Az április végétől változó táppénz-szabályoknak elsősorban a munkáltatók a nyertesei, de a dolgozók közül se mindenki jár rosszul. Azt is leszögezhetjük, hogy minél többet keres valaki, annál kevésbé éri meg betegnek lennie. Viszont bruttó 260 ezer forint havi jövedelem alatt ugyanannyi táppénz jár mindenkinek, mint eddig.

<

A Széll Kálmán Terv keretében március közepén a parlament módosította a táppénz-szabályokat. Ezzel az intézkedéssel, a Nemzetgazdasági Minisztérium tájékoztatása szerint, csökkentik a táppénzcsalások számát  és még idén két milliárd forintot, a következő években pedig évi 5 milliárdot spórol a költségvetés.
A megtakarítás jegyében az egyik legfontosabb intézkedés, hogy április 30-tól a táppénz  összege legfeljebb a minimálbér kétszerese lehet. Így annak, aki keresőképtelen beteg lesz, naponta legfeljebb bruttó 5 200 forint jár a jelenlegi 10 400 forint helyett, havonta pedig bruttó 156 ezer forintot kaphat a mostani 312 ezer helyett. A táppénz mértéke két évnél hosszabb folyamatos biztosítás esetén 60 százalék ennél rövidebb biztosítási idő, valamint kórházi ápolás esetén 50 százalék jár. Ez – Viszló László, a hvg.hu munkajogi szakértője szerint –,  a gyakorlatban azt jelenti, hogy aki 60 százalékos táppénzre jogosult, azt  bruttó 260 ezer forintos bér fölött érinti az új szabály, mivel  a 260 ezer 60 százaléka a 156 ezer forint. Aki pedig 50 százalékos táppánzre jogosult, azt bruttó 312 ezer  forint feletti bérnél érinti a változás.
Mások az arányok, ha nettó bérekkel és nettósított táppénzzel számolunk. A táppénz maximumaként meghatározott kétszeres minimálbér a 156 ezer forint,. Ha a dolgozó egész hónapban táppénzen van, akkor abból csak a személyi jövedelemadót kell levonni, s marad 124 310 forint. Magyarán ez a havi maximális táppénz összeg. A dolgozó nettó keresetének, a 171 668 forintnak azonban nem a 60, hanem 72,4 százaléka.
Hiába keres azonban valaki 260 ezer forintnál jóval többet, a táppénz bruttó és nettó összege sem változik. A dolgozó nettó keresetéhez képest viszont jóval alacsonyabb összegű táppénzben részesül. Havi 500 ezer forintos jövedelem esetén például a nettó kereset 320 900 forint. Egész havi táppénz összege viszont ugyanúgy 124 310 forint, mintha 260 ezer lenne a bruttó keresete. Ez pedig  már csak 38,7 százaléka a nettó bérnek. Összességében tehát elmondható, minél magasabb a havi jövedelme valakinek, annál kevésbé éri meg táppénzre menni. Új szabály vonatkozik a veszélyeztetett terhesekre is, utánuk – április 30-tól- nem a munkáltató fizeti a bér 70 százalékát betegszabadság címén, hanem az állam az első 15 munkanapra. Azaz az 1. naptól táppénz jár a kismamának.  Ezt a kiadást az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozza a költségvetés. Ezzel – a szakszervezetek szerint – rosszabbul járnak, mivel a betegszabadság idejére járó összeg állításuk szerint magasabb, mint a táppénz.
Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője ugyanakkor az MTI értesülése szerint cáfolta, hogy a veszélyeztetett terhesek rosszabbul járnak. Szerinte ugyanis a bruttó 290 ezer forint alatt kereső veszélyeztetett terhes nők a táppénzzel még jobban is járnak, mint a korábbi rendszerben a betegszabadsággal, hiszen a táppénz után nem kell járulékot, csak szja-t fizetniük utána. Az új szabályozás  – hangsúlyozta a hvg.hu munkajogi szakértője –, méltánytalan, ugyanis a munkáltató továbbra is a teljes munkabér után fizeti be a közterheket, teljesíti a munkavállaló után a járulékokat, de keresőképtelenség esetén ez nem fog tükröződni. Angyal József azonban állítja a táppénz-szabályok módosítása, különösen a veszélyeztetett terhesség esetén gesztus a munkáltatók számára. Nekik ugyanis az állam megspórolja a 15 nap betegszabadságra járó 70 százalékos bérköltséget.