Bár közösségi adójogot feltehetően nem sért, jelentős versenyhátrányt okozhat magyarországi cégeknek, egyes új technológiai piacokat pedig lenullázhat a Nemzetgazdasági Minisztérium új javaslata, amely megadóztatná a telefon- és internethasználatot.

A nemzetgazdasági tárca legújabb javaslata, hogy a kormány vonja adózás alá a telefon- és internetforgalmat, feltehetően nem ütközik a közösségi jogba, ugyanakkor több gyakorlati jellegű problémát és akár nemzetgazdasági szinten is mérhető versenyhátrányt okozhat. A jelentős adatforgalmat bonyolító cégeknek minden bizonnyal megéri majd valamilyen megoldást keresniük az internetes vagy IP-telefonos adatforgalmuk eltérítésére, hogy az ne olyan rendszeren keresztül bonyolódjon, amire a hazai internet- és telefonszolgáltatóknak rálátásuk van. A felhő alapú szolgáltatások magyarországi üzleteire pedig katasztrofális következményei lehetnek az NGM új adótervének.

Az origo.hu minisztériumi forrásokból arról értesült, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium azt javasolta a kormánynak, adóztassa meg a telefonálást és az internetezést, amiből akár 40-50 milliárd bevétel is származhat. A hvg.hu információja szerint a telekomágazat hazai szereplőit péntek kora délutánra várják egyeztetésre a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnál. A téma az ágazati különadó, amit jogharmonizációs okokból (mivel közösségi jogot sért), várhatóan kivezetnének. Az Origo értesülése szerint ehelyett lépne be egy olyan adó, amely nem a cégeket, hanem a végfelhasználókat sújtaná.

Beépülne az adóalapba

Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst&Young adószakértője szerint az új internet- és telefonadónak egyszerű forgalmi adónak kell majd lennie, hogy a kormány megfeleljen az uniós szabályozásnak. Az új teher annyiban különbözhetne az áfától, hogy ez is növelné az áfaalapot (mint pl. a jövedéki adó az üzemanyagoknál), és az áfát az új adóval növelt összeg után kellene megfizetni. A hvg.hu úgy tudja, a telefon- és internetadó azért sem sértené a harmonizált hozzáadott értékadó-irányelvet, mert nem általánosan, hanem csak egy szektoron belül vetnék ki, így nem teljesíti a hozzáadott értékadó kritériumait.

Matolcsy újabb adója: Van másik! Fotó: Túry Gergely

„A minisztérium, úgy tűnik, a telekomszektorra kivetett válságadót pótolná az új adóval, ugyanis a korábbi tervek szerint a telekomadót 2012 végével kivezeti” – mondta a hvg.hu-nak Hegedüs Sándor, az RSM DTM Zrt. adóüzletág vezetője. Vagyis ilyen értelemben nem bevételnövelő intézkedés lenne. A szakértő szerint ugyanakkor az új teher felveti a kérdést, mennyire érvényesül az adósemlegesség azzal, hogy az elvonás csak bizonyos szolgáltatások fogyasztóit sújtaná.

Hegedüs Sándor szerint azzal, hogy a telekommunikációs szolgáltatások használóival fizetteti meg az adót a kormány, valószínűleg el tudja majd kerülni, hogy megsértse az unió telekommunikációs irányelveit. A 2010-ben bevezetett telekomadó azért került az Európai Bíróság elé, mert a kormány csak akkor vethetett volna ki különadót a telekomcégekre, ha a bevételt visszaforgatta volna a szektorba és nem a költségvetés bevételnövelésére szolgált volna. Úgy viszont, hogy nem a cégek, hanem a fogyasztók lennének az adóalanyok, a cégeknek csak beszedési kötelezettségük lenne, a kormánynak nem lenne ez a kötelezettsége.

A RSM DTM szakértője szerint a kormány egyértelműen kinyilvánítja azt a szándékát, hogy a jövedelmek adóztatása felől a fogyasztás terhelése felé tolja az adórendszert. Emellett azonban a vagyonadót is indokolt lenne hosszú távon bevezetni, például az igazságosabb tehermegosztás érdekében. A fogyasztás adóztatása ugyanis az alacsonyabb jövedelmű rétegeket, a vagyonadó pedig a vagyonosabbakat sújtja nagyobb arányban.

Hegedüs Sándor ugyanakkor kiemelte azt is, hogy az újabb és újabb kisadók tovább bonyolítják az adórendszert, bizonytalan üzleti környezetet teremtenek, ami rossz üzenet a befektetők felé.

Nem ellenőrizhető az adatforgalom

Ha a tervezett éves 50 milliárdos bevételt visszaosztjuk, akkor már abban az esetben is 350 forintnál kevesebb lenne a havi adótartalom, ha azt csupán az aktív SIM-kártyás mobiltelefonokra, illetve használatukra vetítenénk. Ebben nincs benne az előfizetéses mobiltelefon, a mobilinternet és a vezetékes telefon-használat sem. Így ha ezek közül valamelyiket bevonják, az adóteher még ennél is kevesebb lehet – mondta Fauszt Gábor, az IT-piacelemzéssel foglalkozó IDC Hungary vezető tanácsadója az első modellezés eredményét.

A telekomcégeket véleménye szerint hatóságilag lehetne arra kötelezni, hogy vallják be, mekkora adatforgalmat bonyolítanak rajtuk keresztül az ügyfeleik, de arra nincs felkészülve az államigazgatás, hogy azt ellenőrizni is tudja. Sokkal nagyobb problémának tartja Fauszt, hogy a tervezett adónak végzetes hatása lehet egy elképesztő ütemben fejlődő technológia magyarországi üzleti lehetőségeire. Magyarországon ugyanis több olyan, felhő alapú adatközpont is épül, melyben egy-egy cég európai méretű adatkonszolidációja zajlik, vagy amely piaci cégeknek kíván felhő alapú szolgáltatást nyújtani.

A kormány felmosná a padlót a felhő-szolgáltatókkal Fotó: AP / dapd, Nigel Treblin

Előbbire példa a KBC Bank, melynek adatközpont-beruházását idecsábították Magyarországra, a tervezett adó viszont könnyen keresztülhúzza az üzleti terveiket. Vagy a Telenor a héten jelentette be, hogy a januárban elkészült virtuális adatközpontjába kis- és középvállalkozásoknak kínál felhő alapú szolgáltatást, és az összes telekomszereplő ebbe az irányban halad.

A telekomcégeknek természetesen az sem tetszhet, hogy az állam megint úgy akar pénzt beszedni, hogy a jogszabályi háttér megteremtésén kívül lényegében mást nem kell csinálnia, miután minden egyebet a szolgáltatókra hárít – mondta a hvg.hu-nak az egyik nagy mobiltelefon-társaság vezető beosztású szakembere. Megadóztatni szerinte is csak adatforgalmat lehet (a percdíjnak nincs értelme, mivel az a pillanatnyilag elérhető sávszélességtől függ), ám azt, hogy mekkora adatforgalom zajlik, a mobilinternetes üzletet leszámítva legfejlebb csak megbecsülni lehet. Nem mérhető például az az adatforgalom, amely a cégen belüli központokon, szervereken keresztül zajlik.

Az is fejtörést okozhat, hogy egy olyan cég, mint például a Digi, amely telefon-, tévé- és internetszolgáltatást egy csomagban árusít, ám a székhelye romániai címen van bejelentve, hogyan volna elszámoltatható.