Tömegesen hagyják itt az országot Ma egy szakorvos képzése 30 millió forintba kerül, ami nagy veszteség, ha elhagyják az országot. Ugyanakkor az sem demokratikus, ha ebben a szakmában az első diploma röghöz kötést jelentene – jelentette ki dr. Rácz Jenő, a Veszprém megyei kórház főigazgatója. A Naplónak nyilatkozva elmondta: már nem a szakadék szélén táncolunk, hanem beleestünk a szakadékba. Szerinte azonnali lépéseket kell tenni, de még így is évtizedes lemaradásban vagyunk. Eddig is jelentős volt az elvándorlás - csak az Európai Unióban egy millió betöltetlen egészségügyi munkahely van, ahova egyre több hazai orvos is elindult - a korábbi hiú ábránd, hogy a helyükre érkeznek mások mára elmúlt. Tavaly 1100 fő hagyta el az országot, miközben szinte senki sem jött. Az egyetemről kikerült 800 hallgató fele be sem lép a hazai rendszerbe, nincs utánpótlás, mára minden terület hiányszakmává vált. Az úgynevezett gravitációs hatás pedig csak gyorsítja és szélesíti ezt: itthon kevesebb embernek több munkát kell végezni, ami komoly feszültségeket okoz, kint szinte nincs olyan kórház, ahol ne dolgozna magyar orvos, aki segít majd a beilleszkedésben. A külföldi munkaerő toborzó cégek is megérkeztek hozzánk. "Tegyük a szívünkre a kezünket, ha azt mondja valaki, pillanatokon belül megkereshetem az itteni fizetésem akár tízszeresét, gyakorlatilag kockázat nélkül, mit válaszolnának?" – teszi fel a kérdést a főigazgató.

Dr. Rácz Jenő szerint a kormányprogramban le van írva: az OECD országok között utolsók közt vagyunk a GDP részarányának függvényében és ez a Széll Kálmán terv után is így marad, sőt még romlik is. S nem csak az elvándorlás a baj, egy beteg társadalomra nem lehet jövőt építeni. A nehéz körülmények között spórolni kell, ám nem mindegy, a szíjat az ember derekán vagy a nyakán húzzák – fogalmazott a főigazgató.

Hozzáteszi: egy szakorvos képzése 30 millió forintba kerül, és nagy veszteség, ha elhagyják az országot. Ugyanakkor az sem demokratikus, ha ebben a szakmában az első diploma röghöz kötést jelentene. "Én egy ösztöndíj-rendszert tudnék elképzelni, amit az egyetem alatt megpályázhat a diák: ahány hónapra felvette a pénzt, annyi hónapot kellene itthon dolgoznia. Ez éves viszonylatban 4-5 milliárdba kerülne. Emellé a profi futballban bevett szabályt is kellene alkalmazni: a klub által kinevelt sztárért, a vásárló másik csapatnak a nevelési költséget is állnia kell. Ugyanígy, a külföldi munkáltatónak a képzésből adódó - egyetem, ösztöndíj - költségeket is fizetnie kellene. Ez olyan egyensúlyt teremtene, mely megszüntetné a most kialakult vákuumot. Az Európai Bíróság a fociban már engedélyezte ezt, ha kiterjesztenék minden munkakörre, a szabadságjogok sem sérülnének" – mondta a Naplónak.