Sötétben tartják a pláza-döntéseket, még ha így az a látszat is alakul ki, hogy csak csókosok

kapnak engedélyt

Népszabadság - Kocsis Zoltán

Az Országgyűlés tavaly fogadta el a jogszabályt, amelyben 2014. december végéig

moratóriumot hirdettek minden 300 négyzetméter feletti kiskereskedelmi beruházásra.

Ugyanakkor a törvény szerint a plázastop alól felmentés adható. A kereskedelemért

felelős miniszter, Matolcsy György által kijelölt elnökből és a nemzetgazdasági tárcától,

illetve a Vidékfejlesztési Minisztériumból delegált két-két tagból álló bizottság javaslatot

tehet az illetékes miniszternek arra, hogy mely kereskedelmi beruházásoknál tegyen

kivételt a törvény betartatása alól.

Az azonban, hogy pontosan mi alapján dönt egy a fővárosban székelő bizottság az

országosan éves szinten befutó több tucat kérelem ügyében, nem derül ki a plázastopról

szóló kormányrendeletből sem. A jogszabályokba tehát jelenleg semmiféle garancia

nincs beépítve arra, hogy a bizottság ne politikai megrendelést teljesítsen.

A nyilvánosság hiányában működő döntéshozatali mechanizmus korrupciógyanúsnak

tűnhet, de az NGM-et ez a jelek szerint nem zavarja: a tárca lapzártáig nem válaszolt sem

arra, hogy kikből áll a vegyes bizottság, és arra sem, hogy milyen vállalkozások kaptak

felmentést a plázastop alól, és milyen szempontok alapján döntött a bizottság. Ami

tudható: az összes kérelem ötezer négyzetméter alatti kiskereskedelmi üzletre szól.

A törvény parlamenti benyújtásakor tudható volt, hogy a kormány e módon közvetlen

befolyást akar gyakorolni a piacra, célul kitűzve a kisvállalkozások helyzetbe hozását.

Ugyanakkor a plázastop bírálói szerint a kkv-k unos-untalan felemlegetett támogatása

csak üres lózung, a jogszabály valódi célja az, hogy a kormány a Fidesz holdudvarába

tartozó vállalkozásokat ilyenformán mentesítse a piaci versenytől, elsősorban azáltal,

hogy a német láncok (Lidl, Aldi) előretörését megakadályozza.

A plázastopbizottság működéséről a plázastop ötletét korábban – teljesen más

összefüggésben – felvető LMP-s képviselőknek az volt a véleményük: látták, hogy egy

ilyen döntési rend lényegében a kiskereskedelmi beruházásoknál megszokottnak

mondható korrupció központosítását fogja jelenteni, mivel a korábban a beruházások

ügyében a végső szót kimondó önkormányzattól ehhez az – egyelőre anonim – vegyes

bizottsághoz kerül a döntés joga.

A bizottság névtelenségbe burkolózása annál inkább érthetetlen, mert a tagok jelentős

tétekről döntenek: az Országos Kereskedelmi Szövetség korábbi becslése szerint a

kiskereskedelemhez kötődő építőipari tevékenység éves szinten 250 milliárd forintot

tesz ki.

A szaktárca arra sem adott magyarázatot, miért nem kívánja megadni a kért

információkat. Tény, üzleti titokra bajosan hivatkozhat, a hazai joggyakorlatban ugyanis

van példa a teljes nyilvánosságra: a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) honlapján a

cégfelvásárlásokhoz kapcsolódó, az összefonódásokat vizsgáló jelentésekben

naprakészen feltüntetik az eljárásban érintett cégek neveit, sőt a GVH határozatának

teljes indoklása kitér a cégek részletes üzleti adataira, az eljáró versenytanácstagok

nevére. (Talán ennek is betudható, hogy az eltelt években a GVH körül még sejtetés

vagy pletyka szintjén sem merült fel korrupciógyanú.)