Kinyomtatom • Elküldöm

Gőzerővel halad a "nyugdíjreform", de a legfontosabb pontokon nem jelent majd érdemi átalakulást. A kormány a költségvetési pénzek trükkös ide-oda pakolgatásával valódi megtakarítások helyett látszatjavulást ér el, miközben az eddigi nyugellátási rendszer örökölt ellentmondásait nem kezeli, a járulékok rendszere pedig bonyolultabbá válik.

Teljes gőzzel halad a nyugdíjrendszer átalakítása: a parlament hétfőn elfogadta a korhatár alatti nyugdíjak megszüntetéséről szóló törvényjavaslatot, szerdán pedig elkezdődik a rokkantnyugdíj-rendszert átalakító törvényjavaslat vitája is.

A kormány a korhatár alatti nyugdíjakat azért szünteti meg, mert a tavasszal meghirdetett Széll Kálmán-tervben célul tűzte ki, hogy nyugdíjat csak olyan munkavállalók kapjanak a jövőben, akik betöltik a törvényes nyugdíjkorhatárt (kivéve a 40 évnyi munkaviszonnyal rendelkező nőket).

A rokkantnyugdíj-rendszer átszervezését szintén a tavaszi reformcsomagban ígérték; a cél az, hogy a nyugdíjjárulékokból csak nyugdíj célú kifizetések történjenek. A megváltozott munkaképességű embereknek járó ellátásokat (mint a rokkantnyugdíjat vagy a rehabilitációs járadékot) nem nyugdíjnak, hanem szociális ellátásnak tekinti a kormány, ezért ezeket profiltisztítás címén kiveszi a nyugdíjalapból.

Zavaros a reform

A kormány deklarált célja ezekkel az átalakításokkal, hogy egyensúlyba hozza a Nyugdíjbiztosítási Alapot (ez a nyugdíjrendszer meghirdetett „önálló lábra állítása”), ugyanis a nyugdíjkiadások minden harmadik forintját a költségvetés más bevételeiből kell pótolni. Egyúttal jelentős megtakarításokat akar elérni azzal, hogy az átalakítás során a rokkantnyugdíjasok és a korhatár alatti nyugdíjasok egy jelentős részét visszaterelné a munkaerőpiacra.

Ezek a célok azonban az eddig megtett lépésekkel nem érhetők el - olvasható ki a Közöskassza.hu legújabb elemzéséből. Mint a kormányzati intézkedések magyarra fordítására összeállt szakértői csapat írja: a nyugdíjrendszer és a magyarországi inaktív népesség támogatási, illetve nyugellátási rendszerének reformja úgy nem valósítható meg, ha csak egy elkülönített részt, a Nyugdíjbiztosítási Alapot akarja - sikertelenül - kiegyensúlyozni a kormány.

A téves kiindulóponton túl a nyugdíjrendszer átalakításában zavaros szándékok és számok keverednek, és a lépések eredménye jövőre az lesz, hogy a nyugdíjkiadások nem csökkennek, viszont a befizetett járulékteher nő, miközben csak egy bonyolultabb, átláthatatlanabb és a társadalompolitikai célokat inkább összezavaró átalakítás valósul meg.

Trükkös, de értelmetlen

A Közöskassza.hu szakértői szerint a kormány ott követi el az egyik alapvető hibát, hogy a nyugdíjkiadások profiltisztítása helyett 2012-től a nyugdíjkassza eddigi szociális jellegű kiadásait (például a korhatár alatti rokkantnyugdíjakat) átpakolja az Egészségbiztosítási Alapba, a Nyugdíjbiztosítási Alapnál a „hagyományos” nyugdíjak mellett csak korhatár felettieket érintő rokkantsági, baleseti rokkantsági ellátások finanszírozása marad.

Emellett a kormány létrehoz egy újabb állami alapot, a Nemzeti Szociálpolitikai Alapot, amelybe átteszi az eddigi korhatár alatti ellátások többségét (a szolgálati ellátásokat, a korkedvezményes ellátást és az előrehozott nyugellátást).

