Már amennyiben feltételezünk valamiféle kontinuitást a Marat–Robespierre–Lenin–Dzerzsinszkij–Kun Béla–Cserni János–Sztálin–Rákosi–Nyakó–Gúr–Tóth Imre-vonalban.
Tételezzünk ilyesmit nyugodtan. Mert az a bizonyos kontinuitás létezik.
Persze letűnt korok bűnei nagyobbak valának. A Tesco–Meki–Győzike-háromszögben erősen sugárzó pitiánerség és elviselhetetlen bunkóság magába szippantja a kor felett elrepülni óhajtó lelkeket, s csupán összeken önmagával mindent és mindenkit. Ez a legnagyobb bűne őneki. Ám, ha tehetné, ölne. De nem teheti. S ettől frusztrált szegény…
Pontosan így került a politikába és a lapokba Tóth Imre.
Tóth Imre, a lumpenproli prototípusa. És nincsen ezzel semmi baj. Ő ilyen és kész. Ő örök. A baj ott kezdődik, amikor a Nyakó–Gúr-félék előkaparják Tóth Imrét valahonnét, és eljátszatják vele a „nagypolitikát”.
És szerencsétlen Tóth Imre (a neve mellé mostanában muszáj odabiggyeszteni, hogy „olvasztár”, mert ettől lesz ő a hiteles, jó munkás) nekilát eljátszani a „nagypolitikát”. Beül a parlamenti kakasülőre, és mutogat a kormánynak (véletlenül az összes ellenzéki kamera és fényképezőgép arra néz az adott pillanatban). Aztán kiviszik Brüsszelbe, ahol nyilván elmeséli, hogy 2010-ig tejjel-mézzel folyó Kánaán volt Borsodban, a népek vasvillával szárítgatták a pénzt a padláson, nehogy bepenészedjen, dolgozott mindenki, a bárányok meg odatelepedtek az oroszlánok mellé, csak hát jött az Orbán, és vége lett a békének meg az aranykornak.
Jött Orbán, a „mocskos kis tetű”, miképpen Tóth Imre olvasztár a magafajták elé hányta rothadt lelkének szennyes indulatját.
Itt és most kristályosodik ki minden, amit a jelenlegi ellenzékről tudni kell és érdemes. Ez a mutogató, „mocskos kis tetű”-ző szerencsétlen, primitív Tóth Imre, ez az ellenzék maga. Meg a másik, az az „alternatív köztársasági elnök”, aki beszélni is fog március 15-én. Nekik. Istenem, mennyire szép, Istenem, mennyire megérdemlik egymást…
Nagypapa mesélte gyakran, hogyan is köszöntött be hozzájuk a Rákosi-rendszer. Úgy, hogy körorvos nagypapáék tartottak cselédet. Egészen pontosan generációkra visszamenőleg velük élt egy család a cselédházban, akik ellátták a ház körüli munkákat s egyebet, amúgy nagyobb ünnepeken a családdal étkeztek és igen jól ment soruk. Aztán elkövetkezett az iszonyat, s a cselédék siheder kölke egy napon hátba vágta nagypapát, és így kurjantott neki: – Na, doki, mától kezdve tegeződünk!
Így támadt fel a csatornából Marat meg az összes többi, így kezdődött a „rendszer”.
S él tovább Tóth Imre olvasztárban.
S ha Tóth Imre olvasztár mocskos tetűzi a miniszterelnököt, akkor a Népszabadság szerint „sarkosan fogalmaz”. Ha Ungváry Rudolf kurva anyázik – mint tavaly tette –, akkor szintúgy sarkosan nyilvánít véleményt.
De ha valaki elküldi őket a kurva anyjukba, akkor összeül Brüsszelben az összes idióta, hogy megvitassa a honi demokrácia állapotát.
Jó tisztában lenni az ilyesmivel. Jó, ha tudjuk, kikkel állunk szemközt. Jó, ha tudjuk, amióta a párizsi közcsatornarendszer eldugulása lehetővé tette, hogy a pincepatkányok felszínre kerüljenek (a csodálatos Friedell doktor szavai ezek a jakobinusokról), azóta folyamatosan itt vannak a felszínen, mivelünk. Mivelünk, közöttünk, és az életünkre törnek. S miközben az első adandó alkalommal kivégeznének minket, folyamatosan üvöltenek, hogy bántják őket.
Ennyi csak a szombati tüntetés üzenete. Hogy Tóth Imre olvasztár örök. S még annyi, hogy miután szüleimből és nagyszüleimből kulákot, osztályidegent, kitelepítettet csinált a „rendszer”, s a rendszer sok-sok Tóth Imréje, mifelénk sokáig ritka vendég volt a narancs. Soha senki sem vagdosott földhöz narancsot – ám ha akadt néhány szem valahonnét, hát meghámoztuk, s közösen megettük.
Hja, kérem, egy úr a pokolban is úr.
A surmó meg csak úgy terem, mint a dudva. És örök, és elpusztíthatatlan.
Bayer Zsolt Magyar Nemzet
Írta ezt olyan, aki a 2010 áprilisi választás előtti időben még a Vona vezette jobbikkal szoros barátságban együttműkódött,s ez a rokonszenvezés,csak 2009 ben szakadt meg,
mikor friss barátai,kedélyes célzásokat tettek bajtársias borozgatás közben nagyapja feltételezett,és így az ő magyarságtól idegen gyökereivel kapcsolatosan.
Kapcsolódó hírek:
Van véleménye?
Magyarország már nem demokrácia
Tudósok, úri bitangok?
A polip erekciója