vezető beosztásban dolgozott. Az ügyintézőknek nincs jogosultságuk vizsgálni a papírok hitelességét.

A másik nyilatkozó ápolónőként a kisvárdai kórház sürgősségi osztályán dolgozott 30 éven át. Állítja, hogy Ukrajnából naponta százan, olykor több százan is jönnek a magyar állampolgárságért, az idősek egyúttal a magyar nyugdíjat is igénylik. A határ mentén élők elmondása szerint: " Itt csak jönnek és jönnek az ukránok de már a kismamák is, az ingyen orvosi kezelésekre. De, nem csak a magyar-ukrán, hanem az orosz-ukrán kismamák is! 

És bizony való igaz, mind a 45,6 millió (!)  ukrán lakosnak jár az ingyen magyar egészségügyi ellátás a mai napig érvényben lévő  1962. 12. 20-án aláírt magyar-szovjet államközi szociális szerződés alapján. Végül is gazdag ország a miénk!

Ez a téma a határ menti településeken már régóta közszájon forog. Miért is ne kérnék a jó magyar nyugdíjat, ha ez a határon túliknak garantáltan jár? Ráadásul az itteni nyugdíj három-négyszer annyi, mint az ukránoké. Az ukrán nyugdíjminimum átszámítva megközelítőleg 21 ezer forint, átlagnyugdíjuk pedig 32 ezer forint, ellenben nálunk az öregségi nyugdíjátlag 95 ezer forint havonta. Az ukrán-magyar nyugdíjas, ha itt igényli, akár háromszor akkora magyar nyugdíjat vihet innen haza, mint amennyit hazájában kapna. Na ezért van ez a nagy határmenti jövés-menés!

Ukrajnában egy népes család vígan megél a magyar 95 ezer forint átlagnyugdíjból. Jó ha tudjuk, ott az átlagkereset a hazainak csupán a fele, 45 ezer forint. (Megjegyzés: Ukrajnában jelenleg 15 millió nyugdíjas él). A tanúk arról is beszámoltak, hogy a határon túl akadozik a nyugdíjkifizetés, ez is ösztönzőleg hat a magyar nyugdíj választására.

Idén nyáron Soltész Miklós tárgyalt az Ukrán Nyugdíjalap Igazgatóságának Elnökével, Boris Zaichukkal  az 1962. 12. 20-án aláírt, még a mai napig érvényben lévő magyar-szovjet szociális és biztonságpolitikai szerződésben foglaltakról. Ígéret volt a kormányunk részéről a kárpátaljai magyaroknak nyújtandó egyszerűsített és felgyorsított ügyintézés, melyet kiemelkedő jelentőségűnek tartottak. Októberben még magyar-ukrán nyugdíjtanácsadó napot is rendezett a NYUFIG az ukránoknak, hogy hogyan igényelhetik minél gördülékenyebben a magyar állam által garantált nyugdíjak kifizetését.

És ezzel még koránt sincs vége az osztogatásnak! Rengeteg ingyenes juttatást adunk az ukránoknak, mindenféle szociális ellátásokat, úgy mint ingyenes egészségügyi ellátás, kedvezményes árú gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök. A Horváth Ágnes nevével fémjelzett miniszteri rendelet értelmében a határon túli magyarok számára többek között a daganatos betegségek diagnosztikáját, az idegsebészeti, szemészeti, fülészeti és gégészeti műtéti beavatkozásokat támogatja az állam. Mindemellett a nem megfelelően ellátott csonttörést követő korrekciós műtéteket és például pacemaker beültetését is fizeti a hazai biztosító. Nem beszélve a kultúra és oktatás területéről, ahová sok milliárdot fizetünk.

Az osztogatás azért is félelmetes, mert hazánkban a munkaképes lakossághoz viszonyított foglalkoztatás mindössze 56 százalék körül van, ráadásul nagyrészt a minimálbér utáni járulékok megfizetésével, így látható milyen különösen nehéz a magyar átlagnyugdíjakat is kitermelni. Félelmetes az a tény, hogy az anyaországi nyugdíjasok száma a nyugdíjszakértők becslései szerint 15 éven belül megduplázódik. Kormányunk folyton azzal riogatja a lakosságot, hogy nyugdíjreformot kell végrehajtani. Ezzel az indokkal szüntette be a korhatár alatti nyugdíjba vonulások lehetőségét is.

A kormány nagyívű jogalkotásának köszönhetően a legnagyobb veszteséget a legkiszolgáltatottabb és súlyos beteg, korhatár alatti rokkantsági nyugdíjasok szenvedték el. Hiszen tőlük arra való hivatkozással vették el a nyugdíjaikat, hogy miattuk forráshiányos és fenntarthatatlan a nyugdíjkassza. Az ő 330 milliárd forint rokkantsági nyugdíjukból 2013. 12. 31-ig a Széll Kálmán tervben 217 milliárd forintot akar megspórolni a kormány.

Hogy ez megvalósulhasson, az ellátórendszerből válogatás nélkül dobálják ki a súlyos betegeket, akiknek kb. 30 százaléka egyetlen fillér ellátás nélkül marad. A többiek sem járnak sokkal jobban. Az ellátórendszerben maradók, csak fix összegű 25-47 ezer Ft/fő/hó összeget kapnak juttatásként, többségük átlag 30 évnyi munka és járulékfizetés után. Elképesztő, hogy a kormány a 2012. 01. 01-től hatályos 2011. évi CXCI. törvénnyel visszahatóan vette el a rokkantévek időtartamának nyugdíj jogfolytonossági idejét, így aki rég megrokkant már, az még öregségi nyugdíjjogosult sem lehet. Élethossziglan csupán a segélyes pénzt fogja kapni a betegek egy része.

Kormányunk miért részesít előnyben egy 50 éve megkötött szociális államközi szerződést azzal a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségével - CCCP -, mely már nem is létezik?

A következő 15 éven belül Ukrajnában a szakértők szerint 30 millió nyugdíjas lesz. Ha csak ezek töredéke igényel magyar nyugdíjat, már az is az katasztrofális lesz hazánk számára! Miközben innen úgy menekülnek a fiatal járulékfizetők, mint az utasok az égő trolibuszból. Ki fog itt ennyi nyugdíjast eltartani majd? Vagy a kiirtásuk a cél? Ez több mint félelmetes!

A fiatal járulékfizetőket talán nem kellene megkérdezni, hogy el akarják-e tartani az ukrán importnyugdíjasokat is a saját családjukon kívül? Velük tol ki igazán a kormány, hiszen nekik el kell tartani egyrészt önmagukat, a gyermekeiket, az Alaptörvény szerint az idős beteg rokkant szüleiket, és még az ukránokat is!

Ne csodálkozzon senki sem, ha itt ezek után elenyésző számú járulékfizető marad, és csupán az az egyetlen út, ami hazánkból kifelé vezet!

Magyarország elkezdte felélni a jövőt?!