Ezzel a nyugdíjkassza papíron ugyan nullszaldós lesz, de a pénzek átcsoportosításával érdemi megtakarítást még nem ér el az állam. Ugyanakkor a beígért profiltisztítás sem valósul meg, hiszen az ellátások különböző alapokba pakolgatása az állampolgári és munkaadói befizetések irányából nézve nem jár együtt a járulékok rendszerének átalakításával. Vagyis a szociális és a nyugdíj jellegű ellátások finanszírozása valójában nem válik szét, csak máshonnan fizetjük ki a befolyt pénzeket.

Fotó: közöskassza.hu

Így fizetjük a trükköt

Eddig legalább azt lehetett tudni, hogy melyik zsebből mit fizet az állam, és ennek forrását milyen jogcímen szedi be. Ez azonban a jövőben nem lesz ennyire egyértelmű: az új szabályozási javaslatok szerint például a korkedvezményes, az előrehozott, illetve a szolgálati ellátások finanszírozása 2012-től nem járulékbevételből, hanem adókból történik.

További változás, hogy 2012. január 1-jétől megszűnik a 27 százalékos, a munkáltató által fizetett társadalombiztosítási járulék, s helyette a kormány bevezeti a szociális hozzájárulási adót. Ennek mértéke ugyanannyi lesz, mint eddig, viszont a foglalkoztatók számára a jelenleginél szélesebb alapra vetítik, ami közel 80 százalékkal nagyobb terhet jelenthet majd. Emiatt elképzelhető, a járulékfizetési kötelezettség alóli kibújás irányába mozdulhatnak a vállalkozások.

Emellett az egyének fizetési kötelezettsége is növekszik: 2012. január 1-jétől a dolgozók - az eddigi 6 százalék helyett - 7 százalék egészségbiztosítási járulékot fizetnek. Ezzel az egészségügyi kasszához átkerült szociális jellegű támogatásokat pluszforrásokból, tehernövelésből finanszírozná a kormány. Ez 2012-ben 73-75 milliárd forint többletet jelent az Egészségbiztosítási Alap számára. Hozzá kell tenni, idén már a passzív táppénz eltörlésével is megsarcolta a kormány az E-alap biztosítottait, vagyis a munkavállalókat.

Az alapproblémát nem oldottuk meg

Azzal, hogy a korai ellátásokat kiemelik a nyugdíjrendszerből, egyfelől hosszú távon (25-30 év alatt) elérhető, hogy az állam több száz milliárd forint kiadástól mentesül majd a „nyugdíjak” tág értelemben vett kiadási területén - állapítja meg a Közöskassza.hu elemzése.

Másfelől azonban ezzel még nem oldja meg a kormány azt a társadalmi problémát, amely miatt a korai nyugdíjazási konstrukciókat kidolgozták: vagyis azt, hogy a jövőben mi lesz azokkal az 55 év körüli állampolgárokkal, akik betegségük, egészségi állapotuk miatt kiesnek a munkaerőpiacról, s éppen körülményeikből adódóan nem képesek ismét munkát vállalni.

Emiatt az imént említett megtakarítások kisebbek lesznek, hiszen az emberek, akiket az ilyen juttatások érintenek, továbbra is megmaradnak. Ismerve az aktív korú népesség foglalkoztatási helyzetét, és látva azt, hogy még a költségvetés sem számol érdemi foglalkoztatás-bővüléssel, erősen kérdéses, mennyiben tud növekedni az idősebb korosztály foglalkoztatása.

Ennek reális esélye 2012-ben minimális, így nem lesznek kevesebben azok, akik akár nyugdíjszerűnek, akár szociális ellátásnak tekintett költségvetési forrásokból lesznek kénytelenek megélni - írja a Közöskassza.hu elemzése. Az összkiadások valójában csak az érintett társadalmi csoportok méretének csökkentésével együtt mérsékelhetőek, de csak hosszú idő alatt.